Kormányzati űrkutatás: van-e értelme és mennyibe kerül?

Az tény, hogy szakmabeli került az űrkutatás élére, ám kérdés, hogy képes-e elég pénzt szerezni a kormánytól.

Novembertől külön űrkutatási miniszteri biztosa is van a kormánynak. A hír megjelenésekor rengeteg mém született, sokan nevettek a Ferencz Orsolya kinevezésén, mások nem értették, egy ilyen kicsi országnak, mint a miénk miért van szüksége ilyen biztosra, hiszen Magyarország nem küld űrhajót az űrbe.

Ám kutatói körökben örülnek kinevezésnek, és abban bíznak, hogy a kormány újragondolja a terület finanszírozását. Az aktuális Magyar Narancsban annan jártunk utána, hogy milyen állapotban van a hazai űrkutatás, és mi indokolja azt, hogy komolyabb figyelmet kapjon a terület. Ízelítő a cikkből:

Mivel az űrkutatást nem tekintették önálló kutatási területnek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) intézményrendszerében nem volt külön helye. A rendszerváltás előtt is működtek kutatócsoportok, műhelyek, ezek közvetlenül a szovjet központi pártvezetés alá tartozó Interkozmosz-programhoz csatlakoztak.

Magyar holdjáró tesztelése a sivatagban

 

 

Novembertől a teljes területért már miniszteri biztos felel, aki ráadásul szakmabeli. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős, frissen kinevezett miniszteri biztos – amellett, hogy 2010 óta fideszes önkormányzati képviselő a VIII. kerületben – az MTA, illetve az ELTE Űrkutató Csoport tudományos főmunkatársa is. (Édesapja, Ferencz Csaba űrkutatóként dolgozott Interkozmosz-programokban.)

„A magyar kutatók élen járnak a dózisméréses vizsgálatokban, a Pille berendezések évtizedek óta teljesítenek szolgálatot a világűrben. A dózismérések terén elért világhírű eredmények miatt vált lehetségessé, hogy egy az emberi testre ható sugárzást vizsgáló magyar berendezést a NASA meghívott a készülő Orion űrhajó első missziójába” – sorolja Ferencz Orsolya lapunknak a hazai kutatási sikereket.

A hazai kutatóműhelyek ezen kívül sikeresek az űridőjárás-vizsgálatokban, a Föld-megfigyeléssel összefüggő kísérletekben, a napfizikai és más plazmafizikai vizsgálatokban, valamint a bolygók megfigyelésében is.

Mindezek ellenére Magyarországon az utóbbi években teljesen elapadtak az űrkutatásra szánt állami források. „Kutatócsoportok, projektek kapnak lehetőséget, ha megfelelő szakmai tudással és jó kapcsolatokkal rendelkeznek” – mondja egy forrásunk, aki a pályázati lehetőségeket szűkösnek és esetlegesnek nevezte.

Azt, hogy milyen tervekkel érkezett a kormányba Ferencz, és milyen lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a hazai űrkutatás méltó helyére kerüljön, továbbá milyen céllal karolta fel az Orbán-kormány ezt a területet, a friss lapszámunkban olvashat részletesen.

Az aktuális Magyar Narancsot keresse az újságárusoknál, vagy vásárolja meg online.