Miért tárgyalnak a pedagógusok a kormánnyal, ha semmi esély a követeléseik teljesítésére?

Belpol

Nem kellett volna felállni a tárgyalóasztaltól? - kérdeztük Komjáthy Annát, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányi elnökét, aki a belüggyel tartott hétfői tárgyalás részleteiről is beszélt.

magyarnarancs.hu: Két éve még 60 százalékos, azonnali béremelést követeltek, most már csak 45-öt.

Komjáthy Anna: A szakszervezetek alapvető követelése az volt, hogy a mindenkori minimálbérhez kössék a pedagógus-bértábla alakulását, ahogy az eredetileg szerepelt a jogszabályban. Azonban ezt a rendelkezést már a hatályba lépése előtt módosították, s ez az automatizmus az első év után eltűnt az előmeneteli rendszerből; most már a költségvetési törvény határozza meg mindig az adott tanévre az úgynevezett vetítési alapot. Ez még mindig a 2014-es minimálbér összege.

Ebből fakadóan 2020-ban 60 százalékkal kevesebbet kerestek a pedagógusok, mint amennyire az életpályamodell bevezetésekor számíthattak.

Ennek pótlását követeltük. Ami valójában azt is jelentette, hogy a mindenkori minmálbér figyelembevételéhez ragaszkodunk.

magyarnarancs.hu: Akkor érték volna utol magukat.

KA: Így van.

magyarnarancs.hu: Ehhez képest a pedagógus szakszervezetek visszavettek a követeléseikből.

KA: A terv az volt, kitesszük az asztalra ezt a 45 százalékot, de azzal, hogy akkor viszont a továbbiakban a mindenkori minimálbér legyen a mérvadó az aktuális pedagógus-bértábla meghatározásánál.

magyarnarancs.hu: Most azonban még ez első követelés teljesítése is reménytelen. Ön is elmondta a legutóbbi tárgyalások után, hogy a kormány 10 százalékos béremelést ígért meg biztosra, s legfeljebb – ha az unió ad rá pénzt – 20 százalék emelést hajlandó adni, amit ráadásul már el is vitt az infláció.

KA: Ez amolyan nulla ajánlat.

magyarnarancs.hu: Amikor ez hangzott el, nem kellett volna azonmód felállni a tárgyalóasztaltól?

KA: Tulajdonképpen meg lehetett volna próbálni. Ám arra gondoltunk, hogy ha nagyon erősködünk, és ötvenszer elmondjuk, higgyék el, a maximum 20 százalékos emelési ajánlatuk nem tartja a pályán az embereket, és akkor kész, vége az oktatásnak, ezt itt megértik. És még át akartuk vinni a többi követelésünket.

magyarnarancs.hu: Azok egyike lényegében az előzőhöz tartozik: az ágazati pótlékot építsék be az alapbérbe.

KA: Kértük, és erre nem mondták azt, hogy kizárt dolog. Hanem azt, hogy tervezgetik, szó van róla. Meg fogják csinálni szerintem. Nem tudom, miért nem tették meg eddig. Valószínűleg azért, mert a százalékokkal játszanak, és ha beépítik, az emelés kiszámításakor ezt is figyelembe kell venni. Az ágazati pótlékot mindenki megkapja, aki pedagógus munkakörben dolgozik. Épp amiatt vezették be, 2021-ben, s folyósítják idén is, hogy ne kelljen bért emelni. És bármikor elvehető, mert ez nem alapbér.

magyarnarancs.hu: Hogyan zajlott a tárgyalás? Odamentek, előadták szóban, amit már írásban is, és mindenki tud, s a kormány megbízottai rezzenéstelen arccal azt mondták, hogy 10 meg 10 százalék?

KA: Mondtuk, hogy várnánk egy ajánlatot. És akkor következett egy hosszú beszéd Maruzsa Zoltán államtitkártól: a kifejtése annak, amit Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentett, hogy 2025 végére a diplomás átlagbér 80 százalékára fog emelkedni a pedagógusoké. Azt mondta az államtitkár, azért tartja fontosnak itt előrebocsátani, mert mi többször nyilatkoztuk, hogy nem stimmel a matek.

magyarnarancs.hu: És jött a 10 meg 10 százalék.

KA: Igen. Kérdeztük, tényleg azt gondolja-e, komoly ajánlat, hogy amennyiben megállapodnak az unióval, oltári nagyot, már 20 százalékot is tudnak emelni? Hozzátettük, hogy ezenkívül pillanatnyilag nulla forint az ajánlatuk az azonnali béremelésre. Azt felelte Maruzsa Zoltán, hogy hát igen, másban ők nem gondolkodnak, csak ebben, amit így elmagyaráztak. Mi viszont azt akartuk, ez esetben mondassék ki, hogy most nem adnak semmit. És ki is mondták a végén.

magyarnarancs.hu: A kormány álláspontjában tehát semmi új nem volt. Akkor mi a fenének tárgyalnak?

KA: Valójában 2020 eleje óta van a közös sztrájkbizottság, csak a súlyos járványhelyzet miatt 2021 szeptemberéig felfüggesztettük a tevékenységét. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások, melyek sikertelensége miatt 2022 elején először figyelmeztető sztrájkot, majd határozatlan idejű sztrájkot hirdettünk, ezt az új kormány megalakulásáig április 1-én megszakítottuk, majd szeptember 1-én újra kezdtük.

A törvény azt mondja, hogy a sztrájk idején kötelező folyamatosan együttműködnünk a kormányzattal és viszont. Ha nem tárgyalnánk, nem lehetne sztrájkolni.

De azért reménykedtünk, hátha mondanak valamit. Nyáron abban hitt Maruzsa Zoltán, hogy mindjárt befejeződnek a tárgyalások az unióval. Most meg azt mondta, hogy hát nagyon szomorú, mert azt hitte, hogy augusztus végére megszületik a megállapodás az EU-val.

magyarnarancs.hu: Hát még milyen szomorú lenne, ha pedagógusi fizetést kapna. Az biztos, hogy az előmeneteli rendszert változtatni akarja a kormány. A bértáblát is?

KA: Azt mondták, hogy még nem tudják, milyen formában lesz kivitelezve. Ezzel kapcsolatban mondott egy érdekeset az államtitkár. Hogy akkor majd átstrukturálják a dolgot, és ennek a részeként tulajdonképpen azt is meg kellene oldani, hogy aki több órában tanít, annak magasabb legyen a bére, tehát valahogy rugalmassá kell tenni majd a bértáblát.

magyarnarancs.hu: Nem lenne egyszerűbb, ha 22 és 26 között határoznák meg a heti óraszámot, hanem egyszerűen 22-ben?

KA: Ezt kérdezem én is. A többit pedig fizessék ki túlóraként.

magyarnarancs.hu: Kézenfekvő. Éppenséggel ez az egyik követelésük. Ön szerint mit kell ezen annyit variálni?

KA: Azt gondolom, ki fognak találni egy új struktúrát, mert ezzel kell bizonyítaniuk, hogy oktatási reform készül, arra fogják kapni a pénzt. Megjegyzem, hamis a kormányzati kommunikáció, hogy béremelésre adja az unió a támogatást, ez nincs teljesen így. Oktatásfejlesztésre kapnánk – ehhez kell letenni egy olyan koncepciót, amit ők elfogadnak –, s annak a pénznek egy részét fel lehet használni a pedagógusbérek rendezésére, mert nyilvánvaló, hogy az oktatás fejlesztéséhez erre szükség van.

magyarnarancs.hu: A közoktatásnak vannak nem pedagógus munkakörben dolgozó részvevői is, az ő helyzetükkel kapcsolatban is van követelésük.

KA: Ők hivatalosan nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkatársak, például az iskolapszichológusok, vagy a pedagógiai asszisztensek és így tovább. Szintén közalkalmazottak, de nem pedagógusok. A közalkalmazotti bértábla 2008 óta nem változott, szinte mindegyikük fizetését a garantált minimumra föl kell emelni, ezért majdnem mindenki ugyanannyit keres, függetlenül a végzettségétől és attól, hogy hány éve dolgozik.

 
Komjáthy Anna a minisztériumi tárgyaláson történtekről tájékoztatja a sajtót
Forrás: PDSZ Facebook

magyarnarancs.hu: Mi került még szóba a tárgyaláson?

KA: A pedagógiai és a gyógypedagógiai asszisztensek munkaideje. Ahol sérült gyerekek is részt vesznek az oktatásban, ők kísérik őket egész nap. Például a mozgáskorlátozottakat a tanórán is, a szünetben is. Szélsőséges esetben még pisilni sincs idejük kimenni, miközben minden munkahelyen van például garantált ebédidő. Az a követelésünk, hogy ne heti 40 órát írjanak elő nekik, hanem csak 35 órára lehessen beosztani őket. Ezt már hajtjuk egy éve.

magyarnarancs.hu: És mi a válasz?

KA: Először azt mondták, de hát ilyen nincs, hogy ezt így sehol nem csinálják. Mi meg azt mondtuk, hogy dehogynem. Most ott tartunk, hogy közölték, na jó, hozzunk példákat, nevezzük meg az intézményt, ahol ez van. Megtettük. Nem hitték. Erre azt feleltük, ha ilyen szerintük nincsen, nyugodtan le is írhatják, hogy ilyen nem lehetséges. És ha nincs, akkor ezzel nem kell foglalkozni.

magyarnarancs.hu: Ott a tankerület, arra van, hogy ellenőrizze.

KA: Azt mondták a tárgyalópartnereink, hogy megkérdezték a Klebesberg Központot, de annak elnöke és ilyen értelemben a tankerületek szakmai vezetője állította, hogy ez nem fordul elő.

magyarnarancs.hu: Komolyan mondja?

KA: Komolyan. Ám ha majd megbizonyosodnak róla a minisztériumban, hogy mégiscsak beosztják 40 órában ezeket az embereket, majd akkor ezt a tilalmat jogszabályba kell foglalni. Egyébként is azzal térnek ki a konkrétumok elől, hogy minden törvénymódosítást igényel, és nincsen semmiféle hatáskörük érdemleges választ adni. Azért is kértük az Orbán Viktornak írt egyik levelünkben, olyan emberrel tárgyalhassunk, akinek van a felhatalmazása, hogy döntéseket hozzon a tárgyalások során.

magyarnarancs.hu: Maruzsa Zoltánnak sincsen?

KA: Mindig azt halljuk tőle, hogy a kormány eddig nem döntött. És hogy majd, ha jön pénz az uniótól. Szerintem neki sincsen igazából jogosultsága tárgyalásra, csak beszélgetésre. Ha felvetünk valamit, azt igyekeznek valamivel szembeállítani. Megpróbálnak ellenpéldákat hozni, visszakérdeznek.

magyarnarancs.hu: Önök nem szoktak visszakérdezni, hogy ők ezt vagy azt nem látják, nem tudják?

KA:

Ha azt kérdezzük például, hány tanár hiányzik egy tankerületből, azzal védekezik a minisztérium és a tankerület is, hogy ilyen adatot nem kezelnek.

magyarnarancs.hu: Ki vett még részt Maruzsa Zoltánon kívül a legutóbbi tárgyaláson a kormányzat részéről?

KA: A helyettes államtitkár, Kisfaludy László és két jogász meg a találkozókat szervező munkatárs.

magyarnarancs.hu: Önök a tárgyalásokon kollegiálisan beszélgetnek a kormányzat tisztségviselőivel, mondjuk tegeződnek?

KA: Igen, hiszen ők is pedagógus végzettségűek. Mielőtt a pedagógus szakszervezetek közös sztrájkbizottsága létrejött, a Pedagógusok Szakszervezetének vezetése már évek óta stratégiai partnerségben volt az oktatási kormányzattal; akkor alakították ki a kollegiális kommunikációt, a közös tárgyalásokon ezt mi is elfogadtuk.

magyarnarancs.hu: Na de ezen túlmenően, nem mondják nekik, mintegy kollégák közt, hát ti is pedagógusok vagytok, tényleg nem érzékelitek, mi folyik a közoktatásban?

KA: Jaj, hát én a tavaszi tárgyaláson azt is mondtam a helyettes államtitkárnak, hogy ha az én fiam mondana olyasmit, ami nem igaz, nem kapna tőlem dicséretet.

magyarnarancs.hu: Ilyeneket ciki mondani.

KA: Tudom, de néha annyira elkeserít a süketek párbeszéde, hogy elfeledkezem a kötelező udvariasságról. Egyébként pedig a gyerekeim vagy az unokáim lehetnének.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.