Mezőkovácsháza: Lent, délen

Belpol

Dél-Békésben az a pletyka járja, hogy a Torgyán Józseffel szembefordult, a Fidesz-MDF színeiben induló békéscsabai húsipari szakember, Hanó Miklós még jóval az első forduló előtt tartott kunágotai kampányrendezvénye után azt kérdezte a helybeliektől: merrefelé kell hazamennie? "Ha ezt nem tudja, akkor ne is jöjjön ide vissza többet" - hangzott a válasz. Az anekdota terjesztői ezzel alighanem azt akarták érzékeltetni, hogy Hanó Miklóst a térségben, de kisgazda múltja miatt a Fidesz-MDF-ben is ejtőernyősnek tartják.

Dél-Békésben az a pletyka járja, hogy a Torgyán Józseffel szembefordult, a Fidesz-MDF színeiben induló békéscsabai húsipari szakember, Hanó Miklós még jóval az első forduló előtt tartott kunágotai kampányrendezvénye után azt kérdezte a helybeliektől: merrefelé kell hazamennie? "Ha ezt nem tudja, akkor ne is jöjjön ide vissza többet" - hangzott a válasz. Az anekdota terjesztői ezzel alighanem azt akarták érzékeltetni, hogy Hanó Miklóst a térségben, de kisgazda múltja miatt a Fidesz-MDF-ben is ejtőernyősnek tartják.AViharsarok eme elmaradott, déli csücskében a választás főszereplője azonban nem Hanó, hanem a búzaégetéséről és agrárdemonstrációiról elhíresült Karsai József volt. Az MSZP képviselőjelöltje az első forduló után csaknem négyezer-ötszáz szavazattal vezetett, és ebből végül háromezer-háromszázat megőrzött.

A szabályt erősítő kivétel

Békés megye 7. számú választókörzetében a két forduló között létrejött MSZP-SZDSZ-megállapodás nem működött: Nagy Béla medgyesegyházi polgármester a szabaddemokraták színeiben indult a második fordulóban is.

"Én vagyok az a kivétel, aki erősíti a szabályt" - mondta lapunknak Nagy Béla. Állítása szerint a pártvezetéssel még a jelöltállítás időszakában egyezséget kötött: ha első körös eredménye alapján indulhat a második fordulóban, akkor ennek nem lesz akadálya. "Az én medgyesegyházi és dél-békési szavazóim úgy tartják, ha valamibe belekezd az ember, akkor azt csinálja végig. Ezért küzdök tovább, de számolok a realitásokkal" - nyilatkozta a Narancsnak még a második forduló előtt. Nagy Béla az első körben háromezer-négyszáz vokssal a szavazatok 12,5 százalékát szerezte meg, ám e szavazatmennyiség 60 százalékát a második fordulóban elvesztette.

Az M1 Híradója is "felfigyelt" a két választási forduló között Mezőkovácsházára. Gyorsan egy stábot küldtek Békéscsabára, ahol találkozót beszéltek meg Karsaival és Nagy Bélával. A szocialista és a szabaddemokrata képviselőjelölt egy kocsival érkezett a randevúra, ahol kezet fogtak, összeölelkeztek és kifejtették: mindketten a kormányváltásban érdekeltek. A közszolgálati híradósoknak így már nem volt érdekes a sztori; a riporter telefonált szerkesztőjének, aki, tudomást szerezve a részletekről, már nem kérte az anyagot - tudtuk meg a két érintett közléséből.

Az igencsak szegénynek számító dél-békési választókerület központja Mezőkovácsháza, amely több évtizeddel ezelőtt vette el a járásközponti székhelyet a román határ mellé szorult, a fejlesztésektől eleső, ezért gyorsan fogyó népességű, de hasonló lélekszámú Battonyától. A kistérség harmadik városa a Ménesbirtok Rt.-ről neves Mezőhegyes, míg a leggazdagabb település a nagyközségi ranggal rendelkező és dinnyetermesztéséről ismert Medgyesegyháza. Ilyen helyzetben a választás nem csupán pártokról és jelöltekről szól, hanem arról is, ki melyik települést képviseli. Ebben a szinte kizárólag agrártérségben a liberális eszmének nem lehet többsége, úgy meg különösen nem, hogy az adott terület csupán negyedik legnépesebb településének polgármestere indul harcba SZDSZ-es jelöltként.

Mindez némi lavírozásra késztette korábban is - a motorozási szenvedélyéről közismert - Nagy Bélát, aki két liberális frakciótársával együtt 1998 őszén a békési megyegyűlésben - nem kis meglepetésre - a szocialistákkal szemben a Fidesz mellé állt, s így lett Domokos László (Fidesz - MPP) a viharsarki közgyűlés első embere. Nagy Bélának a dél-békési körzet térségi tanácsnoki posztja jutott. Volt, aki akkor úgy fogalmazott: "kilóra megvették őket". Nagy Béla minderről úgy vélekedett: egy megyegyűlésben nem lehet "nagypolitikát játszani", az egész térségnek jobb, ha kormánypárti a vezetője.

Az "agrárterrorista"

Karsai József 1998 nyarán, az Orbán-kormány hivatalba lépésének napján búzát égetett Battonyán. (Az időpont egybeesését máig véletlennek tartja, aki akkortájt gazdálkodóként és falugazdászként pontosan tisztában volt a térséget feszítő agrárgondokkal.) A roppant alacsony felvásárlási árak miatti vészjósló helyzetre próbálta felhívni a figyelmet a vizes és dohos, semmire sem jó, kis mennyiségű tavalyi búza megsemmisítésével. Három nap múlva Torgyán József földművelési és vidékfejlesztési miniszter a dél-békési városba sietett, és itt jelentette be, hogy hatástalanította a búzabombát. A hadművelet sikerességéről rajta kívül azonban alig beszélt valaki.

Sokan arra számítottak: amilyen gyorsan a mindenkit állásfoglalásra késztető esemény, a búzaégetés a felszínre dobta Karsai Józsefet, oly sebesen fog visszacsúszni az ismeretlenségbe az ügy lecsengése után. Mégsem így történt. A térség permanens agrárválsága, az emiatt méreteiben és kiterjedtségében is döbbenetes szegénység állandó munkát adott az egyre határozottabb érdekvédőként fellépő Karsainak. (Karsai agráregyetemet végzett, tucatnyi találmány fűződik a nevéhez.) Rövid idő alatt kivívta magának azt a rangot, hogy a még hatalma teljében lévő Torgyán őt tekintette az első számú közellenségnek, és leginkább csak "agrárterroristának" vagy "anarchistának" titulálta. Nem lehet tudni pontosan, hogy a szocialisták mikor találták meg Karsait, de nem 1998-ban vagy 1999-ben. Később az MSZP-nek mégis megért a térségben népszerű agrárérdekvédő annyit, hogy a választókerületben - némi perpatvar után - őt állítsák az 1994-ben és 1998-ban győztes Tóth Sándor helyére. (Tóth az országos listáról újra bekerült a parlamentbe.) Karsai személyében most van elsőként battonyai képviselője a körzetnek. Elgondolkodtató tény: az ország éléstárának számító Békés megye tizennégy, a törvényhozásba jutott képviselőjéből ő az egyetlen vérbeli agrárvállalkozó.

Bod Tamás

Figyelmébe ajánljuk

Cserna-Szabó András: „Csinálnék egy kocsmát”

Megjelent új novelláskötete, az ösztöndíjakat és a kitüntetéseket elfogadja, ha adnak neki, és nem kérnek cserébe, de abbahagyná az írást, ha rengeteg pénze lenne. Épp ezért senki ne adjon neki! Az utolsó magyarokért is kár lett volna. Cserna-Szabó Andrással beszélgettünk.