Október 15-én, hétfőn lép életbe az alaptörvény módosítása nyomán született új szabálysértési törvény, mely a hajléktalanságban élőket érintő passzusa kimondja: tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.
Eszerint országosan törvénybe ütköző lesz, ha a megfelelő lakhatással nem rendelkező emberek az utcán tartózkodnak. Az új szabályok értelmében, ha 90 napon belül háromszor is „segítségnyújtás útján” figyelmeztetnek a rendőrök egy hajléktalan embert amiatt, mert közterületen él, szabálysértési eljárást indítanak ellene.
| Az Utcajogász összeállított egy kimerítő, a meglévő információkkal szolgáló hasznos kisokost , a közterületen tartózkodás szabályairól. |
Bár a rendelet még életbe sem lépett, az október 12-i Magyar Közlönyben foglaltak szerint a kormány gyors módosítást eszközölt: azokat az ingóságokat, amelyeket a hajléktalan ember nem tud vagy nem akar magával vinni a közterületről az előállítás során, azonosítójellel ellátva kell leltárba venni, kép- és hangfelvételt kell róluk készíteni.
A gyorsan romló, bomló, „tárolhatatlan” ingóságokat megsemmisítik, azok értékét pedig nyilván nem téríti meg senki a hajléktalan embereknek. Az ingóságok tárolhatóságának megítélése nyilván a hatóság döntése lesz, ezért simán elképzelhető, hogy azok inkább meg lesznek semmisítve, vagyis el fognak tűnni a hajléktalan emberek tárgyai.
Viszont az élő állat kezelése, a róluk való gondoskodás úgy tűnik, senkinek sem jutott eszébe.
Rengeteg hajléktalan embernek van kutyája, macskája, nyula, egyéb kisállata. Van, akinek nyomorúságos élete egyetlen társa, van, akinek a koldulási segédje. Akárcsak azok az emberek, akiknek fedél van a fejük felett, az utcán élők állattartási szokásai is eltérőek és sokszínűek: van, aki jól bánik az állatokkal, és van, aki üti-veri – állapították meg állatvédő szervezetek, amelyeknek szintén nem világos, véletlenül vagy direkt nem gondolt az új jogszabályban az élő állatokra a kormány.
Bár a szabálysértési törvény maga határozza meg úgy az életvitelszerű közterületi tartózkodás fogalmát, mint amit jellemez a „közterületen alvás, tisztálkodás, étkezés, állattartás”. Vagyis a szabálysértési törvény tényként kezeli, hogy lehetnek állattartó hajléktalan emberek. Viszont a gondolatot a jogalkotó már nem vitte tovább…
Emiatt számos kérdés merül fel. Hogy csak egy-egy példát említsünk:
- Kóbor vagy kóborló kutya-e a hajléktalan mellett ücsörgő állat, és így a befogásáról gondoskodnia kell-e az önkormányzatnak?
- Kell-e a „kóbor állat befogása” jogcímen túl más, új jogcímet teremteni és a szerződött gyepmesterek megbízásaiban módosítani az ilyen állatok befogásával kapcsolatos tevékenységet?
- Mi lesz az oltatlan kutyákkal?
- Van-e kapacitása az ország gyepmesteri telepeinek az ilyen állatok befogadására, tartására, kezelésére?
- Honnan fogja tudni a hajléktalan ember, hogy hová, melyik telepre vitték a kutyáját? Képes lesz-e a 14 napos karanténidőszak után a 15. napon elutazni és kiváltani a kutyáját? (Helyhiány miatt a 15. napon teljesen legálisan, törvényi felhatalmazás alapján lehet eutanizálni a gyepmesteri telepeken.)
Az állatvédők ahogy eddig is, ezután is megpróbálnak segíteni erejükhöz mérten a rászoruló, elesett állatok mellett a rászoruló, elesett embertársaikon is. Az új rendelet új problémát szül, amit megpróbálnak közösen, országos összefogásban minél hatékonyabban megoldani.
Felmerülő kérdéseinket elküldtük az illetékes hatóságoknak. Válaszaikat külön cikkben közöljük majd.
