Gulyás Gergely törvénytelennek tartja a tegnapi tüntetést

  • narancs.hu
  • 2018. december 13.

Belpol

És óvta Magyarországot a keresztényellenes megnyilvánulásoktól.

Aki nem tudta volna hova tenni a tegnapi, a rabszolgatörvény elfogadását követő kormány-ellenes tüntetést, annak a mai Kormányinfón Gulyás Gergely miniszter segített a helyes értelmezésben.

false

A hvg.hu tudósításából kiderül, hogy Gulyás Gergely szerint az ellenzék tegnap nevetségessé tette magát, ellenben a Fidesznek sikerült megőriznie a saját és a magyar Országgyűlés méltóságát is.

Ja, igen, és Gulyás szerint a részükről minden a lehető legszabályosabban zajlott a parlamentben, fel sem merülhet a jogellenesség kérdése. Máshogy áll azonban a helyzet - a miniszter értelmezésében - a helyzet az esti megmozdulásokkal, azokat ugyanis Gulyás törvénytelennek nevezte. Szerinte ugyanis: Soros! És hozzátette, hogy Isten óvja Magyarországot a keresztényellenes megnyilvánulásoktól.

Gulyás elmondta továbbá, hogy az állami vezetőknél nincs túlóra, de ők alapból rengeteget dolgoznak: akár napi 10-12 órát, de van úgy, hogy 14-et s.

Figyelmébe ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.