"A kormány megállapította, hogy a budapesti polgárok igényt tartanak arra, hogy a fővárost környező erdők közparkként kerüljenek hasznosításra" - a június 30-i, 1388. sz. kormányhatározat e magabiztos kijelentéssel indította el a normafai beruházást, és váltotta ki egyúttal a zöldmozgalmak, civil szervezetek szinte egyöntetű tiltakozását. A fejlesztés - melyet a fogaskerekű 17 milliárdos kétirányú meghosszabbítása egészítene ki - körülbelül 5 milliárd forintra rúgna (ebből idén 95 milliót, 2014-ben 620 milliót költenének), és 3-400 hektár jelenleg még természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterület sorsát érinti.
"A Normafa megújításával, rendezésével kapcsolatos javaslataimat már 2000 előtt ismerte Orbán Viktor" - avatja be a Narancsot a kezdet történetébe Vincze P. Márton, a Normafa Park projekt miniszterelnöki megbízottja, aki maga is a fejlesztési területen él. (Vincze a Svábhegyen nőtt fel, ma is aktív sportoló, fut, kerékpározik, snowboardozik, síel. Ausztriában hivatásos síoktató címet szerzett, és tíz éven át tanított. Miniszterelnöki megbízotti munkáját társadalmi munkában végzi, munkaadója amúgy az Országos Rendőr-főkapitányság: ő a Rendészeti Szervek Kiképző Központja Vágóhíd utcai bázisának parancsnoka.)
| ||
Az elképzelések szerint a kirándulni vágyókat a jelenlegi kavicsos parkolók helyett háromszintes parkolóház várná, és bővítenék a Fácánosnál és a Szépjuhászné megállónál lévő parkolókat is: bár ez az 1300-1400 hely se lesz elég, a szűk hegyi utcákról, a járdákról, kapuk, garázskihajtók elől, zöld területekről le lehet téríteni az autósokat. Ebben segítséget nyújtanak majd a kitáblázott, újraszabályozott közterületek, és nem utolsósorban a felállítandó normafai rendőrőrs. "Drága lesz a parkolás, hogy mennyi, ma még nem tudom, de a cél a tömegközlekedéssel felcsábítani a sportolni, kikapcsolódni vágyókat" - teszi hozzá a megbízott.
A zöld szerelmeseit, miután így vagy úgy, de megérkeztek a Normafára, számtalan új csoda várja majd. A projekt keretében felújítják a Jánoshegyi utat; 1,8 kilométer hosszúságban futópályát alakítanak ki, az illegális, természetet károsító hegyi kerékpárutat felszámolják, új downhill pályát hoznak létre. "Lesz világítás, térfigyelőkamera-rendszer, rendőri jelenlét, azt szeretnénk, hogy ide bármikor ki lehessen jönni a budapestieknek, nemcsak sportolni, de járni egyet, úgy, hogy közben biztonságban érezhetik magukat" - mondja Vincze P. Márton. A balesetek megelőzése érdekében szétválasztják a síelőket és a szánkózókat, sportolásukra őrző személyzet ügyel majd. A szánkózóknak nem lesz felvonójuk, a síelőknek viszont két csáklyás felvonó létesül, továbbá egy hatszemélyes fülkékkel felszerelt ülőlift, úgyis mint libegő, amit a turisták, kerékpárosok is használhatnak. A sípályák kialakítása során a jelenlegi nyomvonalakat veszik figyelembe, újakat nem csinálnak, legfeljebb a cserjékkel, bokrokkal benőtt pályát tisztítják meg. Szó van egy hóágyúról is, az ehhez szükséges vizet a parkolóház egyik szintjén tartalékolnák.
Vincze P. emlékeztet arra, itt már száz éve síeltek, tehát semmilyen új tevékenység nem kerül a területre. "Nem fogunk törni, zúzni" - hangsúlyozza, amikor a libegő és a bobpálya építéséről kérdezzük. Legfeljebb öreg, veszélyes állapotú fákat vágnak ki, de azt se mind, lesz olyan, amit kipányváznak. Nem épülnek luxusapartmanházak, nem lesz ingatlanfejlesztés, fölösleges ettől tartani, csak a libegőhöz szükséges két fogadóépület lesz új. "A felvonókat, a parkolókat önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. üzemelteti majd, de nem a haszonszerzés, hanem az egészséges életmód népszerűsítése a cél. Az iskolák előtt nyitva lesz a lehetőség, a diákok kedvezményesen vehetik majd igénybe a sípályákat. Kőkeményen oda fogok figyelni. Itt nem lesz pénzezés. Ebben nem ismerek pardont!" - mutatott dicséretes határozottságot a megbízott.
Mindezeken kívül játszótér és erdei tornapálya, nyári bobpálya és természetesen egy engesztelőkápolna kecsegteti még a budapesti turistákat a projekt 2018-ra tervezett megvalósulása után.
Zöld tiltakozások
A Normafa fejlesztésének gondolata azonban nem mindenütt váltott ki felhőtlen örömet. A terület - melynek eddigi gazdája a Pilisi Parkerdő Gazdaság Zrt. volt, tőle kapja meg a tulajdonos államtól a kezelői jogot a XII. kerületi önkormányzat - 1978 óta a Budai Tájvédelmi Körzet nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló része, ahol csak fokozott körültekintéssel lehet bármiféle beavatkozást elvégezni. Az erdő emellett Natura 2000 besorolás alá is esik (erről lásd keretes anyagunkat) - a zöldszervezetek pedig attól tartanak, hogy az új létesítmények, a védett területbe való beavatkozás miatt ez a minősítés tarthatatlanná válik.
Minthogy az erdőterület a nem beépíthető igazgatási területek közé tartozik, és ha ezt nem oldják fel, nem lehet építkezni, valamilyen átsorolásra mindenképpen szükség lesz. A kormányhatározat, mint láttuk, közparkról be-szél - hogy ti. ez lesz a Normafából is. "Ez azt jelenti, hogy a szabályozás, illetve a hosszú távú, természetvédelmi szempontokat követő területfenntartás és vagyongazdálkodás megszűnik itt. Egy közparknál saját hatáskörön belül úgy alakíthatják a zöldfelület fajösszetételét, kinézetét, ahogy akarják. Ezzel a természetközeli állapotok teljesen átalakulnak, eltűnik az az egyedülálló fajgazdagság, melynek érzékenyebb tagjai nem fogják elviselni a változást. Végeredményben a Népligethez, a Városligethez hasonló, teljes mértékben épített zöldfelület alakulna itt ki" - sorolja aggályait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) ügyvezető igazgatója, Halmos Gergely. A beruházás - többek között - érzékenyen érintené a Natura 2000-es terület jelölőfaját, a csíkos boglárka lepke élőhelyét adó erdőrészt, emellett földarabolná az élőhelyeket - amint azt a Védegylet név nélkül nyilatkozó munkatársától megtudtuk. A tervezési területen belül egyébként összesen több mint 40 védett és fokozottan védett növényfaj él, s jól elvan itt vagy 100 lepkefaj is; de a természetvédők a féltő aggodalom hangján szólnak az ugyancsak itt honos lábatlan gyíkról, fekete harkályról, zöld küllőről és örvös légykapóról is.
Vincze P. Márton ugyanakkor a Narancsnak nyomatékosította: immár nincs szó közparkká átminősítésről, ez elhamarkodottan került a kormányhatározatba. Vincze elmondása szerint a Vidékfejlesztési Minisztériumban az első kormányhatározat után összehívott egyeztetésen "elhangzott kérés, mely szerint egyértelműsíteni kell, hogy a terület közparkba történő átminősítése nem fog megtörténni". A megbízott úgy jósolja, hogy nem közparkká, hanem "történelmi sportterületen belüli erdőterületté" minősítik át az erdőket. A történelmi sportterület kategóriába azon ingatlanok tartoznak, amelyeket 1914 előtt sportolási tevékenységre használtak. Mint területrendezési fogalom 2011-ig nem létezett, ekkor Illés Zoltán, a VM környezetvédelemért felelős államtitkárának a javaslatára került be a Budapesti agglomeráció területrendezési tervről szóló 2005-ös törvénybe. A módosítást Illés azzal indokolta, hogy ezzel biztosítják "a természetes és természetközeli élőhelyeket, védett természeti területeket és Natura 2000 területeket magába foglaló országos ökológiai hálózat övezetre meghatározott előírások maradéktalan érvényesítését". Egy 2012 áprilisában készült tanulmány azonban, amit a Belügyminisztérium egyik háttérintézménye, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. által üzemeltetett Térport portál készített, a "történelmi sportterület" törvénybe emeléséről a következőket állapította meg: "A 2011-ben készült törvényben értelmetlen és teljesen idegenszerű egy közel száz évvel ezelőtti területhasználatra hivatkozni. Fogalmának bevezetésével a törvényalkotó kiskaput nyitott a beépítésre szánt övezet kijelöléséhez az ökológiai hálózat magterületén, az ökológiai folyosó területén. Környezeti szempontból rendkívül veszélyes, hogy egy parlament által elfogadott, általános jellegű szabályozást adó törvénybe egyedi kivétel került beépítésre, precedenst adva ezzel bármely későbbi egyedi módosításhoz." Összegzésképpen a kategória törlését javasolták a szakemberek. De aggódik a módosítás miatt az Országgyűlés egyik elismert környezetvédője is: Jávor Benedek, az Együtt 2014 - PM képviselője blogjában az új kategória bevezetését épp a Normafa-projekt lopakodó előkészítéseként értékelte.
Hogy a gyakorlatban mire ad az új minősítés felhatalmazást a terület új kezelőjének, a XII. kerületi önkormányzatnak, ma még nem tudható. A július 16-án kibocsátott 1443-as kormányrendeletben az olvasható, hogy a kormány egyetért a fejlesztési koncepcióval, a sport-, rekreációs és turisztikai célú funkciók "igényeit szolgáló park létrehozásával". A kerület álláspontjára nézvést Pokorni Zoltán polgármester szavait tekinthetjük irányadónak, aki a tárgyban július 10-én tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, létrehozzák Budapest legnagyobb parkját: mert bár a Normafa jogilag erdő, az emberek eddig mégis közparkként használták a főváros második legnépszerűbb zöld területét. Most megnyílik a lehetőség, hogy közparkként kiépüljön a látogatókat kiszolgáló infrastruktúra. Helyi informátorunk arra hívta fel a figyelmet, hogy Pokorni már többször hiába futott neki a projektnek. Most, hogy felhagy a parlamenti politizálással, és csak polgármesterként folytatja, megkapta a zöld jelzést Orbántól: a kormány támogatja a beruházást.
Nincs alku
A polgármesterhez és a miniszterelnöki megbízotthoz hasonlóan a zöldszervezetek is elszántak. A Védegylet munkatársa egyértelművé tette, a Római-part fáit védő tiltakozás semmiség lesz ahhoz képest, ami a Normafán tervezett beruházás ellen indulna. A Budai-hegység értékeit védő mozgalomhoz csatlakozott a Greenpeace, a WWF Magyarország és más szervezetek is. "A WWF álláspontja szerint a projektnek azok az elemei, amelyek a természeti értékek károsítása nélkül valósulnak meg, és nem járulnak hozzá jelentősen a terület forgalmához, ugyanakkor növelik a terület közjóléti értékét, megvalósíthatók. Ebbe a körbe tartozik az utak, sétautak, parkolók felújítása, biztonságossá tétele, az illegális downhillpályák megszüntetése, illetve legális pálya megépítése, vagy a történelmi épületek felújítása, újjáépítése. Kritikusak vagyunk ugyanakkor azokkal a projektelemekkel kapcsolatban, amelyek létrehozásához idős erdőállományokat kell megbolygatni. A vonalas létesítményekhez jelentős fakivágás, talajmunka szükséges" - tudatta lapunkkal álláspontját a globális zöldszervezet. A WWF azokat a beavatkozásokat sem támogatja, amelyek az értékes gyepterületek leromlásához vezetnek. Ilyenek a sípályák, a nyári bobpálya, illetve az ülőlift kiépítése, amely a teljes Harangvölgy jelenlegi állapotát megváltoztatná.
Elutasítja a Normafa Park ötletét a Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület (BNE) is. "Az éjszakai síelés, valamint a hóágyúzás kiépítéséhez és fenntartásához szükséges létesítményeket irreálisnak találjuk a nemzetközi tanulmányokból ismert környezetre gyakorolt hatásaik miatt" - osztotta meg kétségeit a beruházásokkal kapcsolatban Weiperth András elnök, s kifejtette azt is: "Az ország legidősebb bükkerdeinek egy része a Normafánál található, továbbá számos védett növény és állatfaj állományai fordulnak elő. Olyan beruházás, ami ezen értékek sérüléséhez, végleges eltűnéséhez vezethet, nem végezhető el a területen." Halmos Gergely, az MMTE vezetője hasonlóképpen látja: "Az elmúlt évtizedekben a főváros a budai hegyeken kívül minden nagyobb kiterjedésű, a rekreációt, turizmust, környezeti nevelés helyszíneit jelentő élőhelyét elveszítette, melyek élhetőbbé teszik a nagyváros mindennapjait. Ezért ezt az utolsó, minden oldalról települések közé szorított erdőterületet meg kellene kímélni a jövő generációk számára, és inkább értékeinek bemutatására kellene törekedni." Az ellenállási mozgalmat szervező Védegylet számára ugyancsak elfogadhatatlanok a tervek. "A Harangvölgynek, ahová téli-nyári síliftet terveznek, a tájképi, tájépítészeti értékét éppen a beépítetlensége, természetközeli látványa adja, ami így megsemmisül. Beszéltünk nemzeti parki dolgozóval, aki azt mondta, hogy bár őrület a terv, valószínűleg át kell majd engedniük."
A munka egyelőre az engedélyeztetésnél tart, melynek feltétele a megvalósíthatósági tanulmány, a környezeti hatásvizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslés; ezek egyike sem készült még el. A miniszterelnöki megbízott szerint mindez fél évet vesz igénybe, az első létesítményeket valamikor 2015-ben adhatják át. És Vincze P. Márton szerint lehet kompromisszumot találni. Úgy véli, a területet nem kell kivonni a Natura 2000-es besorolásból, a beruházás elemeit ennek keretében, természetkárosítás nélkül meg tudják valósítani. A civil szervezeteket is bevonják az előzetes véleményezésbe, vizsgálatokba, meghallgatják szavukat, és figyelembe veszik érveiket. Erre egyébként a zöldszervezetek szomjaznak is, mivel a projekt indulásáról többük a Magyar Közlönyből értesült. Az első civil egyeztetésre a második kormányhatározat után, július 23-án került sor a VM-ben. "Bár a terveknek csak a körvonalait ismertették, már az egyeztetésen kiderült, hogy számos eleme erőteljesen megkérdőjelezhető, és emiatt részünkről kérdésessé válik, hogy egy kormányzati döntés ilyen volumenű projektről ilyen előkészületek után egyáltalán hogyan születhetett meg" - emlékszik a fórumra a BNE vezetője a Narancsnak. "A Natura 2000-es felmérők is tudják, hogy a beruházással szinte minden elpusztul, ami érték. Sajnos a jelentésük nem biztos, hogy bármi erővel bír majd. A felügyelőség az engedélyezéskor vagy figyelembe veszi, vagy nem. A terepmunka, a vizsgálatok májusban kezdődtek csak, tehát még az egyéves ciklus sem lesz meg, ami nonszensz egy ilyen vizsgálat korrekt elvégzéséhez" - jegyezte meg keserűen a Védegylet illetékese.
Mi az, hogy Natura 2000?A Natura 2000 hálózat értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, az ország közel 21 százaléka lett Natura 2000-es minősítésű. A védettség feloldását az Európai Uniónál kell Magyarországnak kezdeményeznie, ami iránt a közösség nyilvánvalóan nem fog lelkesedni. A győri Audi-gyár bővítése is Natura 2000-es területeken történt, azt se könnyen nyelte le a közösség. "Az EU környezetvédelmi biztosa, Janez Potocnik 2011-ben elmondta Orbán Viktornak, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, Illés Zoltán környezetügyi államtitkárnak: ez legyen az utolsó alkalom, hogy egy ekkora Natura 2000-es területet beépít Magyarország. Itt a Normafán ez annyiban más, hogy nem gyárépület kerül a területre, hanem vonalas létesítmények. A beruházó azt akarja majd bemutatni, hogy az élet mehet tovább a beruházás után is a területen, ami sajnos nem igaz" - állítja a Narancsnak a Védegylet témafelelőse. |
