Igazolt COVID-19 fertőzése után 3 hónappal dr. Merkely Béla is megkapta a koronavírus elleni védőoltást – számolt be róla a Semmelweis Egyetem honlapja egy sajtóközleményben. Mint írják, a Semmelweis Egyetem rektorát négy másik orvoskollégájával együtt dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes oltotta be az orosz Szputnyik V vakcinával. A rektor hangsúlyozta: az egyetem vezetése és munkatársai ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet az oltások biztonságosságára.
A közlemény szerint az egyetemen 2020. december 26-án kezdték meg az oltásokat, mára a betegágy mellett dolgozó orvosok 100 százaléka, míg a szakdolgozók 92 százaléka védett, és ezzel gyakorlatilag megszűnt a koronavírus terjedése. Az 5800 egészségügyi területen dolgozó munkavállaló közül jelenleg mindössze 3 olyan szakdolgozó van távol igazolt COVID-19 fertőzés miatt, akik korábban nem kapták meg az oltást.
Az egyetem dolgozói eddig 46 648 db védőoltást adtak be, a munkatársak és hallgatók közül pedig 10 409-en kapták meg legalább az első oltást.
Dr. Merkely Béla rektor az oltás felvétele kapcsán hangsúlyozta: kiemelten fontosnak tartja, hogy a Semmelweis Egyetem vezetői és munkatársai saját példájukon keresztül mutatják be az oltások biztonságosságágát és hatékonyságát, céljuk a vakcinák iránti közbizalom növelése. Az egyetemen 2020. december 26-tól a Pfizer-BioNTech oltóanyagát alkalmazták, majd 2021. január 14-én érkezett meg a Moderna vakcinája, amelyet elsősorban az idősotthonokban használtak, mostantól pedig a Szputnyik V-el bővül a védőoltások köre. A rektorral együtt négy másik olyan orvos kapta meg a készítményt, akik több mint három hónapja estek át a betegségen, és ezért már olthatók: dr. Hartyánszky István, a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika szívsebészeti profilvezetője, dr. Csósza Györgyi, a Pulmonológiai Klinika kardiológusa, dr. Tóth Szabolcs, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika orvosa és dr. Orbán Vince, az Orvosi Képalkotó Klinika radiológusa – áll az egyetem közleményében.
Mindeközben az európai politikusokat és szakembereket egyre jobban aggasztja az orosz vakcina-politika. A Politico hírportál szerdán terjedelmes cikkben számolt be a Szputynik V körül kialakult európai vitáról. A lap összefoglalója több aggasztó jelenségre hívja fel a figyelmet az orosz politika által geopolitikai eszközként használt vakcinával kapcsolatban. Idézik a német zöldpárti európai parlamenti képviselőt, Viola von Cramon-Taubadelt, aki az orosz sportolók doppingügyéhez hasonlítja a kialakult vakcina-helyzetet. Az EP-képviselő ezzel arra utalt, hogy az orosz fél nem hajlandó átadni alapvető információkat a vakcina kapcsán az európai hatóságoknak, és ahhoz sem járulnak hozzá, hogy európai szakértők vizsgálják meg a vakcina hátterét. Mindeközben azonban azzal, hogy számos európai országnak felajánlották a vakcina leszállítását, az orosz hatóságok beavatkoznak az Európai Unió oltáspolitikájába is. Abból a kaotikus helyzetből pedig, amit a európai engedély hiányában aláírt különmegállapodások hoznak létre, egyértelműen az orosz diplomácia profitál. A különmegállapodásokra a Politico újságírói éppen Magyarország esetét hozzák fel figyelmeztető példaként.
A Politico cikke idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki kifejtette, „meglepetten figyelik, hogy Oroszország több millió vakcinát ajánl fel, miközben otthon nem halad a megfelelő ütemben az oltásokkal”.
De beszél a lapnak Nico de Pedro spanyol politikai elemző is, aki a klasszikus félretájékoztatási kampány elemeire hívja fel a figyelmet az orosz vakcinapolitikával kapcsolatban.
A Magyar Narancsban korábban megszólalt Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció egészségpolitikusa, aki hasonló aggodalmainak adott hangot. „Háziorvosként az orosz vakcinával több szempontból is problémám van. A gyártó a mai napig nem nyújtotta be a hivatalos és mindenki által transzparensen tudható adatokat az Európai Gyógyszerügynökséghez, ami bennem gyanakvást kelt. Ha van egy vakcina, amivel állítólag már egymillió embert beoltottak, állítólag senki sem halt bele, nem léptek fel nagy számban súlyos mellékhatások, akkor a gyártó miért nem adja be az engedélyezési kérelmet?” – fogalmazott Komáromi.
