Miért tárgyalnak a pedagógusok a kormánnyal, ha semmi esély a követeléseik teljesítésére?

Belpol

Nem kellett volna felállni a tárgyalóasztaltól? - kérdeztük Komjáthy Annát, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányi elnökét, aki a belüggyel tartott hétfői tárgyalás részleteiről is beszélt.

magyarnarancs.hu: Két éve még 60 százalékos, azonnali béremelést követeltek, most már csak 45-öt.

Komjáthy Anna: A szakszervezetek alapvető követelése az volt, hogy a mindenkori minimálbérhez kössék a pedagógus-bértábla alakulását, ahogy az eredetileg szerepelt a jogszabályban. Azonban ezt a rendelkezést már a hatályba lépése előtt módosították, s ez az automatizmus az első év után eltűnt az előmeneteli rendszerből; most már a költségvetési törvény határozza meg mindig az adott tanévre az úgynevezett vetítési alapot. Ez még mindig a 2014-es minimálbér összege.

Ebből fakadóan 2020-ban 60 százalékkal kevesebbet kerestek a pedagógusok, mint amennyire az életpályamodell bevezetésekor számíthattak.

Ennek pótlását követeltük. Ami valójában azt is jelentette, hogy a mindenkori minmálbér figyelembevételéhez ragaszkodunk.

magyarnarancs.hu: Akkor érték volna utol magukat.

KA: Így van.

magyarnarancs.hu: Ehhez képest a pedagógus szakszervezetek visszavettek a követeléseikből.

KA: A terv az volt, kitesszük az asztalra ezt a 45 százalékot, de azzal, hogy akkor viszont a továbbiakban a mindenkori minimálbér legyen a mérvadó az aktuális pedagógus-bértábla meghatározásánál.

magyarnarancs.hu: Most azonban még ez első követelés teljesítése is reménytelen. Ön is elmondta a legutóbbi tárgyalások után, hogy a kormány 10 százalékos béremelést ígért meg biztosra, s legfeljebb – ha az unió ad rá pénzt – 20 százalék emelést hajlandó adni, amit ráadásul már el is vitt az infláció.

KA: Ez amolyan nulla ajánlat.

magyarnarancs.hu: Amikor ez hangzott el, nem kellett volna azonmód felállni a tárgyalóasztaltól?

KA: Tulajdonképpen meg lehetett volna próbálni. Ám arra gondoltunk, hogy ha nagyon erősködünk, és ötvenszer elmondjuk, higgyék el, a maximum 20 százalékos emelési ajánlatuk nem tartja a pályán az embereket, és akkor kész, vége az oktatásnak, ezt itt megértik. És még át akartuk vinni a többi követelésünket.

magyarnarancs.hu: Azok egyike lényegében az előzőhöz tartozik: az ágazati pótlékot építsék be az alapbérbe.

KA: Kértük, és erre nem mondták azt, hogy kizárt dolog. Hanem azt, hogy tervezgetik, szó van róla. Meg fogják csinálni szerintem. Nem tudom, miért nem tették meg eddig. Valószínűleg azért, mert a százalékokkal játszanak, és ha beépítik, az emelés kiszámításakor ezt is figyelembe kell venni. Az ágazati pótlékot mindenki megkapja, aki pedagógus munkakörben dolgozik. Épp amiatt vezették be, 2021-ben, s folyósítják idén is, hogy ne kelljen bért emelni. És bármikor elvehető, mert ez nem alapbér.

magyarnarancs.hu: Hogyan zajlott a tárgyalás? Odamentek, előadták szóban, amit már írásban is, és mindenki tud, s a kormány megbízottai rezzenéstelen arccal azt mondták, hogy 10 meg 10 százalék?

KA: Mondtuk, hogy várnánk egy ajánlatot. És akkor következett egy hosszú beszéd Maruzsa Zoltán államtitkártól: a kifejtése annak, amit Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentett, hogy 2025 végére a diplomás átlagbér 80 százalékára fog emelkedni a pedagógusoké. Azt mondta az államtitkár, azért tartja fontosnak itt előrebocsátani, mert mi többször nyilatkoztuk, hogy nem stimmel a matek.

magyarnarancs.hu: És jött a 10 meg 10 százalék.

KA: Igen. Kérdeztük, tényleg azt gondolja-e, komoly ajánlat, hogy amennyiben megállapodnak az unióval, oltári nagyot, már 20 százalékot is tudnak emelni? Hozzátettük, hogy ezenkívül pillanatnyilag nulla forint az ajánlatuk az azonnali béremelésre. Azt felelte Maruzsa Zoltán, hogy hát igen, másban ők nem gondolkodnak, csak ebben, amit így elmagyaráztak. Mi viszont azt akartuk, ez esetben mondassék ki, hogy most nem adnak semmit. És ki is mondták a végén.

magyarnarancs.hu: A kormány álláspontjában tehát semmi új nem volt. Akkor mi a fenének tárgyalnak?

KA: Valójában 2020 eleje óta van a közös sztrájkbizottság, csak a súlyos járványhelyzet miatt 2021 szeptemberéig felfüggesztettük a tevékenységét. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások, melyek sikertelensége miatt 2022 elején először figyelmeztető sztrájkot, majd határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk, ezt az új kormány megalakulásáig április 1-én megszakítottuk, majd szeptember 1-én újra kezdtük.

A törvény azt mondja, hogy a sztrájk idején kötelező folyamatosan együttműködnünk a kormányzattal és viszont. Ha nem tárgyalnánk, nem lehetne sztrájkolni.

De azért reménykedtünk, hátha mondanak valamit. Nyáron abban hitt Maruzsa Zoltán, hogy mindjárt befejeződnek a tárgyalások az unióval. Most meg azt mondta, hogy hát nagyon szomorú, mert azt hitte, hogy augusztus végére megszületik a megállapodás az EU-val.

magyarnarancs.hu: Hát még milyen szomorú lenne, ha pedagógusi fizetést kapna. Az biztos, hogy az előmeneteli rendszert változtatni akarja a kormány. A bértáblát is?

KA: Azt mondták, hogy még nem tudják, milyen formában lesz kivitelezve. Ezzel kapcsolatban mondott egy érdekeset az államtitkár. Hogy akkor majd átstrukturálják a dolgot, és ennek a részeként tulajdonképpen azt is meg kellene oldani, hogy aki több órában tanít, annak magasabb legyen a bére, tehát valahogy rugalmassá kell tenni majd a bértáblát.

magyarnarancs.hu: Nem lenne egyszerűbb, ha 22 és 26 között határoznák meg a heti óraszámot, hanem egyszerűen 22-ben?

KA: Ezt kérdezem én is. A többit pedig fizessék ki túlóraként.

magyarnarancs.hu: Kézenfekvő. Éppenséggel ez az egyik követelésük. Ön szerint mit kell ezen annyit variálni?

KA: Azt gondolom, ki fognak találni egy új struktúrát, mert ezzel kell bizonyítaniuk, hogy oktatási reform készül, arra fogják kapni a pénzt. Megjegyzem, hamis a kormányzati kommunikáció, hogy béremelésre adja az unió a támogatást, ez nincs teljesen így. Oktatásfejlesztésre kapnánk – ehhez kell letenni egy olyan koncepciót, amit ők elfogadnak –, s annak a pénznek egy részét fel lehet használni a pedagógusbérek rendezésére, mert nyilvánvaló, hogy az oktatás fejlesztéséhez erre szükség van.

magyarnarancs.hu: A közoktatásnak vannak nem pedagógus munkakörben dolgozó részvevői is, az ő helyzetükkel kapcsolatban is van követelésük.

KA: Ők hivatalosan nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak, például az iskolapszichológusok, vagy a pedagógiai asszisztensek és így tovább. Szintén közalkalmazottak, de nem pedagógusok. A közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, szinte mindegyikük fizetését a garantált minimumra föl kell emelni, ezért majdnem mindenki ugyanannyit keres, függetlenül a végzettségétől és attól, hogy hány éve dolgozik.

 
Komjáthy Anna a minisztériumi tárgyaláson történtekről tájékoztatja a sajtót
Forrás: PDSZ Facebook

magyarnarancs.hu: Mi került még szóba a tárgyaláson?

KA: A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaideje. Ahol sérült gyerekek is részt vesznek az oktatásban, ők kísérik őket egész nap. Például a mozgáskorlátozottakat a tanórán is, a szünetben is. Szélsőséges esetben még pisilni sincs idejük kimenni, miközben minden munkahelyen van például garantált ebédidő. Az a követelésünk, hogy ne heti 40 órát írjanak elő nekik, hanem csak 35 órára lehessen beosztani őket. Ezt már hajtjuk egy éve.

magyarnarancs.hu: És mi a válasz?

KA: Először azt mondták, de hát ilyen nincs, hogy ezt így sehol nem csinálják. Mi meg azt mondtuk, hogy dehogynem. Most ott tartunk, hogy közölték, na jó, hozzunk példákat, nevezzük meg az intézményt, ahol ez van. Megtettük. Nem hitték. Erre azt feleltük, ha ilyen szerintük nincsen, nyugodtan le is írhatják, hogy ilyen nem lehetséges. És ha nincs, akkor ezzel nem kell foglalkozni.

magyarnarancs.hu: Ott a tankerület, arra van, hogy ellenőrizze.

KA: Azt mondták a tárgyalópartnereink, hogy megkérdezték a Klebesberg Központot, de annak elnöke és ilyen értelemben a tankerületek szakmai vezetője állította, hogy ez nem fordul elő.

magyarnarancs.hu: Komolyan mondja?

KA: Komolyan. Ám ha majd megbizonyosodnak róla a minisztériumban, hogy mégiscsak beosztják 40 órában ezeket az embereket, majd akkor ezt a tilalmat jogszabályba kell foglalni. Egyébként is azzal térnek ki a konkrétumok elől, hogy minden törvénymódosítást igényel, és nincsen semmiféle hatáskörük érdemleges választ adni. Azért is kértük az Orbán Viktornak írt egyik levelünkben, olyan emberrel tárgyalhassunk, akinek van a felhatalmazása, hogy döntéseket hozzon a tárgyalások során.

magyarnarancs.hu: Maruzsa Zoltánnak sincsen?

KA: Mindig azt halljuk tőle, hogy a kormány eddig nem döntött. És hogy majd, ha jön pénz az uniótól. Szerintem neki sincsen igazából jogosultsága tárgyalásra, csak beszélgetésre. Ha felvetünk valamit, azt igyekeznek valamivel szembeállítani. Megpróbálnak ellenpéldákat hozni, visszakérdeznek.

magyarnarancs.hu: Önök nem szoktak visszakérdezni, hogy ők ezt vagy azt nem látják, nem tudják?

KA:

Ha azt kérdezzük például, hány tanár hiányzik egy tankerületből, azzal védekezik a minisztérium és a tankerület is, hogy ilyen adatot nem kezelnek.

magyarnarancs.hu: Ki vett még részt Maruzsa Zoltánon kívül a legutóbbi tárgyaláson a kormányzat részéről?

KA: A helyettes államtitkár, Kisfaludy László és két jogász meg a találkozókat szervező munkatárs.

magyarnarancs.hu: Önök a tárgyalásokon kollegiálisan beszélgetnek a kormányzat tisztségviselőivel, mondjuk tegeződnek?

KA: Igen, hiszen ők is pedagógus végzettségűek. Mielőtt a pedagógus szakszervezetek közös sztrájkbizottsága létrejött, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése már évek óta stratégiai partnerségben volt az oktatási kormányzattal; akkor alakították ki a kollegiális kommunikációt, a közös tárgyalásokon ezt mi is elfogadtuk.

magyarnarancs.hu: Na de ezen túlmenően, nem mondják nekik, mintegy kollégák közt, hát ti is pedagógusok vagytok, tényleg nem érzékelitek, mi folyik a közoktatásban?

KA: Jaj, hát én a tavaszi tárgyaláson azt is mondtam a helyettes államtitkárnak, hogy ha az én fiam mondana olyasmit, ami nem igaz, nem kapna tőlem dicséretet.

magyarnarancs.hu: Ilyeneket ciki mondani.

KA: Tudom, de néha annyira elkeserít a süketek párbeszéde, hogy elfeledkezem a kötelező udvariasságról. Egyébként pedig a gyerekeim vagy az unokáim lehetnének.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.