Magyar Narancs: A beszélgetés előtti napon vált ismertté, hogy szeptember 2-ától betelefonálós műsort vezet az ATV-n.
Somogyi Zoltán: "Vendégként" hívtak a műsorba. Arra gondoltak, hogy jó beszélgetőpartnere leszek a betelefonálóknak. De politikai elemző mivoltom vitt oda, és elemző is maradok.
MN: Akkor elemezzünk: a bejutáshoz szükséges minimum 15 százalékot biztosan hozta volna a közös MSZP-Együtt 2014 (E14)- Párbeszéd Magyarországért (PM)-lista. A külön indulással az E14-PM-nek 10 százalék kell ehhez. Nem mérték fel Bajnaiék, hogy ez mennyire kockázatos? Mi van, ha nem érik el ezt a küszöböt?
SZ: Azt a most ellenzéki választók nem bocsátanák meg. Ilyen szempontból Bajnai Gordon nagy veszélybe került. Van, ugye, ő, és vannak mögötte a politikusok meg a tanácsadók. Logikus, hogy a PM-esek nem Bajnai érdekeit nézik elsősorban, hanem hogy benn üljenek az Országgyűlésben, az Európai Parlamentben, s legyen a pártjuknak is pénze a következő négy évben. A Bajnai Gordon körüli tanácsadók szinte egytől egyig korábbi miniszterelnökök tanácsadói voltak. Az ő érdekük, hogy kormányfőt "adjanak" az országnak, mert ahhoz értenek, abban a szerepben érzik jól magukat. A Bajnai körüli politikusok érdekei nem esnek egybe a Bajnaiéval. Tanácsadóinak az érdekei szintén nem. Kérdés, hogy nem magányos-e ő az Együttön belül. Ha ezek következtében beszorul egy helyzetbe, s miatta valami okból elúszik a 2014-es kormányváltás, akkor azon túl, hogy a jobboldal - a Fidesz által erre szánt nagyon sok pénzből - meggyűlölte, a baloldali választók is elfordulnak tőle.
| ||
MN: Elképzelhető, hogy az Együtt és a PM végül külön-külön indul?
SZ: Nem hiszem, hogy az E14 ezt be merné vállalni. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy közös listán indulnak.
MN: A PM amúgy leválhat?
SZ: Nemigen, mert nincs most jövője másutt.
MN: Betagozódnak az E14-be?
SZ: Az magyarázkodáshoz vezetne. Csak a kényszer szülhetne ilyen megoldást, akkor ugyanis nem lehetne önálló parlamenti frakciójuk. De ha ez lesz is a vége, nyilván minél későbbre halasztják ennek bejelentését, mert addig partneri, sőt irányítói viszonyban tudnak fellépni Bajnai Gordonékkal szemben is akár.
MN: És ha az E14 kezdeményezné az egybeolvadást?
SZ: Ez is megtörténhet. Viszont ebben az esetben is hetekig arról beszélne a nyilvánosság, hogy Bajnaiék és a PM belátták, tandemben nem tudnak elérni tíz százalékot, csak ötöt. Ez pedig a kispárti megítélés felé tolná a Bajnai-féle szövetséget.
MN: A PM beszállása mindenesetre, bár az egység a cél, egyfelől tovább polarizálta az E14-et, másfelől ismert politikusokat hozott magával.
SZ: Nagyon kevés olyan politikus van, aki az ismertsége és az elfogadottsága révén vezetője tudna lenni az Együtt körüli társaságnak. Annyira kevés, hogy jelenleg Bajnai Gordon az egyetlen.
MN: Aki inkább ahhoz az edzőhöz hasonló, aki megmenti a csapatot a kieséstől, de nem biztos, hogy tud bajnokot csinálni belőle.
SZ: Így van. Megjegyzem, az a csapat 2010-ben kiesett. Bajnai sem tudott akkora hatást elérni miniszterelnökként, hogy legalább a Fidesz-kétharmadot el lehessen kerülni. Történelmietlen ilyet felvetni, de talán más a helyzet, ha hangsúlyosabban köti magát akkor a szocialistákhoz.
MN: Bajnai Gordon imázsa a szakértői kormányzás. Bejöhet ez? A politikát pártok csinálják.
SZ: Mesterházy Attila azt gondolja, a Fideszt balról lehet megverni. Bajnai Gordon pedig azt, hogy a Fidesz kicsúszott jobbszélre, és nagyon sok választó maradt árván középen. Ha a közvélemény-kutatási eredményeket nézem, és abból indulok ki, milyen a politika maga, inkább Mesterházynak van igaza: az Orbán Viktort leváltani kívánó tömegek a baloldalon találhatók, nem középen.
MN: Lényeges, hogy nem pusztán egyfordulós a 2014-es választás, hanem az érvényességi határ is teljesen eltűnik. Tehát jóval nagyobb jelentősége lesz annak, ha valaki a passzivitásával szavaz: bár Orbán Viktorból elege van, de a többiek sem vonzzák.
SZ: Ez a baloldal legnagyobb dilemmája: hogyan tudja az Orbán Viktor legyőzéséhez szükséges erőt, egységet felmutatni. Megjegyzem, noha Bajnai Gordon és Mesterházy Attila bejelentette, megegyeztek az egyéni jelöltek arányában, szerintem nem ez a végleges álláspont. Már most látszik, hogy Gyurcsány Ferenc például nagyon erélyesen beleszólhat ebbe. Amúgy pedig a kétfordulós választások idején is nagyon hamar megértették a választók, hogy adott esetben hogyan szavazzanak. Most egyetlen menet dönt. Kérdés, hogy a választók ezt felfogják-e az első alkalommal. Ha igen, akkor a kisebbeknek nagyon nehéz lesz egyedül.
MN: Ha Bajnaiék nem tudják hozni listán a tíz százalékot, mi értelme van az egész közösködésnek?
SZ: Arra akár építhet taktikát az Együtt-PM, hogy a választók felismerik: nincs meg Bajnaiék nélkül a győzelemnek az esélye sem, ezért rájuk szavaznak a 10 százalékos bejutási küszöb elérése érdekében. De ebben óriási a rizikó, hiszen, mondjuk, 8,9 százalékkal ki is eshetnek a parlamentből. És akkor még kétharmada is lehet az Országgyűlésben a Fidesznek. A baloldal számára az a legrosszabb szcenárió, ha az MSZP-E14-PM-konstelláció nem enged a DK-nak, Gyurcsányék elindulnak önállóan, és szereznek mondjuk 3,1 százalékot, Bajnaiék pedig 8,9-et. Adjuk össze: a baloldalon elmenne 12 százalék ezzel az ostoba játékkal. A másik variáció, hogy észhez térnek, beveszik a buliba Gyurcsányt. Kérdés persze, hozna-e vagy vinne szavazatokat. Szerintem az ellenzéki pártok készítettek erről felmérést, amit nem ismerek.
MN: És ha egyedül indul az Együtt az öt százalékért?
SZ: Milyen a Bajnai Gordonról kialakult kép? Békés, jólelkű, mindenkivel szót ért. Megjegyzem, szerintem is szimpatikus ember. Ha azonban azt látják a választók, hogy mindenkivel összevész, vagy nem jut a partnereivel semmire, az ártana ennek a szerencsés Bajnai-képnek. Ugye, ott volt az LMP felé tett kudarcos lépés - velük kívánt tárgyalni legelőször -, majd következtek a tárgyalások az MSZP-vel, amelyek szintén veszekedősnek tűntek, katarzis nélkülinek. Ha ezek után következne az újabb kudarc a PM-mel, abból már nem lehetne jól kijönni. Önmagában az Együttnek nem jelentene problémát listán az öt százalék elérése. Igaz, nem ártana valamilyen politikai profilt is kialakítaniuk; ők gyártják a legmélyebb, leghosszabb tanulmányokat, ha a honlapokat nézi az ember, de a legkevésbé összefoglalható, mit is gondolnak a világról.
MN: És Gyurcsány Ferenc?
SZ: Mesterházy Attila örült, amikor megszabadult Gyurcsánytól, tuti nem akarja, hogy ismét egy frakcióban legyen vele.
MN: Sokáig úgy festett, hogy a széles körű baloldali összefogás csak két pártot érint. A koordinált jelöltállítás részben még most is ezt az érzetet kelti. A többiekről csak a tárgyalások kudarca után kezdett el beszélni Mesterházy Attila, Bajnai Gordon pedig még akkor sem.
SZ: Komoly félreértés, de inkább tudatosnak vélem, ahogy Bajnai azt kommunikálja: övé a 31 hely, a maradék 75-tel pedig a szocialista párt azt csinál, amit akar. Ám egyetlen MSZP-stől sem hallottam, hogy kizárólag a saját "kontingensük" terhére állapodnának meg a Demokratikus Koalícióval meg a Liberálisokkal, esetleg Schmuckékkal. Valószínűbb, hogy ha ezeket az egyezségeket megkötnék, visszamennének Bajnaihoz, hogy nekik is vissza kell meg léptetni néhány emberüket. Azt persze nem szabad elfelejteni, hogy 27 alá nem mehetnek, mert minimum annyi egyéni jelölt kell az önálló lista állításához. Mindenesetre ez az új igény újabb konfliktusokat hozhat magával. Mesterházy Attila elnöki pozícióját gyöngítheti, pártjában elégedetlenséget szülne, hogy miközben az egyéni képviselő-jelölti helyek harminc százalékát már odaadta az Együttnek, csak nekik kellene újabbakról lemondaniuk. Számoljunk: a mostani állás szerint 75 jelöltje lesz az MSZP-nek, Gyurcsányék kapnának tizenkettőt, Fodorék, mondjuk, hatot, Schmuck Andor hármat - mennyi is maradna a szocialistáknak? Ötvennégy. Vajon elfogadja-e ezt az MSZP, elfogadhatja-e ezt a párt elnöke?
MN: Hogyan kormányozna a baloldal, ha esetleg nyer?
SZ: Eleve sem lesz egyszerű. Egyetlen párt írt új alkotmányt, és ebben a - nevezzük így - alkotmányos rendben gyakorlatilag kormányozhatatlanná tette az országot. A saját maguk számára is, mert újra csak akkor lesz kétharmaduk, ha a baloldali pártok nagyon elbaltázzák az együttműködésüket.
MN: Abban állapodott meg ugyebár Mesterházy és Bajnai, hogy a listára adott szavazatok száma döntse el, ki lesz a miniszterelnök, ha többséget szerezne a baloldali blokk. Mi van, ha az egyéni győzelmek miatt több mandátumot szerez az MSZP, közben pedig az E14-PM-listára voksolnak többen? A szocik aligha hagynák Bajnait a kedvére kormányozni.
SZ: Hogy az MSZP kikapjon az Együtt 2014-től listán, arra nem fogadnék. Elméletileg megtörténhet, gyakorlatilag elképzelhetetlen. Azzal, hogy Bajnai Gordon belement ebbe a megoldásba, elfogadta: ha nyer a baloldal, Mesterházy Attila a miniszterelnök.
MN: Ezt Bajnaiék nem tudják?
SZ: Dehogynem.
MN: Akkor miért ment bele?
SZ: Mert nem mondhatta azt, hogy ezennel lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. Úgy fogalmaztak, hogy kicselezték Orbán Viktort. Ám ebből a szempontból a saját választóikat cselezték ki ügyesen. Valójában megállapodtak egymás között abban, hogy Bajnai Gordon 2014-ben nem lesz miniszterelnök.
