Soha nem látott mennyiségű, 10 ezer köbméteres sár- és kőlavina öntötte el a vasúti pályát Nagymaros és Zebegény között a múlt héten. A MÁV felmérte a károkat és elkezdte a helyreállítást, ugyanakkor a vállalat közleménye szerint várhatóan augusztus közepén indulhat meg a vonatközlekedés, akkor is csak egy vágányon. „A cél, hogy a szeptemberi iskolakezdéstől már mindkét vágányon biztosítsák a vonatforgalmat” – közölte a MÁV. Addig a Budapest-Szob vonal Nagymarostól északra lévő szakaszára utazók pótlóbuszokat, illetve vonatpótló hajókat vehetnek igénybe.
Az esőzés a 12-es főútra is hatással van; a Magyar Közút lapunknak küldött tájékoztatása szerint teljes útzárat kellett bevezetni, mivel a heves esőzések nyomán az út menti támfal leomlott és elzárta az útpályát, a sárlavina miatt a főút és a kerékpárút is járhatatlanná vált. Ugyanakkor a folyamatos helyreállítási munkáknak köszönhetően hétfőn estétől már félpályán megindulhatott a forgalom. A sárlavináról a MÁV szemléletes drónfelvételt is készített.
Mindez azt jelenti, hogy a nyári hónapokban annak a vélhetően több ezer ingázóknak, akik az Ipoly mente, illetve Szob és Zebegény felől szeretnének bejutni Vácra vagy Budapestre, komoly kerülőutakkal kell számolniuk. Nem mellesleg a nyári dunakanyari turizmusra is hatással lehet a nehezebb megközelíthetőség.
De miért tart ilyen hosszú ideig a felújítás? Ennek megválaszoláért a MÁV kommunikációs osztályához fordultunk, ahonnan cikkünk megjelenéséig nem kaptunk reakciót – de amint befutnak a válaszok, beszámolunk róluk.
A Magyar Közúthoz is elküldük a kérdéseinket. Pécsi Norbert Sándor kommunikációs osztályvezető azt közölte lapunkkal, hogy a 10 ezer köbméternyi anyag jelentős része került a főútra és a párhuzamosan futó kerékpárútra, a takarítási munkák a burkolatra került hordalék miatt több napot vesznek igénybe. A félpályás korlátozásra közlekedésbiztonsági és helyreállítási munkák miatt van szükség, és amíg a vasúti töltést nem állítják helyre, addig egy újabb esőzés nyomán újabb hordalék, kő kerülhet a burkolatra, ami veszélyeztetheti az arra közlekedőket. Ezért mobil betonelválasztó elemeket helyeznek ki. A vasúti töltés egy részét pedig a főút felől lehet helyreállítani, vagyis ott munkaterületet, forgalomtól elzárt területet kell kialakítani, hogy a szakemberek elvégezhessék a szükséges beavatkozásokat.
Amíg tart a vonatforgalom helyreállítása, addig a 12-es főút is csak korlátozottan vehető igénybe.
Pécsi Norbert Sándor válaszlevelében hozzátette, a Magyar Közút takarítási, forgalomelterelési munkái több milliós költséget jelentenek.
Nem kell temetni a Dunakanyart
Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere többször is posztolt a kialakult helyzetről a közösségi médiában, illetve fogadta a MÁV és a Magyar Közút munkatársait is. Megkeresésünkre azt mondta, a MÁV felmérte a helyzetet, az alapján tűzte ki az augusztus közepi határidőt, de ennek okairól a nevükben nem akart nyilatkozni. Hozzátette, a nagymarosiak együttélnek a helyzettel, az önkormányzat pedig mindent megtesz, hogy a hátrányokat a lehető legkevésbé érezzék meg.
Egyébként a nagymarosiak kevésbé járnak Szob irányába, így nem őket érinti a probléma elsősorban. A polgármester szerint azoknak, akik a településen keresztül utaznak, le kell szállniuk a vonatról és buszra kell szállniuk, ami nyilván kellemetlenség, de el tudnak menni a munkába és haza tudnak érkezni. Az eset érdemben nem befolyásolja a turizmust sem Heinczinger Balázs. „Azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy felejtsük el a Dunakanyart, erősen csúsztatnak. Egyrészt a Dunakanyar elég hosszú, és a szívéig, Nagymarosig el lehet jutni, ahogyan eddig is. Másrészt a bicikliút már most is járható, buszok mennek, augusztustól pedig már a vonat is” – hangsúlyozta a polgármester.
Mi a helyzet a „fennakadás” túloldalán? Hutter Jánosné, Zebegény polgármestere megkeresésünkre azt mondta, a falu aktív lakosságának 90 százaléka ingázik, a diákok és az egyetemisták is ezt az útvonalat használják. Ugyanakkor a hajóközlekedés az első pillanattól adott, a buszok is járnak, így ha hosszadalmasabb is, de a közlekedés megoldott. „Reméljük, hogy ez csak javulni fog a későbbiekben.”
Az átmenő turistaforgalmat értelemszerűen befolyásolják a lezárások, de szerinte ez azt is jelenti, hogy nagyobb számban fognak érkezni hajóval az emberek. Két évvel ezelőtt hasonlóan leomlott a támfal Nagymaros és Zebegény között; akkori tapasztalat, hogy az kirándulók, turisták a hajójáratokat annyira élvezik, hogy tömegével érkeztek a faluba. A szálláshelyekre érkezők a hosszabb útvonalakon is eljönnek Zebegénybe. Hutter Jánosné arra számít, hogy csökkenni fog a település idegenforgalmi adóbevétele, de nem számottevően.
Felhívtuk Ferencz Gyöngyit, Szob polgármesterét, hogy megismerjük a közlekedési helyzet városra mért hatásait, viszont nem kívánt nyilatkozni. Ugyanakkor sikerült beszélnünk egy szobi önkormányzati forrásunkkal, aki szerint a kisvárostól északra eső települések közlekedését is érintik a történtek, viszont a szobiaknak csak csekély részét. „Ezres nagyságrendekről nem kell beszélni.”
A közlekedést az érintett állami szervek gyorsan megoldották; ha valaki esetleg Márianosztra és Kóspallag felé kerül autóval, annak is csak mintegy 15 perces plusz menetidővel kell számolnia. A képviselő szerint a turizmus szempontjából sem releváns a megváltozott közlekedés, ugyanis a településen a kerékpáros turizmus a legjelentősebb, a kerékpárutak rendelkezésre állnak. Ha pedig valakinek Szob az úticélja, akkor úgy is elmegy oda.
(Címlapképünkön: Sár és törmelék borítja a síneket Dömösi átkelés vasúti megállóhelyen. Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
