Dél-Békésben az a pletyka járja, hogy a Torgyán Józseffel szembefordult, a Fidesz-MDF színeiben induló békéscsabai húsipari szakember, Hanó Miklós még jóval az első forduló előtt tartott kunágotai kampányrendezvénye után azt kérdezte a helybeliektől: merrefelé kell hazamennie? "Ha ezt nem tudja, akkor ne is jöjjön ide vissza többet" - hangzott a válasz. Az anekdota terjesztői ezzel alighanem azt akarták érzékeltetni, hogy Hanó Miklóst a térségben, de kisgazda múltja miatt a Fidesz-MDF-ben is ejtőernyősnek tartják.AViharsarok eme elmaradott, déli csücskében a választás főszereplője azonban nem Hanó, hanem a búzaégetéséről és agrárdemonstrációiról elhíresült Karsai József volt. Az MSZP képviselőjelöltje az első forduló után csaknem négyezer-ötszáz szavazattal vezetett, és ebből végül háromezer-háromszázat megőrzött.
A szabályt erősítő kivétel
Békés megye 7. számú választókörzetében a két forduló között létrejött MSZP-SZDSZ-megállapodás nem működött: Nagy Béla medgyesegyházi polgármester a szabaddemokraták színeiben indult a második fordulóban is.
"Én vagyok az a kivétel, aki erősíti a szabályt" - mondta lapunknak Nagy Béla. Állítása szerint a pártvezetéssel még a jelöltállítás időszakában egyezséget kötött: ha első körös eredménye alapján indulhat a második fordulóban, akkor ennek nem lesz akadálya. "Az én medgyesegyházi és dél-békési szavazóim úgy tartják, ha valamibe belekezd az ember, akkor azt csinálja végig. Ezért küzdök tovább, de számolok a realitásokkal" - nyilatkozta a Narancsnak még a második forduló előtt. Nagy Béla az első körben háromezer-négyszáz vokssal a szavazatok 12,5 százalékát szerezte meg, ám e szavazatmennyiség 60 százalékát a második fordulóban elvesztette.
Az M1 Híradója is "felfigyelt" a két választási forduló között Mezőkovácsházára. Gyorsan egy stábot küldtek Békéscsabára, ahol találkozót beszéltek meg Karsaival és Nagy Bélával. A szocialista és a szabaddemokrata képviselőjelölt egy kocsival érkezett a randevúra, ahol kezet fogtak, összeölelkeztek és kifejtették: mindketten a kormányváltásban érdekeltek. A közszolgálati híradósoknak így már nem volt érdekes a sztori; a riporter telefonált szerkesztőjének, aki, tudomást szerezve a részletekről, már nem kérte az anyagot - tudtuk meg a két érintett közléséből.
Az igencsak szegénynek számító dél-békési választókerület központja Mezőkovácsháza, amely több évtizeddel ezelőtt vette el a járásközponti székhelyet a román határ mellé szorult, a fejlesztésektől eleső, ezért gyorsan fogyó népességű, de hasonló lélekszámú Battonyától. A kistérség harmadik városa a Ménesbirtok Rt.-ről neves Mezőhegyes, míg a leggazdagabb település a nagyközségi ranggal rendelkező és dinnyetermesztéséről ismert Medgyesegyháza. Ilyen helyzetben a választás nem csupán pártokról és jelöltekről szól, hanem arról is, ki melyik települést képviseli. Ebben a szinte kizárólag agrártérségben a liberális eszmének nem lehet többsége, úgy meg különösen nem, hogy az adott terület csupán negyedik legnépesebb településének polgármestere indul harcba SZDSZ-es jelöltként.
Mindez némi lavírozásra késztette korábban is - a motorozási szenvedélyéről közismert - Nagy Bélát, aki két liberális frakciótársával együtt 1998 őszén a békési megyegyűlésben - nem kis meglepetésre - a szocialistákkal szemben a Fidesz mellé állt, s így lett Domokos László (Fidesz - MPP) a viharsarki közgyűlés első embere. Nagy Bélának a dél-békési körzet térségi tanácsnoki posztja jutott. Volt, aki akkor úgy fogalmazott: "kilóra megvették őket". Nagy Béla minderről úgy vélekedett: egy megyegyűlésben nem lehet "nagypolitikát játszani", az egész térségnek jobb, ha kormánypárti a vezetője.
Az "agrárterrorista"
Karsai József 1998 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépésének napján búzát égetett Battonyán. (Az időpont egybeesését máig véletlennek tartja, aki akkortájt gazdálkodóként és falugazdászként pontosan tisztában volt a térséget feszítő agrárgondokkal.) A roppant alacsony felvásárlási árak miatti vészjósló helyzetre próbálta felhívni a figyelmet a vizes és dohos, semmire sem jó, kis mennyiségű tavalyi búza megsemmisítésével. Három nap múlva Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter a dél-békési városba sietett, és itt jelentette be, hogy hatástalanította a búzabombát. A hadművelet sikerességéről rajta kívül azonban alig beszélt valaki.
Sokan arra számítottak: amilyen gyorsan a mindenkit állásfoglalásra késztető esemény, a búzaégetés a felszínre dobta Karsai Józsefet, oly sebesen fog visszacsúszni az ismeretlenségbe az ügy lecsengése után. Mégsem így történt. A térség permanens agrárválsága, az emiatt méreteiben és kiterjedtségében is döbbenetes szegénység állandó munkát adott az egyre határozottabb érdekvédőként fellépő Karsainak. (Karsai agráregyetemet végzett, tucatnyi találmány fűződik a nevéhez.) Rövid idő alatt kivívta magának azt a rangot, hogy a még hatalma teljében lévő Torgyán őt tekintette az első számú közellenségnek, és leginkább csak "agrárterroristának" vagy "anarchistának" titulálta. Nem lehet tudni pontosan, hogy a szocialisták mikor találták meg Karsait, de nem 1998-ban vagy 1999-ben. Később az MSZP-nek mégis megért a térségben népszerű agrárérdekvédő annyit, hogy a választókerületben - némi perpatvar után - őt állítsák az 1994-ben és 1998-ban győztes Tóth Sándor helyére. (Tóth az országos listáról újra bekerült a parlamentbe.) Karsai személyében most van elsőként battonyai képviselője a körzetnek. Elgondolkodtató tény: az ország éléstárának számító Békés megye tizennégy, a törvényhozásba jutott képviselőjéből ő az egyetlen vérbeli agrárvállalkozó.
Bod Tamás
