Megvan az amerikai-magyar megállapodás CEU-ügyben, állítja az ATV kormányzati forrása

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 8.

Belpol

Az amerikai szövetségi és a magyar kormány megállapodott a lex CEU ügyében, írja az ATV.

Ez egy előzetes elvi megállopodás a két kormány között, amit a lex CEU-nak titulált felsőoktatási törvénymódosítás írt elő.

Az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős "illetékese“ jóváhagyta a folyamatot, „a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt, és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni“ – fogalmaz az ATV kormáyzati forrásra hivatkozva.

Tehát a szövetségi kormány elvi támogatást ad arra, hogy a magyar kormány az illetékes tagállammal szerződhessen, így teljesül a törvényben előírt feltétel.

A törvény azt is előírja, hogy az egyetemnek legyen anyaországi képzése is – ez a kitétel CEU esetében jelenleg megoldatlannak tűnik. A feltételeket nem teljesítő intézmények 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel hallgatókat.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.