Bár a magyar jog szülői engedéllyel akár 15 éves kortól lehetővé teszi a nappali tagozatosok munkavállalását, a munkaadókat pedig járulékfizetési kedvezményekkel is kecsegteti, nálunk - a nyugat-európai országokkal ellentétben - nem akkora divat tanulás mellett dolgozni. A KSH tavalyi év végi felmérése szerint Magyarországon a 240 ezer nappalis egyetemista és főiskolás mindössze tizede dolgozik rendszeresen vagy alkalmanként, Németországban ez az arány kétharmad, Angliában 50, az USA-ban pedig 70-80 százalék. Ennek az adatnak némileg ellentmond, hogy a diákmunkára szerveződött iskolaszövetkezeteknek 60-70 ezer nappali tagozatos, felsőoktatási intézményben tanuló tagja van, és hogy a feketemunka arányára nincsenek semmilyen becslések.
A szövetkezetek a piacon nehezen megkerülhetők: ők tartják kezükben a szórólapozást, a nagy áruházláncok kisegítő munkáit, a gyorséttermi melókat, a hoszteszkedést. A diákhitel bevezetése óta számuk a hét évvel ezelőtti 250-ről a harmadára csökkent: négyen tevékenykednek országos hatáskörrel, a maradék regionális és helyi szervezet. Többen úgy vélik, a tandíj bevezetésével újból eljött az idejük. Az egyetemisták közül a legkönnyebb helyzetben a fővárosiak vannak. Itt, ha valaki nem különösebben válogatós, a nyári nagyobb rohamot leszámítva mindig könnyen talál munkát. A 24 éves múltra visszatekintő Meló-Diák Universitas, amely 35 ezer tagjával a legnagyobb diákszövetkezet, a karácsony előtti csúcsidőszakban több mint 400 lehetőséget kínál, de konkurenseinél is 15-60 ajánlat közül lehet válogatni (egy ajánlatra általában több diákot is várnak). Átlagosan 500-700 forint között lehet keresni óránként, de teljesítménybérezés vagy programozói, tolmácsolási feladatok esetén akár 1800 forintra is felmegy az összeg. "Az utóbbi négy-öt évben, elsősorban a diákhitel megjelenése óta, visszaesést tapasztalunk a felsőoktatásban tanulók érdeklődésében - mondta a Narancsnak Lénárt Szabolcs a budapesti Student Diákszövetkezettől. Vertetics Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdaság-tudományi karának HÖK-elnöke úgy látja, hogy az első évben a kemény vizsgák tartják távol a hallgatókat, akik aztán már a leendő szakmájukban gyűjtenének tapasztalatot. Becslése szerint a felsőbb évfolyamokon a nappalisok 30-40 százaléka dolgozik, de a munkák javarészt az egyetemi karrieriroda által közvetített szakmai gyakorlatot jelentik.
"Éhen haltam volna, ha nem vállalok munkát" - meséli Zsuzsanna, aki negyedéves a Miskolci Egyetemen. Volt már éjszakai árufeltöltő egy áruházban, hosztesz és titkárnő, áruhitel-ügyintéző a karácsonyi szezonban, most moderátorként dolgozik egy kutatócégnél - mindezt folyamatosan a nappali tagozatos tanulmányok mellett. A 12 százalékos munkanélküliséggel küszködő megyében a diákok lehetőségei meglehetősen siralmasak. A végzős közgázosokon és műszakisokon kívül - akiknek leginkább a miskolci Boschnál vannak esélyeik - a nappalisoknak jobbára válogatás nélkül be kell érniük a négy iskolaszövetkezet ajánlataival, ami szövetkezetenként jelenleg 4-10 hirdetést takar, főként könnyű fizikai munkakörökbe, hipermarketekbe vagy szalagmunkára. Az egyetem 8500 nappalis diákja közül a HÖK-elnök, Hircsu Ákos becslése szerint négyezren dolgoznak. A keresetek a fővároshoz viszonyítva 30-50 százalékkal alacsonyabbak, az iskolaszövetkezetek munkáinak többsége nem rugaszkodik el a 377 forintos minimál órabértől. Például hoszteszmunkára Budapesten 800-1000, Miskolcon csak 550 forintot fizetnek. "Pesten négyórai irodai munkával lehet annyit keresni, amit Miskolcon nyolc órában, ruhabolti eladóként, takarítással és áruhordással egybekötve" - számolt be a tapasztalatairól Kati, aki levelezőn tanul közgazdaságtant, és dolgozott már mindkét városban.
Pécsen, amely csaknem 20 ezer nappalissal az ország legnagyobb egyetemének ad otthont, szintén nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A pécsi központú iskolaszövetkezetek, az Állás-Pont és az Újmelóra vezetői egyöntetűen
sokszoros túljelentkezésről
számoltak be, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az országos szervezetekkel ellentétben ők nem szerződtek nagy áruházláncokkal, inkább a helyi közép- és nagyvállalatokra specializálódtak. Pécsen és környékén jelenleg főként árufeltöltői, bolti kisegítő és pénztárosi feladatokat tudnak adni, műszaktól függően 377 és 470 forint közötti órabérrel. Balázs, aki dolgozott már a Tescóban, és a sörgyárban is cipelt rekeszeket, azt vallja, ha az ember több iskolaszövetkezetnél regisztrál, rendszeresen a nyakukra jár, megnyeri a témavezetők bizalmát, nem válogat, és elfogadja, hogy ki fogják zsákmányolni (például azt, hogy a sörgyárban nincs túlórafelár, a Tescónál meg ki sem fizetik a túlórát), akkor könnyen talál munkát - pedig őt nem is a megélhetési kényszer hajtja, csak "extrákra, szórakozásra" gyűjt. A MediaMarktban és a McDonald'sban megkereshető 500 forintos órabér már nyerőnek számít, ezekbe nehéz bekerülni - mondja. A hoszteszek Pécsen maximum 600 forintot kapnak egy órára, jellemzően étel- és italkóstoltatásért. Részmunkaidős állásra vagy munkaközvetítőkön keresztül meghirdetett helyekre nappalis diáknak kevés az esélye, a végzősöknek viszont az egyetemi karrierprogramok szakmai, gyakornoki lehetőséget teremtenek. "2005-ben nyertünk egy EU-s pályázatot, melyből hatvan diák három hónapos praktikumát tudtuk támogatni, akik a 30 fogadó cég valamelyikénél erre az időre ösztöndíjat kaptak. De népszerűek voltak azok a helyek is, ahol a gyakornoki munkát nem tudtuk pénzzel honorálni" - számolt be a Narancsnak Kalapos Judit, a PTE OIG Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda munkatársa.
A 6 százaléknál alacsonyabb munkanélküliségi rátájú Csongrád megyében a diákoknak is könnyebb munkához jutniuk, mint Miskolcon vagy Pécsett. A Szegedi Tudományegyetem 15 ezer nappali tagozatos hallgatója közül becslések szerint 30 százalék dolgozik a tanulmányai mellett, az iskolaszövetkezetekben (Meló-Diák, Fürge Diák, Dolgos Hangya) viszonylag kiegyensúlyozott a kereslet és a kínálat. Török Márk, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke úgy véli, nem a mennyiséggel, hanem az ajánlatok minőségével van baj Szegeden. Szerinte a lehetőségeket a hallgatói munkaprogram, az intézményen belüli foglalkoztatás irányába kellene tágítani, amely a minimálbér alatt már 2004 óta adó- és járulékmentes. A fele-fele arányban hallgatói és egyetemi tulajdonban levő Universitas-Szeged Kht.-nál - büfék, klubok üzemeltetésében, rendezvények szervezésében - egyelőre 100-150 diák dolgozik rendszeresen, százan várnak munkára, és ugyanannyian a tanszékeken látnak el honlapfejlesztői, könyvtárosi, ruhatárosi munkákat. A HÖK-elnök elmondása szerint a kht.-nál az egységes hallgatói órabér 420 forint. Ennyit kap Gábor is, aki tördelői és grafikai feladatokat lát el, amiből egy hónapban 30-50 ezret tud összehozni. A Miskolcról származó diáknak elsősorban albérletre kell a pénz, de az iskolaszövetkezetektől már szülővárosában elment a kedve, mert mint mondja, nagyon sokat levesznek az órabérből.
A biztonság ára
A nappali tagozatos diákok munkaközvetítésére szakosodott iskolaszövetkezeteket a nyolcvanas-kilencvenes években a különböző egyetemek végzős hallgatói hozták létre. A munkát vállaló diákoknak mint szövetkezeti tagoknak részjegyet kell vásárolniuk 500-1000 forint értékben, amelyet első fizetésükből vonnak le, és visszakapják, amint kilépnek a szövetkezetből - többnyire akkor, amikor befejezik a tanulmányaikat. A munkaadókkal a szövetkezet szerződik le, a diák tőle kapja a fizetését. A szervezetek vezetői szerint ez biztosítja a rugalmasságot (akkor dolgozik a diák, amikor ő akar), illetve azt, hogy a bért akkor is időben kifizessék, ha a cég nem - vagy csak késve - utal. A biztonságnak persze ára van. A szövetkezet által a munkáltatónak kiszámlázott óradíj kétharmadát, de gyakran csupán a felét látja a diák, és jogsértés esetén kizárólag a szövetkezettel szemben tehet panaszt a felügyelőbizottságnál vagy a munkaügyi bíróságon. A munkákat akviráló és a cégekkel kapcsolatban álló témavezetőkkel azonban nem árt jóban lenni. A régi és megbízható diák-munkavállalók hamarabb értesülnek a "tuti" ajánlatokról, ők sokszor már pontosan tudják, a hét melyik napján, hány órakor osztja ki egy adott vállalat a feladatokat. Egyre jellemzőbb az iskolaszövetkezetek specializálódása, a piac felosztása egymás között. Ha egyszer kiléptél a Rébuszból, a McDonald's-nál már biztos nem kapsz munkát.
