Kedves Olvasónk!
Ez a cikk a Magyar Narancs 2022. szeptember 29-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.
A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.
Visszavárjuk!
A szerk.
„A Gesztenyeliget Nyugdíjas Lakócentrum számos idős embernek és az értük aggódó családnak jelent biztonságot és kényelmet 2008 szeptembere óta. A régió legkorszerűbb gondozóközpontja, mely az idősek élete végéig tartó gondozását, ápolását biztosítja” – hirdeti az újszegedi Derkovits fasoron álló magánintézmény honlapja. A Havidíj menüpont alatt az derül ki, hogy csak telefonon árulják el, mennyi a havidíj, az Extrák rubrikában pedig az olvasható, „apartman fűtés, víz és villany fogyasztása”.
A házban lévő apartmanok lakói szerint ez a szolgáltatás extrának csak sátáni kacaj kíséretében nevezhető.
„Mint ismeretes, az eredeti tulajdonos nem látta el az egyes lakásokat almérőkkel, ezért a mai napig közüzemi áron, a legmagasabb tarifa szerint fizettük meg a külső szolgáltatásokat, ami súlyos károkat okozott a bérlőknek, mintegy havonkénti átlag 2000 forinttal. Miután a mai napig nem gondoskodtak kisfogyasztói almérőkről, a jelenlegi szabályok szerint minden külső szolgáltatást közüzemi, tehát piaci áron kell megfizetni, amit egyetlen bérlő sem tud teljesíteni” – olvasható abban a júliusi levélben, amelyet az apartmanok 31 bérlője írt alá, és a közös képviseletükre felkért Szebenyi Gábor juttatott el a házat működtető Pax et Vita Kft. ügyvezetőjének. Mivel a szolgáltatókkal a ház tulajdonosának van szerződése, és a bérlők már korábban is szóltak, hogy ez a helyzet számukra hátrányos, ezúton bejelentik, hogy „a harmadik negyedév első napjától kezdve a külső szolgáltatások árát csak lakossági áron fogjuk befizetni. Miután valamennyi bérlő fogyasztása messze a felső határ alatt van, és vitathatatlanul megilleti őket a rezsicsökkentés alanyi jogon, a közüzemi ár nem vonatkozhat rájuk”.
A címzett, Majláthné Lippai Éva ügyvezető azonban azt válaszolta, hogy „a csökkentett díjak fizetésének megvannak a technikai feltételei az alkalmazhatóság tekintetében. Mindaddig, amíg az egyedi méréseket nem lehet megoldani (lakóegységenként több millió forintról van szó), addig az üzemeltető nem jogosult a rezsicsökkentésben érintett díjak igénybevételére. Ha önnek bármilyen ötlete, javaslata van arra vonatkozóan, hogy miként adnák meg a szolgáltatók a lakossági díjakat a lakóegységenként felhasznált víz, áram és gáz vonatkozásában, azt kérem, tudassa velem”.
Abban, hogy mérők híján nem tudják kiszámolni, mennyit fizessenek, nyilván igaza van az ügyvezetőnek. A levélváltás két nappal az előtt zajlott, hogy a kormány meghatározta volna, milyen fogyasztási limitig érvényes a rezsicsökkentett ár.
A közös levelet író Szebenyi Gábor a Magyar Narancs kérdésére most azt mondta, almérőket azóta sem szereltek fel az apartmanokban, és nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a kft. mire jutott az energiaszolgáltatókkal. Ám – bármilyen furcsa a kívülállónak – nem ezt a problémát említi első helyen Szebenyi Gábor, amikor arról van szó, miért lehetetlenült el az életük a házban.
A tulaj kölcsönkér
A Gesztenyeliget és a mellette álló Dr. Marron magánklinika közös beruházás, ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz tartozott: Ambrus János szegedi ügyvéd családjához. Az épület kívül és belül is nagyon szép, de – mint utóbb a Szegedi Törvényszék felszámolási hirdetménye megállapította – a kivitelezéskor finanszírozási gondok miatt nem az elvárható minőségben készült el. Az átvételkor a hiányosságokat csak részben szüntették meg, például a lapostető-szerkezet vízelvezetési hibája miatt vizesedni kezdett az alagsor. Ez kívülről nem látszik. Az ápolószemélyzettel, de társasházként működő Gesztenyeligetben a megnyitása után jó anyagi helyzetben lévő nyugdíjasok – köztük korábbi ügyvéd, helyi önkormányzati képviselő – 8–9 millió forintot befizetve holtig tartó bérleti jogot kaptak a kiválasztott apartmanban. A Narancsnak több bérlő is azt mondta, a közüzemi díjak elszámolásának nehézsége és apróbb hiányosságok mellett évekig jól érezték magukat a házban. Ám 2018-ban az addigi 33 ezer forintos közös költséget a működtető 60 ezerre emelte. A halálozások nyomán megürült apartmanokba pedig nagyon beteg, utolsó hónapjaikat élő emberek érkeztek 200–300 ezer forintos havi díjért. A korábbi bérlők szóvá tették, hogy a ház lassan kórházzá alakul át. A tulajdonos azzal védekezett, minden költsége megemelkedett, úgyhogy még a 60 ezer forint is jóval a piaci ár alatt van.
A lakók aztán egymással beszélve megtudták, hogy a tulajdonos többüktől is kölcsönt kért. A kormányhivatalhoz fordultak vizsgálatért: akkor derült ki, hogy a ház működtetésében részt vevő négy cég közül az egyik, a HAG Invest Kft. felszámolását már elrendelte a bíróság. 2019-ben a 24.hu riportjában a felszámoló azt nyilatkozta, mintegy másfél milliárdos tartozás áll szemben jó esetben egymilliárdot érő vagyonnal, és feljelentést tett csődbűntett és a számvitel rendjének megsértése gyanújával. A szomszédos magánklinika is hasonló sorsra jutott.
A nyugdíjas jogász azt mondja, a felszámolás időszaka megint viszonylag békésen telt: a felszámolónak az volt az érdeke, hogy a ház jól működjön, és igyekezett megtalálni a közös hangot a nyugdíjas bérlőkkel.
A HAG Invest Kft. még mindig Ambrus János érdekeltsége, de az Opten adatbázisa szerint ő eltiltás hatálya alatt áll a kényszertörlés alá került Gesztenyeliget Egészségügyi Központ Kft. miatt. A Dr. Marron Klinikát működtető Derko-Med Kft. is Ambrus Jánosé. A klinika továbbra is létezik – hirdetése szerint „tíz éve pácienseink egészségéért” –, csak nem eredeti helyén, hanem a Boldogasszony sugárúton. Régi épülete a felszámolási eljárás nyomán új gazdára talált, és most egy másik magánklinika működik benne, a Triton Life, amelynek Szeged korábbi fideszes polgármestere, Bartha László az igazgatója.
A bérlőkkel, bérleti jogokkal együtt 1,05 milliárd forintért meghirdetett Gesztenyeliget Nyugdíjas Lakócentrum a felszámolási eljárás nyomán előbb Szíjj László érdekeltségébe került.
A NER-oligarcha Themis Magántőkealapja két éven át, 2022 tavaszáig volt tulajdonos a ház működtetésére létrehozott Pax et Vita Kft.-ben, most a budapesti BBM Consulting Kft. a Pax et Vita gazdája. A BBM Consulting tulajdonosai között két budakalászi és egy egri cég mellett szerepel Lingvai Brigitta, aki – mint a Greenfo.hu írja – olyan gazdasági folyamatokban működött közre, amelyek eredményeként „a kormányfő veje, Tiborcz István vált tulajdonossá”.
Tűzveszélyes hímzett terítő
„Mi már ténylegesen is a NER-ben élünk – mondja Szebenyi Gábor –, a felszámolási eljárás idején a református egyházat is érdekelte ez a ház, csak nem fogadták be a pályázatát. Ha ők vették volna meg, biztosan kevesebb szó esne itt vallásról, mint most. De még ezzel sem lenne önmagában semmi gond.”
Az Opten szerint a Pax et Vitának 2020 áprilisától 2022 májusáig három ügyvezetője volt. A negyedik lett Majláthné Lippai Éva, aki a szomszédos klinikát vezető Bartha Lászlóhoz hasonlóan ismert a szegedi közéletben. Munkatársak is voltak: Majláthné az egészségügyi osztályt vezette a polgármesteri hivatalban.
A ház lakói és az ügyvezető közötti levelezést átolvasva az derül ki, hogy a kezdetektől különbözőképpen képzelték el, hogyan kell működnie a Gesztenyeligetnek.
A nyugdíjasok szerint Majláthné a kinevezése előtt jó ideig járta a házat, nem mutatkozott be, csak az alkalmazottaktól lehetett tudni, hogy ő lesz az ügyvezető. Az egyik első intézkedése az volt, hogy eltávolíttatta a ház közös használatú részeiről a futónövényeket, amelyeket a felszámoló és a lakók közösen tettek ki. Némely lakó asztala, hímzett terítője is áldozatul esett annak az intézkedésnek, amelyet tűzvédelmi szabályokra hivatkozva hozott az ügyvezető. A lakók szóvá tették, hogy nem láttak határozatot arról, tényleg bejárást tartott volna a katasztrófavédelem. Az egyik nyugdíjas – aki aktív korában a fővárosi önkormányzatnál munkavédelmi felügyelő volt – felszólítást kapott egy tiszakécskei székhelyű munkavédelmi szakembertől, hogy az oszlop mellett álló nyugágyát és kisasztalát távolítsa el, mert szabálytalanul van ott.
Nagyjából egy időben tizenhat ápoló és négy portás mondott fel, ami – azon túl, hogy jelzésértékű volt – azért hozta nehéz helyzetbe az itt lakó nyugdíjasokat, mert ezek az emberek ismerték az igényeiket. Az új vezetés érzésük szerint egyformán kezeli az itt lakókat, pedig vannak, akik ugyanolyan aktív életet élnek, mint azelőtt, mások épp hogy ellátják magukat, de már nem nagyon mozdulnak ki, a harmadik csoportba pedig azok tartoznak, akik nagyon betegek.
Az új ügyvezető intézkedéseit sokan csuklóztatásként élik meg. Az is eszükbe juthatott, ha ők nem lennének itt, a ház – a magánklinika mellett – jóval többet érne.
A dolgozóknak új szabályok írják elő a nyugdíjasokkal való kapcsolattartást. Szebenyi Gábor arról számolt be, hogy az egyik nyugdíjas bérlő megszédült a vesztibül közepén, az új, lelkes portásnő pedig odaszaladt hozzá, megölelte, vigasztalta, hogy „ugye, már jobban tetszik érezni magát”. A portás ezek után figyelmeztetést kapott, mert megsértett valamilyen szabályt.
A könyvtárban, amely a ház és a 42 nyugdíjas bérlő közös használatú helyisége volt, és a könyvek is, a polcok is a lakóké, az ügyvezető rádióstúdiót rendezett be. Az a nyugdíjas hölgy, aki a könyveket katalogizálta, az egyik napon köszönő oklevelet kapott az ügyvezetőtől a közösségi munkájáért, nem sokkal később pedig figyelmeztetést, mert nem megfelelő hangnemben tette szóvá, hogy a folyosón lévő kis asztalát és terítőjét kidobták. A könyvtárban most a Gesztenye Rádió működik, mindenki hallja, akinek nyitva van az ajtaja. Egy mentálhigiénés szakember beszél a mikrofonba, elmondja, amit a lakóknak tudniuk kell.
A nyugdíjasok észrevételeire az ügyvezető még a nyáron úgy reagált, hogy a ház szépítését folyamatosan végzik, és nem kívánja ő utasítani a lakókat, de mint üzemeltető köteles az érdekeiket védeni – és mivel nem egy ember lakik az épületben, nem lehet mindig olyan szabályokat hozni, amelyek mindenkinek megfelelnek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a földszinten elhelyeztek egy postaládát, ahová leadhatják az észrevételeiket.
Mellőzni szíveskedjen
A nyugdíjasok szeptemberben úgy döntöttek, a vitás ügyek rendezése érdekében ténylegesen is megbízzák Szebenyi Gábort a közös képviselettel. Ennek érdekében aláírásgyűjtés kezdődött. Molnár Lászlóné vitte körbe az ívet. Szeptember 2-án azonban figyelmeztetést kapott az ügyvezetőtől, miszerint az intézményben rendszeresített Észrevételek és kérdések nyomtatványon valaki megírta, hogy Molnárné a bejelentőt „erőszakosan rá kívánta beszélni egy olyan irat aláírására, amellyel nem értett egyet”. Majláthné Lippai Éva felhívta Molnár Lászlóné figyelmét arra, hogy „minden lakótársnak joga van a zavartalan magánélethez, a szabad véleményalkotáshoz és véleményének megfelelő formában történő kifejezéséhez”, és megkérte őt, hogy „bármilyen aláírásgyűjtéssel, vagy egyéb hasonló cselekménnyel a saját (bérelt) lakrészében a lakótársak felkeresését mellőzni szíveskedjen a jövőben”.
A közös tornateremben a kft. a takarítók öltözőjét alakította ki. Ebből is konfliktus származott, amelynek írásbeli figyelmeztetés lett a vége. Szeptember 3-án Majláthné Lippai Éva figyelmeztette Szebenyi Gábort, hogy kollégáinak jelzései alapján a nyugdíjas jogász hívás és engedély nélkül belépett a takarítók szobájába. „Ezen idő alatt öltözködtek a kollégák, amit Ön figyelmen kívül hagyott annak ellenére, hogy a belépésre nem kapott engedélyt, és szóltak is arról, hogy öltözködnek. Elmondták még, hogy ön szét is nézett, és csak ezt követően távozott a »látom, hogy öltöznek« megjegyzéssel. Ezzel ön megsértette azt a szabályt, hogy szakmai területre lakó csak előre egyeztetett módon léphet, továbbá megsértette a munkavállaló személyiségi jogait is. Kérem Önt, ne folytasson a jövőben ilyen gyakorlatot.” Arra is felhívta Szebenyi Gábor figyelmét, hogy a bérleti szerződést a kft. felmondhatja, ha a bérlők „a tulajdonossal vagy a lakócentrumban lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak”. Szebenyi visszautasította a figyelmeztetést, azt írva, hogy a helyiséget jogtalanul használja öltözőnek az üzemeltető, tisztálkodási lehetőség sincs benne. Az kezdettől tornaterem volt, ahol a korábbi tulajdonos kérése alapján ruhákat is lehetett szárítani. Ő tényleg belépett oda, de nem gondolta, hogy az már nem tornaterem, bordásfalazni szeretett volna. Rémülten látta, hogy ott egy hölgy öltözik, és csak annyit nézett, hogy a bordásfal megvan-e még, majd sietve távozott.
A nyugdíjasok szeptember közepén pontokba szedték a követeléseiket: kapják vissza a könyvtárat; az ügyvezető ne zaklassa és ne rágalmazza a lakókat; vonja vissza minden olyan utasítását, amely a dolgozók és a bérlők normális kapcsolatát ellehetetleníti – különben a nyilvánossághoz fordulnak.
Ez a figyelmeztetés több korábbi levelük végén is szerepelt. Egy alkalommal az ügyvezető úgy reagált, arra nincs befolyása, hogy a közös képviselő milyen fórumhoz fordul.
A Narancs újságírója májusban e-mailben kért személyes találkozót a kft. vezetőjétől egy ott lakó által megfogalmazott panaszok ügyében, de a kérésre nem érkezett válasz. Most Majláthné Lippai Évától e-mailben kérdeztük, mi a Pax et Vita álláspontja a könyvtár, az eltávolíttatott virágok és bútorok és a közüzemi díjak fizetése ügyében, de nem reagált.
Ha a közüzemi szolgáltatásokért az új helyzetben is a piaci árat kell fizetnie a háznak és így az apartmanok bérlőinek, az a közös képviselő szerint kétségtelenül új helyzet lesz, mert a legtöbben nem tudnak annyit fizetni.
