Így fogadta, némi távolságtartással, a joviális cerberus a Magyar Narancs újságíróként bemutatkozó kémeit úgy hajnali fél három tájban az egzotikus békásmegyeri Csobánka tér amúgy kultúrház jellegű fellegvárában.
A hősök már hazamentek, a közlegények bulijára érkeztünk. "Most majd jól megcsavarjuk a tökeiket", avatott bizalmába egyik hajlott hátú káderük, pedig mi csak virslit kértünk, mert az sokkal szebb volt, mint a Fideszben, bőrös.
Hírességekre vadászva be kellett érnünk Dörner Györggyel, ám fekete érettségi zakójában négy tájt betoppant Schuszter Lóri is. Szenátor uramnak szólították, és az AC/DC-től a Deep Purple-ig elszavalták neki az összes rockbanda nevét.
Talán a Black Sabbathnál tartottak, vagy inkább ott, hogy "most Kovács László is elmegy a picsába, az a büdös zsidó", mikor közbevágott egy magyar: nem zsidózunk! Ezt aztán rövid ottlétünk alatt hetvenszer hallottuk. A MIÉP ünnepi jelszava lehetett ez. Egy-két magyar összeborult, és harsány "nem zsidózunk"-kal köszöntötték egymást. Ebbe néhányan annyira belejöttek, hogy el is határozták, parlamenti frakciójuk első jelentősebb akciója az lesz, hogy felszólítják a kormányt - a merészebbek szerint: magukat - tiltakozzék, jegyzékben minimum, a svájci Blik újságnál, mert a mocsok fondüzabálók kifelejtették a világ leghíresebb 25 Kovácsa közül az MTK egyik jelentős hosszútávfutóját, aki pedig Zatopeket is megverte egy nagyobb szabású vasdorong felhasználásával.
"Már mentek is, aranyfaszikáim? Betegek vagytok?", kérdezte a férfiú, aki korábban nem akart beengedni minket, "maradjatok, hisz´ a java csak most jön még".
Félő, hogy nem is tévedett.
- ts -
