Mennyit dolgozik a hallgató? - Tizenhat tonna, pár kiló

  • Lausek Esther
  • 2007. december 20.

Belpol

Vidéken már most is gondot okoz a hallgatók munkavállalási kedvének a kielégítése, pedig a diákok alig harminc-negyven százaléka vállal rendszeresen munkát. Körkép a Narancsban, kéteurós ajánlatokkal.

Bár a magyar jog szülői engedéllyel akár 15 éves kortól lehetővé teszi a nappali tagozatosok munkavállalását, a munkaadókat pedig járulékfizetési kedvezményekkel is kecsegteti, nálunk - a nyugat-európai országokkal ellentétben - nem akkora divat tanulás mellett dolgozni. A KSH tavalyi év végi felmérése szerint Magyarországon a 240 ezer nappalis egyetemista és főiskolás mindössze tizede dolgozik rendszeresen vagy alkalmanként, Németországban ez az arány kétharmad, Angliában 50, az USA-ban pedig 70-80 százalék. Ennek az adatnak némileg ellentmond, hogy a diákmunkára szerveződött iskolaszövetkezeteknek 60-70 ezer nappali tagozatos, felsőoktatási intézményben tanuló tagja van, és hogy a feketemunka arányára nincsenek semmilyen becslések.

A szövetkezetek a piacon nehezen megkerülhetők: ők tartják kezükben a szórólapozást, a nagy áruházláncok kisegítő munkáit, a gyorséttermi melókat, a hoszteszkedést. A diákhitel bevezetése óta számuk a hét évvel ezelőtti 250-ről a harmadára csökkent: négyen tevékenykednek országos hatáskörrel, a maradék regionális és helyi szervezet. Többen úgy vélik, a tandíj bevezetésével újból eljött az idejük. Az egyetemisták közül a legkönnyebb helyzetben a fővárosiak vannak. Itt, ha valaki nem különösebben válogatós, a nyári nagyobb rohamot leszámítva mindig könnyen talál munkát. A 24 éves múltra visszatekintő Meló-Diák Universitas, amely 35 ezer tagjával a legnagyobb diákszövetkezet, a karácsony előtti csúcsidőszakban több mint 400 lehetőséget kínál, de konkurenseinél is 15-60 ajánlat közül lehet válogatni (egy ajánlatra általában több diákot is várnak). Átlagosan 500-700 forint között lehet keresni óránként, de teljesítménybérezés vagy programozói, tolmácsolási feladatok esetén akár 1800 forintra is felmegy az összeg. "Az utóbbi négy-öt évben, elsősorban a diákhitel megjelenése óta, visszaesést tapasztalunk a felsőoktatásban tanulók érdeklődésében - mondta a Narancsnak Lénárt Szabolcs a budapesti Student Diákszövetkezettől. Vertetics Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaság-tudományi karának HÖK-elnöke úgy látja, hogy az első évben a kemény vizsgák tartják távol a hallgatókat, akik aztán már a leendő szakmájukban gyűjtenének tapasztalatot. Becslése szerint a felsőbb évfolyamokon a nappalisok 30-40 százaléka dolgozik, de a munkák javarészt az egyetemi karrieriroda által közvetített szakmai gyakorlatot jelentik.

"Éhen haltam volna, ha nem vállalok munkát" - meséli Zsuzsanna, aki negyedéves a Miskolci Egyetemen. Volt már éjszakai árufeltöltő egy áruházban, hosztesz és titkárnő, áruhitel-ügyintéző a karácsonyi szezonban, most moderátorként dolgozik egy kutatócégnél - mindezt folyamatosan a nappali tagozatos tanulmányok mellett. A 12 százalékos munkanélküliséggel küszködő megyében a diákok lehetőségei meglehetősen siralmasak. A végzős közgázosokon és műszakisokon kívül - akiknek leginkább a miskolci Boschnál vannak esélyeik - a nappalisoknak jobbára válogatás nélkül be kell érniük a négy iskolaszövetkezet ajánlataival, ami szövetkezetenként jelenleg 4-10 hirdetést takar, főként könnyű fizikai munkakörökbe, hipermarketekbe vagy szalagmunkára. Az egyetem 8500 nappalis diákja közül a HÖK-elnök, Hircsu Ákos becslése szerint négyezren dolgoznak. A keresetek a fővároshoz viszonyítva 30-50 százalékkal alacsonyabbak, az iskolaszövetkezetek munkáinak többsége nem rugaszkodik el a 377 forintos minimál órabértől. Például hoszteszmunkára Budapesten 800-1000, Miskolcon csak 550 forintot fizetnek. "Pesten négyórai irodai munkával lehet annyit keresni, amit Miskolcon nyolc órában, ruhabolti eladóként, takarítással és áruhordással egybekötve" - számolt be a tapasztalatairól Kati, aki levelezőn tanul közgazdaságtant, és dolgozott már mindkét városban.

Pécsen, amely csaknem 20 ezer nappalissal az ország legnagyobb egyetemének ad otthont, szintén nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A pécsi központú iskolaszövetkezetek, az Állás-Pont és az Újmelóra vezetői egyöntetűen

sokszoros túljelentkezésről

számoltak be, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az országos szervezetekkel ellentétben ők nem szerződtek nagy áruházláncokkal, inkább a helyi közép- és nagyvállalatokra specializálódtak. Pécsen és környékén jelenleg főként árufeltöltői, bolti kisegítő és pénztárosi feladatokat tudnak adni, műszaktól függően 377 és 470 forint közötti órabérrel. Balázs, aki dolgozott már a Tescóban, és a sörgyárban is cipelt rekeszeket, azt vallja, ha az ember több iskolaszövetkezetnél regisztrál, rendszeresen a nyakukra jár, megnyeri a témavezetők bizalmát, nem válogat, és elfogadja, hogy ki fogják zsákmányolni (például azt, hogy a sörgyárban nincs túlórafelár, a Tescónál meg ki sem fizetik a túlórát), akkor könnyen talál munkát - pedig őt nem is a megélhetési kényszer hajtja, csak "extrákra, szórakozásra" gyűjt. A MediaMarktban és a McDonald'sban megkereshető 500 forintos órabér már nyerőnek számít, ezekbe nehéz bekerülni - mondja. A hoszteszek Pécsen maximum 600 forintot kapnak egy órára, jellemzően étel- és italkóstoltatásért. Részmunkaidős állásra vagy munkaközvetítőkön keresztül meghirdetett helyekre nappalis diáknak kevés az esélye, a végzősöknek viszont az egyetemi karrierprogramok szakmai, gyakornoki lehetőséget teremtenek. "2005-ben nyertünk egy EU-s pályázatot, melyből hatvan diák három hónapos praktikumát tudtuk támogatni, akik a 30 fogadó cég valamelyikénél erre az időre ösztöndíjat kaptak. De népszerűek voltak azok a helyek is, ahol a gyakornoki munkát nem tudtuk pénzzel honorálni" - számolt be a Narancsnak Kalapos Judit, a PTE OIG Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda munkatársa.

A 6 százaléknál alacsonyabb munkanélküliségi rátájú Csongrád megyében a diákoknak is könnyebb munkához jutniuk, mint Miskolcon vagy Pécsett. A Szegedi Tudományegyetem 15 ezer nappali tagozatos hallgatója közül becslések szerint 30 százalék dolgozik a tanulmányai mellett, az iskolaszövetkezetekben (Meló-Diák, Fürge Diák, Dolgos Hangya) viszonylag kiegyensúlyozott a kereslet és a kínálat. Török Márk, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke úgy véli, nem a mennyiséggel, hanem az ajánlatok minőségével van baj Szegeden. Szerinte a lehetőségeket a hallgatói munkaprogram, az intézményen belüli foglalkoztatás irányába kellene tágítani, amely a minimálbér alatt már 2004 óta adó- és járulékmentes. A fele-fele arányban hallgatói és egyetemi tulajdonban levő Universitas-Szeged Kht.-nál - büfék, klubok üzemeltetésében, rendezvények szervezésében - egyelőre 100-150 diák dolgozik rendszeresen, százan várnak munkára, és ugyanannyian a tanszékeken látnak el honlapfejlesztői, könyvtárosi, ruhatárosi munkákat. A HÖK-elnök elmondása szerint a kht.-nál az egységes hallgatói órabér 420 forint. Ennyit kap Gábor is, aki tördelői és grafikai feladatokat lát el, amiből egy hónapban 30-50 ezret tud összehozni. A Miskolcról származó diáknak elsősorban albérletre kell a pénz, de az iskolaszövetkezetektől már szülővárosában elment a kedve, mert mint mondja, nagyon sokat levesznek az órabérből.

A biztonság ára

A nappali tagozatos diákok munkaközvetítésére szakosodott iskolaszövetkezeteket a nyolcvanas-kilencvenes években a különböző egyetemek végzős hallgatói hozták létre. A munkát vállaló diákoknak mint szövetkezeti tagoknak részjegyet kell vásárolniuk 500-1000 forint értékben, amelyet első fizetésükből vonnak le, és visszakapják, amint kilépnek a szövetkezetből - többnyire akkor, amikor befejezik a tanulmányaikat. A munkaadókkal a szövetkezet szerződik le, a diák tőle kapja a fizetését. A szervezetek vezetői szerint ez biztosítja a rugalmasságot (akkor dolgozik a diák, amikor ő akar), illetve azt, hogy a bért akkor is időben kifizessék, ha a cég nem - vagy csak késve - utal. A biztonságnak persze ára van. A szövetkezet által a munkáltatónak kiszámlázott óradíj kétharmadát, de gyakran csupán a felét látja a diák, és jogsértés esetén kizárólag a szövetkezettel szemben tehet panaszt a felügyelőbizottságnál vagy a munkaügyi bíróságon. A munkákat akviráló és a cégekkel kapcsolatban álló témavezetőkkel azonban nem árt jóban lenni. A régi és megbízható diák-munkavállalók hamarabb értesülnek a "tuti" ajánlatokról, ők sokszor már pontosan tudják, a hét melyik napján, hány órakor osztja ki egy adott vállalat a feladatokat. Egyre jellemzőbb az iskolaszövetkezetek specializálódása, a piac felosztása egymás között. Ha egyszer kiléptél a Rébuszból, a McDonald's-nál már biztos nem kapsz munkát.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.