Ellenzék ellenzéke
Épp ezért született néhány hete előzetes elnökségi döntés arról, hogy a jövőben csak akkor támogatnak egy pártot, ha az nyilvánosan vállalja a MIÉP-et, és ez a támogatott párt plakátjain is szerepel. "Ebből elég volt, inkább bukjon az egész, nyerjen az MSZP, ha ilyen sumákok" - vélte a frakció egy tagja. Maga a pártvezetés is kezdi tehát komolyan venni az eddig elhallgattatott vidékiek érveit, miszerint túl közel vannak a Fideszhez. "Nem a MIÉP puhult; a többiek zárkóztak fel. Hogy Kövér László komolyan gondolja-e, amiket mond, nem tudom, de a Fidesz-frakció háromnegyede felvehetné a MIÉP-es pólót. Többet olvassák a Fórumot, mint én" - mondta Kiss Andor országgyűlési képviselő. A frakciótagok egy része szerint a fideszesekről kiderült, hogy "valódi nemzeti radikálisok", akikre viszont rátelepszik a Fidesz-vezetés ettől eltérő ideológiája.
Csurka István az 1999. októberi Havi Magyar Fórumban fő ellenfélként a "háttérhatalomban működő erők" által "feltupírozott" kisgazdapártot jelölte meg, amelynek csak a MIÉP és "egy valóban nemzeti elkötelezettségű Fidesz" tudna ellenállni. A Fidesznek "tovább kellene növelni az 1998-ban megszerzett szavazótábort, éspedig az MSZP ellenében, és fel kellene készülni arra, hogy a megerősödött MIÉP-pel együtt kell majd kormányozni".
Csurka írásaiban 1998 ősze óta egyre megengedőbb a Fidesszel szemben: még "javíthat", nem lehet "mindenért a Fideszt hibáztatni". Amikor azonban Kövér László nemrégiben elismerő szavakkal paskolta meg a kis ellenzéki pártot, több MIÉP-esnek balsejtelme támadt. "Rájöttünk, hogy a Fidesz olyan játékot játszik, hogy kivonja a szelet a mi vitorlánkból" - mondta egy elnökségi tag, aki szerint "a kisgazdapárt szétesésével a fő ellenfél a Fidesz lesz".
Az elnökség nemrégiben arról is döntött: itt az idő, hogy a MIÉP erőteljesebben hangsúlyozza másságát, és kevesebbet szavazzon együtt a kormánypártokkal. A médiakuratóriumok ügyében nyújtott segítséget Csurka írásaiban egyébként többször is a kormány orra alá dörgölte: "nem tisztességes (...), ha a mi segítségünkkel létrejövő és a média megtisztítására egy kis esélyt adó helyzetet nem úgy használja ki a kormány, hogy abban minden nemzeti erőnek, nekünk is egyenlő esély (...) nyíljék" (Magyar Fórum, 2000. február 3.).
A MIÉP ezenkívül is több jelét adta annak, hogy figyelembe veszi a Fidesz érdekeit: a megfigyelési bizottságban nyújtott segítség mellett a párt a közelmúltban megszavazta a hatpárti európai uniós csatlakozási szándéknyilatkozatot is, továbbá a parlamentben tavaly a Délvidék egy részének visszacsatolásáról szónokló Csurka idén tavasszal már visszafogta az ez ügyben radikálisabb Gidait.
Szerzői jogok
Balczó Zoltán szerint a MIÉP-nek a másik két ellenzéki párttal ellentétben nem kell állandóan bizonygatnia, hogy a Fidesz sokkal rosszabb náluk. "A Fidesz-kormány nem azt valósítja meg, amit a MIÉP akar, de abba az irányba cselekszik. Számos ügyben azonban ellene szavaztunk, így a költségvetés, az adótörvények, a háromhetes munkarend ügyében, legutóbb pedig elutasítottuk a szövetkezeti üzletrészekről szóló kormánybeterjesztést."
Egy kormánypárti képviselő szerint viszont a pénzügypolitika az a fügefalevél, amelyet a MIÉP maga elé tart, ha különállását akarja bizonyítani. "Pláne, ha tudja, hogy a parlamenti kormánytöbbség, az ötven százalék plusz egy nélkülük is megvan."
A MIÉP-frakcióban többen is úgy vélik: a Fidesz egyre több témát nyúl le tőlük. Gidai Erzsébet egy lakossági fórumon azzal érvelt: ha őtőle el kell határolódni a trianoni határok emlegetése miatt, határolódjanak el Orbán Viktortól is, aki szerint a nemzet- és államhatár nem azonos.
Vagy egy másik téma: "´98-ig ki merte Csurkán kívül bírálni Surányit? Tökéletes szent tehén volt. Most már a Fidesz és az FKGP is nekiment. Az olajbizottságba most idézik be azokat, akikről évekkel ezelőtt írtak a Fórumban" - mondta Kiss Andor. Az "Európai Unión kívül is van élet" orbáni szállóige alapjait szintén a MIÉP rakta le, ahogyan az Ausztriával szembeni nemzetközi keménykedés elutasításának az ötlete is alapvetően a MIÉP-től származott - állítják a párt frakciójának tagjai. "1998-ban a Fidesz még nem törődött Trianonnal, idén meg majdnem hivatalos állami rangra emelkedett a megemlékezés" - vélte egy parlamenti képviselő.
Wahlkampf
"A MIÉP nem is párt, hanem a magyarság utolsó állapota" - vélte a fővárosi frakció egy tagja. "Mi nem kopogtatunk senkinél: az igazságot hirdetjük, ha valaki nem csatlakozik hozzánk, az vagy nem érti, mi történik a világban, vagy ellenérdekelt" - erősítette meg az előbb idézett tag véleményét frakciótársa.
A naiv idealisták azonban kisebbségben vannak a párton belül: Csurka fentebb idézett Havi Magyar Fórum-beli cikke világosan mutatja, hogy a MIÉP kormányzásra készül. Eltérnek azonban a párton belül a vélemények arról, hogy adott esetben ez koalícióban történjék-e, vagy inkább a formális hatalmon kívül, külső támogatóként biztosítsa-e a MIÉP az esetleges újabb Orbán-kormányt. "Mit kezdenénk egy környezetvédelmi tárcával? Vagy egy vidékfejlesztésivel? Se pénz, se meghatározó pozíció, a szüzességünk meg rámenne" - érvelt a második variáció mellett egy frakciótag. Az elnökség többsége nem szeretné magát túlnyerni. "Ott állnánk úgy, mint annak idején Antall József, hogy jaj istenem, győztünk. Szakértők híján, egy harmincszázalékos párttal. Az szörnyű lenne" - borzongott bele a gondolatba egy másik frakciótag.
A pártvezetésnek intő jel volt Haiderék kormányzása is, amely az osztrák Szabadságpárt népszerűségének gyors olvadását hozta. "Pedig már a Heti hetesben is 12 százalékra taksálnak minket" - mosolygott Bognár László. A MIÉP - ahogyan a többi párt is - már a bizonytalanokra gyúr. Zárug Péter Farkas, Csurka István tanácsadója szerint e réteg megnyerésére a MIÉP a legalkalmasabb. "Lehet populizmusnak nevezni, hogy megmondjuk, a Postabank 154 milliárdjából hány családot lehetett volna segíteni, de ezzel csak lefordítjuk a politikát az emberek nyelvére."
Két héttel ezelőtt az országos választmány elfogadta: a párt képviselőjelöltjeit a "tisztakezűség" jegyében kell kiválasztani, és hangsúlyozni kell, hogy a MIÉP megalakulása óta következetes politikát folytat. "A ´98-as kampány is a tiszta kéz szlogennel ment, ez mára beérett, a párt a parlamentben is képviselni tudja magát. A MIÉP elsősorban a rendszerváltás folyamatából kiábrándultakat szólítja meg" - mondta Zárug.
A törzsszavazók mostanáig a fővárosi, Pest megyei értelmiségiekből álltak. Frakciótagok szerint rengeteg az orvos, pedagógus szimpatizánsuk, népszerűek a keresztény (budai) középosztály körében, de egyes lakótelepeken is.
Egyre több a fiatal, hiányzik viszont a középnemzedék: nincsenek harmincasok és negyvenesek a párt körül. A párt fiatalodása mindenesetre nem tűnik fel a pártfórumokon, az átlagéletkor hatvan év vagy még több; ennek a közegnek még Győri Béla is megteszi, amint a "szoclib" visszatéréstől retteg: "Akkor végünk van. Akkor a romák nem mennek Strasbourgba, hanem rendet csinálnak itt" (2000. október 17., MIÉP V. kerületi irodája).
A december 6-i országos gyűlésre meglesznek a párt 2002-es képviselőjelöltjei. Többen kíváncsiak arra is, Csurka István előrukkol-e a korábban említett két fiatal alelnök ötletével, akik e pozíció okán több médiaszerepléshez és bizonyos döntési jogkörökhöz jutnának. Az egyik helyre Lentner Csaba az esélyes, a másikért ifjabb Hegedűs Lóránt és Bognár László vetekedhet.
"Megy a csata a pártban is, mindenki írogat a Fórumba. Nehéz helyzetben vannak a fiatalok és az újak, mert mi mindig nagyon zárt közeg voltunk. De ennyi pénzünk kampányra még sose volt, a havi- és hetilapunk mellé meg van már rádiónk is" - összegezte a helyzetet egy elégedett MIÉP-es.
Varró Szilvia
"Csurka a tolltartómban"Beszélgetőpartnereink a MIÉP XI. Kerületi Ifjúsági Tagozatának (IT) elnöke, Novák Előd (20) és két tagja, Szabó Gábor (20) és Tóth Levente (15).
Szabó Gábor: Tizenöt évesen, a Bokros-csomag idején alakítottuk meg a Magyar Ifjúsági Nemzetébresztő Kört (MINK). 1997. június 4-én Trianon-gyásznapot szerveztünk: több gimnáziumban a diákok fekete ruhában, fekete színű szalaggal mentek iskolába. Nálunk, a József Attilában kapkodták a fejüket a tanárok, az igazgatóság raportra hívta őket, hogy melyikük szervezte. El se tudták képzelni, hogy a diákok.
Magyar Narancs: Otthonról jött az indíttatás?
SZG: Az alapítóknál igen, aztán már egymás gondolkodását formáltuk.
MN: Olvastatok rendszeresen napilapokat és Fórumot?
SZG: A Magyar Fórum volt akkor a legmenőbb lap. A gimibe tízesével, húszasával hordtuk be a remittendákat, ingyen osztogattuk a társaknak, akik el is olvasták.
MN: Nálatok otthon fontos volt a magyarság?
SZG: Nagyon, de nem retorikában nyilvánult meg, hanem eljártunk március 15-i ünnepségekre, és sokat beszélgettünk a konyhaasztalnál. Az IT tíz-húsz százaléka viszont MSZP-s vagy SZDSZ-es családból jön. Eleinte felhozták otthon, hogy ki akarnak jönni ´56-os megemlékezésre, aminek a szülők nem örültek. Aztán elhallgattak, és titokban folytatták, dugdosták otthon a Fórumot.
Tóth Levente: Én vagyok az IT legfiatalabb tagja. A szüleim MIÉP-szavazók, de nem az apám rugdosott a MIÉP-irodába.
MN: Tudják az iskolában, hogy politizálsz?
TL: Kevesen tudják, hogy IT-tag vagyok, de a tolltartómban ott van Csurka képe, Horthy-képeket hordok magamnál, és Nagy-Magyarország-plakátot szorgalmaztam az osztályterembe. Oktatom a társaságot, ezzel sokaknak az agyára megyek, de sokan nevelhetők. Csak túl komoly dolgokról beszélek: 15 éveseknek semmit nem mond a globalizáció.
MN: Tanáraid tudják, hogy MIÉP-es vagy?
TL: Nem, de ők is keresztény beállítottságúak.
MN: Az milyen?
TL: Biztos vagyok benne, hogy ezért nem szidnának meg, vagy nem rúgnának ki az iskolából, mint egyes helyeken.
MN: Miért csatlakoztatok a MIÉP-hez?
Novák Előd: Én keresztény nevelést kaptam, és leginkább a MIÉP erkölcsössége, tisztasága fogott meg. Az összes többi párt korrupt, benne volt a hatalomban, és besározódott. Mások határon túli magyar testvéreinkért aggódnak, vagy azért, hogy eladjuk mindenünket, elveszítjük arculatunkat. Egyetértek a főállású anyaság bevezetésével is.
MN: Engedélyeznétek az abortuszt?
NE: Egészségügyi problémák és nemi erőszaknál igen. A jelenlegi törvény keresztényellenes, a magzat megöléséről szól.
SZG: Én nem részesültem keresztény nevelésben, inkább nemzeti szemmel nézem ezt: mindenkinek magának kell döntenie.
TL: Ötmillió embert öltek meg ´56-tól ´82-ig.
SZG: Ennyi volt az abortuszok száma.
MN: És ha a barátnőd nem akarná megtartani?
TL: Nem kellett volna megcsinálni. De erre nem tudom igazán a választ. A mai fiatalok erkölcstelen nevelést kapnak, nem tudják, mi az a nemzet. Egy barátommal mindennap végignézzük a Móriczon a fiatalokat, és jókat nevetünk: piros, sárga cipőfűző, sapka negyven fokban, akkora gatya, hogy még én is beleférek.
SZG: Nekem tetszik a sárga cipőfűző meg a bő gatya.
TL: Igen, de én megkérdeztem egy lányt, és nem tudta, ki az a Szent István. Otthagytam.
SZG: Te is jól ismerkedsz, ha Szent Istvánnal kezded. Engem az hozott a MIÉP-be, hogy felelősséget érzek a határon túli magyarokért, de nem azt nézem, hogy ha bármi történne, mennyivel nőne Magyarország területe, vagy akkor mennyivel csökkent, hanem hogy mennyire nyomják el ott a magyarokat.
MN: Milyennek látjátok a mai magyar médiát?
SZG: Minimum nyolcvan százaléka gazdaságilag és személyes kapcsolatokon keresztül kötődik a volt pártrendszer elitjéhez: az MSZP-hez és az SZDSZ-hez van bekötve.
MN: Melyikük a nagyobb ellenfél?
TL: Az SZDSZ magyarellenesebb.
MN: Az mit jelent?
TL: Bauer Tamás azt mondta a parlamentben, hogy mit sírunk itt Trianonon, megváltás volt a románoknak.
NE: Nem képesek magyarként gondolkodni, úgy beszélnek, mintha a külföld vagy más nemzet érdekeit képviselnék.
TL: Idegenszívűek, nem kötődnek ehhez a hazához. Nem azt mondom, hogy ami idegen, az rossz, csak a politikába nem lehet bevinni az idegen érdekeket.
MN: Mit értesz az idegen alatt?
TL: Hogy a multinacionális cégek tulajdonosai milyen nemzetiségűek Magyarországon.
MN: Mármint zsidók?
TL: Igen.
SZG: Hú, de provokatív!
TL: Nem vagyok kimondott antiszemita, nem olyan vagyok, hogy ránézek, és ha zsidó, akkor le kell szúrni, és le kell lőni, nem vagyok ennyire radikális. Én csak azt mondom, hogy minden a kezükben van, ezért nem halál a büntetésük, hanem minden országban az adott nemzetiség uralkodjon. Ami nem zárja ki azt, hogy egymással ne tartsunk kapcsolatot.
NE: Ha valakikkel problémánk van, akkor nem kifejezetten a zsidó vallásúakkal, hanem azzal, hogy gyakran nemzetként jelennek meg. És amikor Magyarországon a zsidó nemzet érdekeit képviselik a parlamentben, az már igenis nem tetszik nekünk. Ahogy a cigányság arányaihoz képest jóval nagyobb mértékben jelenik meg a bűnözésben, ugyanúgy a zsidóság arányaihoz képest jóval nagyobb részben van jelen a médiában. Antiszemitizmusnak tartják, ha kimondjuk, hogy ők zsidók, de ők az antiszemiták, akik rokon népüket, a palesztinokat tudatosan irtják. Engem az is idegesít, hogy a Talmudban a gojok ellen kifejezetten rasszista utasítások vannak.
TL: Amerikában Liebermann kijelentette, hogy zsinagógát építtet a Fehér Házban, ha nyernek.
MN: Nem hinném.
TL: Rádióban hallottam.
SZG: Szerintem vannak a jó emberek, meg vannak a gazemberek. Az utóbbiak lopnak, függetlenül a bőrszínüktől meg a nemzetiségüktől. A gazember minden etnikai hovatartozás nélkül ellenség. A MIÉP-ben is vannak cigányok és zsidók, de ezek nem melldöngetős zsidók, mint az SZDSZ-ben, ezek magyar tudatúak.
TL: Pont jó, hogy vannak, ebből is látszik, hogy nem mindenki olyan, amilyennek születik.
MN: Mit gondoltok a romákról?
SZG: A cigányügy szociális és nem etnikai ügy, ahogy a multinacionális cégek vezetői sem etnikai, hanem gazdasági érdekügy. A cigányokat segíteni kell, hogy beintegrálódjanak. Más kérdés, hogy ők nem mindig vevők erre. Minél több tanult, piacképes szakmával rendelkező cigányra van szükség. Több cigány barátom van, akik a középosztályba tartoznak: egyáltalán nincsenek köztünk etnikai feszültségek, ők ugyanúgy magyarnak vallják magukat
TL: Arra hivatkoznak, hogy nem kapnak állást. A Horn-kormány idején India felajánlotta, hogy biztosítja a munkát, a repülőjegyet, a nyelvtanulást. Alá is írták a szerződést, de amint megtudták, hogy dolgozni is kéne, azonnal visszavonták.
SZG: Ez mese, főnök úr, ilyen nem volt.
NE: Ez valóban szociális kérdés, csak az idegenszívű média állítja be etnikai kérdésként, ők azok, akik lejáratnak minket a világ közvéleménye előtt, a magyarság hírét rontják, és mindenhol rasszista, bűnös nemzetnek állítanak be minket. Ezt próbálják belénk magyarázni. Mi meg azt mondjuk: nem vagyunk egy nemzetnél sem alávalóbbak. Ha megnevezzük, hogy cigány egy elkövető, az még nem rasszizmus.
MN: Mi a rasszizmus?
NE: Ha gettóba zárnánk őket csak azért, mert cigányok.
TL: Nevelni kellene őket
SZG: Csak legyen fogadókészség a részükről. Nem úgy, mint a zámolyiak, akik belekeveredtek egy gyilkosságba, bizonyos politikai körök pedig finanszírozták a kiutazásukat.
MN: Milyen körök?
SZG: Az utazást a tel-avivi egyetem tanára finanszírozta.
MN: Hol itt a politika?
SZG: Az ózdi cigányok kamerán kívül mondták el, hogy egy bizonyos ellenzéki párt finanszírozná a kiutazásukat.
MN: Talán a MIÉP. Hogyan írnátok le a magyarságot?
NE: Magyar, aki magyarként gondolkodik és cselekszik. Ez genetikailag is meghatározott, tudjuk, hogy a japánokkal rokonok vagyunk, ezt a tulajdonságát használta fel Izrael, amikor kifejlesztette az arabok ellen bevethető etnikai fegyvert, ami nem károsítja az izraelieket.
MN: Mennyire korszerű párt szerintetek a MIÉP?
SZG: Nehogy azt hidd, hogy az IT-ben fejünk fölött a kereszttel beszélgetünk a Szent Koronáról. A nemzeti érzelműséget igenis korszerű dolog.
MN: A Bocskai Szabadegyetem miskolci megnyitóján több Szálasi-könyvet találtam. Hol az ideológiai határ?
SZG: A könyvterjesztők nem MIÉP-tagok. A Szálasi-könyvek utólag kerülnek fel az asztalra, mert MIÉP-gyűlésen Szálasi-könyvek árusítása nem engedélyezett.
NE: Semmilyen könyvet nem szabad betiltani. Ha már valamit, akkor elsőnek a Talmudot. Más kérdés, hogy pártrendezvényen ne terjesszenek olyat, ami nem egyeztethető össze politikánkkal, liberális nézeteket terjesztő könyv ugyanúgy nem lehet kint, mint Szálasi.
MN: Szkinhedek vannak nálatok?
SZG: Nem jellemző, itt helyben egy sincs, az IT-ben is kevés.
MN: Ez nem járatja le a pártot?
SZG: Hogy nincsenek?
MN: Hogy vannak.
SZG: Ugyanúgy zsidó származásúak is vannak.
NE: Ez inkább egy divatirányzat, komolyabb ideológia nélkül. A meglévő ideológia pedig nem egyeztethető össze a MIÉP-ével.
MN: A MIÉP alapszabálya szerint az IT célja testileg-lelkileg erős és egészséges magyar ifjúság nevelése. Miért hangsúlyos az egészséges?
NE: Nemzőképes, munkabíró, hazánkat megvédeni képes fiatalok. Bevesszük a tagságba a drogosokat és a homoszexuálisokat is, mert keresztény párt vagyunk, de sérült emberekként kezeljük. Tisztséget nem vállalhatnak, ne beteg emberek képviseljenek minket.
- vsz -
