magyarnarancs.hu: Ma délután adjátok át a Sirályt a Fővárosi Vagyonkezelőnek. Hogyan búcsúztatok?
Schönberger Ádám: Három napja tudtuk meg, hogy most pénteken kell visszaadnunk a helyet. Úgy döntöttünk, hogy óriási bulikat már nem csinálunk, inkább a közösség legaktívabb tagjaival voltunk együtt tíz-tizenöten folyamatosan. Tartottunk a napokban két fórumot is, ahol megbeszéltük, hogyan tovább; ezeken döntöttünk arról, hogy feladjuk ezt a dolgot, mert tényleg nincs olyan jogi lehetőség, ami alapján tovább itt lehetnénk, miután az önkormányzat visszavonta az itt-tartózkodásunk jogcímét. Sokat beszéltünk a jövőről is, ezért úgy érzem, sikerült pozitív irányba átvinni a búcsút. Most az a legfontosabb, hogy gyorsan találjunk egy új helyet, és tudjuk folytatni az elkezdett munkát.
magyarnarancs.hu: A korábbi években is számos probléma volt a Sirály üzemeltetésével, többször lehetett a bezárásáról hallani. Számítottatok arra, hogy idén tavasszal is gondok lesznek?
SÁ: A hely mindig is olyan volt, hogy fölötte lebegett a bárd, ami bármikor lefejezheti. Szerintem egyszerűen nem volt reális, hogy hosszú távon az engedélyek megléte nélkül tudjuk működtetni. Ugyanakkor az önkormányzat kiírt egy pályázatot az ingatlan hasznosítására, amit a Marom egyik tagja nyert meg, aki az egyesületet bízta volna meg az üzemeltetéssel. Bíztunk abban, hogy ez a pályázat eredményre vezet, de sajnos nem jutott el a szerződéskötés fázisába.
magyarnarancs.hu: Azt lehetett olvasni, hogy jogcím nélkül, de jogszerűen használtátok a Sirályt. Ez a helyzet hogy alakulhatott ki?
SÁ: 2011 decemberében sikerült az önkormányzatnak rendeznie hat-hét éve húzódó peres viszonyát, és így hozzá került az épület tulajdoni joga. A hasznosításról kiírt egy nyílt pályázatot, ami egyébként nem kulturális helyszínre szólt, de mivel az épület állagához képest elég magas bérleti díjat állapítottak meg, csak a Marom egy tagja adta be a pályázatot, így értelemszerűen meg is nyerte. Mi abban a megállapodásban voltunk a Vagyonkezelővel, hogy ez a szerződés életbe fog lépni, és ameddig nem lép életbe, itt tudunk maradni. A birtokbavételi jegyzőkönyv szerint az önkormányzat ugyan birtokba vette az épületet, de a kulcsaival a Marom rendelkezik, erről van papírunk is. A szerződéses viszony hiánya lehetetlenítette el azt, hogy itt bárminemű kereskedelmi tevékenységet végezzünk, ezért kezdtük el működtetni a bedobós adományrendszert. Arra sem volt lehetőség, hogy fizethessük a bérleti díjat, és megkérjük a szükséges engedélyeket.
magyarnarancs.hu: A főváros viszont azzal is indokolta a március 22-i felszólítást, miszerint néhány óra alatt el kell hagyni a helyet és másnapi vagyonvédelmisekkel megerősített fellépését, hogy kereskedelmi tevékenységet folytattatok. Ezt be is bizonyították?
SÁ: Adománykasszás rendszerben működtettük a helyet, az ide bedobott pénz támogatásnak minősül. A hatodik kerület azonban a Tűzraktér bezárása után azonnal a Sirály ellen lépett fel, és mindent elkövetett a hely kinyírása érdekében. Tavaly májusban is kereskedelmi tevékenységre hivatkozva záratták be, és idén is volt két ellenőrzés, ahol megállapították a kereskedelmi forgalmat. Ezt mindenki probálta cáfolni, a vendégek és az itt dolgozók is elmondták, hogy bár kereskedelmi forgalomnak tűnhet a dolog, mi nem ebben a rendszerben működünk. Az utolsó csepp a pohárban valószínűleg az lehetett a fővárosi önkormányzatnál, hogy kaptak egy jelentést, hogy itt minden engedély nélkül folyik. Ezzel megvolt a bürokratikus indok az intézkedésére. Úgy tűnik, hogy a kerület akciói vezettek oda, hogy a fővárosi önkormányzat gyakorlatilag kénytelen volt ezt a lépést megtenni.
magyarnarancs.hu: Mire alapozta jelentését a kerület? A tiltott tevékenységért nem kellett volna feljelenteniük titeket?
SÁ: Mint hatóság, bírságokat szabtak ki. A jegyzőkönyvvel egyébként elég sok probléma volt, ők azt állították, hogy a pultnál nem tájékoztatták őket az adományrendszerről. Mi próbáltuk az ellenkezőjét bizonyítani, még random emberek is szerettek volna mellettünk tanúskodni, ezt azonban elfogultságra hivatkozva nem engedték meg nekik. Fel is lett véve a jegyzőkönyvbe, hogy nem engedik az embereknek elmondani a mellettünk szóló érveket. Az érdekesség kedvéért elmondom, hogy a múlt pénteki – egyébként jogsértő – razzia során ismét kiszállt a kerület kereskedelmi osztálya, de ekkor nem a hatodik kerület munkatársai, hanem egy civil ruhás rendőr végezte a próbavásárlásokat. Ő a szemünk előtt óriási feszültségbe keveredett a kerület embereivel, mivel azt mondta, hogy egyértelműen adományt kértek tőle, így a kereskedelmi tevékenység nem megállapítható. Kezdettől fogva úgy látjuk, hogy alapvetően a hatodik kerületnek volt bögyében ez a hely, mert nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, és szerintem nem is nagyon értették, hogy mi történik a Sirályban. Erről egyébként alig szóltak a híradások.
magyarnarancs.hu: Azt viszont több cikk is felvetette, hogy az intézkedés összefüggésben lehet az elmúlt hetek ellenzéki megmozdulásaival, főképp a Fidesz székház elfoglalásával, melyek állítólag a Sirályból indultak ki.
SÁ: Igen, a jobb- és baloldali médiában és a független médiában is ez jött le. A jobboldali média teljesen összemossa a két dolgot, és gyakorlatilag revansként értelmezi a kerület és a főváros viselkedését; ha Magyar Hírlapot, Heti Választ olvas az ember, akkor nagyon erősen látszik ez a tendencia. Ugyanakkor a főváros munkatársai semmi ilyesmire nem utaltak, mi többször rákérdeztünk erre, célozgattunk a politikai motivációkra, de egyértelműen a kerület által kikényszerített bürokratikus lépésre hivatkoztak. Ezért ezt a feltételezést nem tudom biztosan megerősíteni, de természetesen furcsa, hogy minden egy időben történik. Kalandos márciusa volt ez mindannyiunknak.
magyarnarancs.hu: Március 23-án több tucat – civil tüntetésekről és a székházfoglalásról ismert – aktivista barikádozta el magát a Sirály pincéjében. Úgy tűnt, ők magukénak érzik a helyet.
SÁ: Szerintem ennek a helynek ez volt a lényege. Az elmúlt három hónap működése megerősítette a Sirályt civil aktivista voltában, ezért senkinek nem volt kérdéses, hogy egy ilyen jogszerűtlen intézkedés ellen – mert azt senki sem gondolhatja jogszerűnek, hogy egyik napról a másikra kiüríttet egy helyet – fellépjen. Iszonyú felemelő érzés volt ez nekünk. Aktivisták önkéntesen itt aludtak a hely védelmében, hogy megtarthassuk az utolsó programokat. Ez egy újfajta szolidaritás jele, ami nem vot tapasztalható eddig a magyar demokrácia történetében, ez az új, fiatalok által szervezett protesztcsoportok sajátja. Remélem, megtanítható és átvihető az egész társadalomra, hogy azok az emberek, akik egy ügyért küzdenek vagy hasonló problémáktól szenvednek, képesek olyan akciókat is szervezni, amivel egymást védik, és felhívják a figyelmet olyan jogsértésekre, amelyek mellett nem lehet szótlanul elmenni. A helyzet tanulsága az, hogy a főként fiatalok által gyakorolt demokráciafelfogásban már nem lehet bármit megtenni. Vannak és lesznek is olyan pillanatok, amikor a hatalom ilyen emberek tucatjaival fog szembekerülni, hogyha nem figyel oda a jogszerűségre.
magyarnarancs.hu: A Sirály bezárása mennyire fogja megnehezíteni ezt a fajta civil politizálást?
SÁ: Először is tudni kell, hogy már keressük a Sirály új helyét: közzétettünk egy felhívást, amire naponta több telefon érkezik – jelenleg is járkálok különböző ingatlanokba, iszonyatosan jófejek az emberek, ezért bízom benne, hogy a Sirályt rövid időn belül át tudjuk költöztetni valahova, ahol már nem lesznek jogi problémáink. Ha olyan helyre megyünk, ahol tisztázott a jogi helyzet, az talán kevésbé lesz romantikus, de legalább biztos körülmények között folytathatjuk elkezdett tevékenységünket, amit nem szeretnénk megváltoztatni.
magyarnarancs.hu: Egy időben a Milla aktív szervezője is voltál, koordináltad például az alternatív köztársasági elnök választást. Mit gondolsz a Milla mostani helyzetéről?
SÁ: A kezdet kezdete óta benne vagyok a Millában, az első nagyobb tüntetéseknek programszervezője is voltam. Én folyamatosan egy részvételi dologban gondolkodtam, az alternatív elnökválasztási kampány ötlete is ebből indult ki, és ugyanilyen részvételi alapon működött a Sirály is. Azt látom, hogy a Milla most egy hierarchizáltabb struktúra részévé válik. Nagyon zavarosnak tűnik az egész, mióta felmerült az Együtt 2014-gyel való együttműködés, ezért azóta nem veszek részt a Milla programjaiban. Ugyanakkor látok olyan tendenciákat a Millán belül, amelyek próbálnák magukat függetleníteni ettől a fajta politikai helyzettől, de ez nyilván nagyon nehezen megy az együttműködés megkötése után. Én azért szurkolok, hogy sikerüljön visszatérni a civil életbe, hiszen mindig is a civil és részvételi alapú demokráciában hittem.
magyarnarancs.hu: Azt mondtad, hogy a civil aktivizmus fellángolása könnyedén túlélheti a Sirályt. De pótolhatók lesznek-e az itt szervezett zsidó kulturális programok?
SÁ: Ez volt az egyetlen olyan hely szerintem, ahol a zsidó kultúra viszonylag szekuláris és nagyon szabad megközelítésével lehetett találkozni. Ez nagyon fog hiányozni, ha véletlenül nem találnánk új helyet. A hivatalos zsidó szervezetektől függetlenül működünk, a Mazsihisz Sirály-ügyben fővárosnak írt levele sem a mi kérésünkre született. Nagyon remélem, hogy ezt is tudjuk majd folytatni az új helyen, vannak programjaink, amiket továbbra is szeretnénk megtartani. A Sirályért való küzdelem egyik oka épp az volt, hogy le volt szervezve egy több mint egy hetes fesztivál, amiről nem akartunk lemondani. Ugyanakkor a bezárásban szerintem egyáltalán nem játszott szerepet az, hogy mi zsidó egyesület vagyunk.
magyarnarancs.hu: Az elmúlt hetek híreiben sokat szerepelt a Sirály és a Marom neve is. Találkoztatok ezalatt antiszemita megnyilvánulásokkal, támadásokkal?
SÁ: A Marom tagjai közül sokan nem zsidók, mi mindig is inkluzív módon szerveztük az egyesületet. Ironikus, hogy éppen az egyébként nem zsidó pénzügyesünket hívták fel ilyen támadó szándékkal. Ő kapta meg a szokásos antiszemita monológot, hogy Auschwitzban nem végeztek elég jó munkát és hasonlók. Nem is nagyon értette az egészet, de végighallgatta. Szerencsére nem lett folytatása az ügynek, és más hasonló nem is történt, ha eltekintünk a szélsőjobboldali fórumozók hozzászólásaitól. A jobboldali sajtó nyilván sugároz egy szerintem elég béna összemosást, amiből kihallható, hogy a zsidók akarják megdönteni Orbán Viktort, de ezzel nem is nagyon érdemes foglalkozni.
magyarnarancs.hu: Tudjátok már, hogy mit kezd az önkormányzat az ingatlannal?
SÁ: Többször fölmerült, hogy életveszélyes az épület, ezzel nem tudom, mit fognak kezdeni. Egyébként nyilvánvalóan nem életveszélyes. Jelenleg olyan a tulajdonhelyzet, hogy az épület bérház része a kerületé, a Sirály pedig a fővárosé. Ha jól tudom, elindult egy folyamat – meglepő módon egy-másfél héttel az ügyünk előtt –, aminek az a célja, hogy egységes tulajdont hozzon létre, egyben akarják hasznosítani az egész épületet, és talán ebbe nem fért bele a Sirály. Az is tudható már egy ideje, hogy a hatodik és a hetedik kerület közösen sétálóutcát szeretne csinálni a Király utcából, ami meg fogja növelni az ingatlan értékét, így egységesítve jutányos áron lehet majd eladni. Kíváncsian várom a fejleményeket, ez egy városgazdálkodási kérdés, ahogy bizonyos értelemben az is az, ha nem történik semmi ebben az épületben. A kihasználatlanságnál, azt hiszem, mindenképpen jobb volt, hogy történt itt valami.
