A szerződéskötő
A szolgálat határozott időre (2000. október 31-ig) szerződött az Eurammal tanácsadásra, tervezésre, különböző dokumentációk elkészítésére és esetenként fund raisingre, információszolgáltatásra, kreatív szaknyilatkozatokra. A kft. 7,5 millió forint plusz áfa átalánydíjért vállalta a munkát. A közbeszerzési tövény szerint a központi költségvetési szervek esetében (mint az OVSZ) nettó 7,5 millió forint a határ; e fölötti összegnél nem lehet eltekinteni a közbeszerzési eljárástól. Gógl Árpád 2000. április 15-i válaszában erre hivatkozva írta, hogy az OVSZ (illetve a szerződést aláíró Mikola István) nem sértett törvényt.
A szerződés azonban rendelkezik arról is, hogy az átalánydíj a 2000. október 31-ig elvégzett munka ellenértékét foglalja magában: ha van olyan feladat, amit a szerződés alapján és időtartama alatt kezdenek ugyan meg, de október 31. után fejeznek be, azért külön kell csengetnie az OVSZ-nek; továbbá bizonyos részkiadásokat is (belföldi/külföldi utazás, szállásköltség stb.) fedeznie kell a vérellátónak.
Polt Péter december 1-jei válaszában a szerződés ezen pontjai alapján kifejti: "Az OVSZ által vállalt ellenszolgáltatás értékébe (...) jogi álláspontom szerint be kell számítani azt a költségtérítést is, amelynek megfizetését az OVSZ (...) vállalta, bár ilyen címen kifizetés nem történt." Emiatt "az OVSZ és az Euram Kft. között létrejött szerződés jogszerűsége (...) aggályos. Nem áll azonban az ügyészség rendelkezésére olyan jogérvényesítési lehetőség, amelynek igénybevételével az esetleges jogsértés orvosolható vagy szankcionálható volna. (...) A szerződéskötés körülményeit, a résztvevők szerepét etikai vagy morális szempontból nem értékelem."
Keller László fölvetette azt is, hogy a megbízó Mikola közvetett módon kisebbségi tulajdonosa a megbízott Euramnak. Gógl Árpád válaszában ezt alaptalannak tartja, és Polt Péter is hasonlóképp foglal állást. Pro forma valóban ez a helyzet, ám a cégbírósági aktákat azért nem ártott volna fellapozni. Ez különösen a Legfőbb Ügyészség (LÜ) munkatársaira igaz, és nemcsak azért, mert az LÜ épületétől alig öt- percnyi séta a fővárosi cégbíróság, hanem főként azért, mert a cégbírósági adatok a mérvadók, nem pedig az Igazságügyi Minisztérium online cégnyilvántartása, amiből Polt munkatársai dolgoztak. Polt a levelében tudniillik rossz cégadatokat is említ: például nem igaz, hogy az Euram a MaMMa Klinika Rt. egyetlen részvényese, és a cégbírósági iratok szerint az sem igaz, hogy az rt. tag lenne az Euramban. (E hiba - különösen a Josip Tot-, Kaya Ibrahim-ügyben adott, és adataiban vitatott legfőbb ügyészi válasz tükrében - legalábbis elszomorító.) De Gógl válasza is pontatlan e téren: nem igaz, hogy az Euram Kft. és a MaMMa Klinika Rt. között nincs semmiféle összefüggés.
Amit elmulasztottak a Legfőbb Ügyészség és az Egészségügyi Minisztérium munkatársai, azt megtette lapunk.
Társak
A vérellátóval a vitatott szerződést kötő Euram Kft.-t 1993 júniusában alapította Mádai Szilvia és egy kanadai állampolgár. Mádai - aki a társaság ügyvezetője - utóbb kivásárolta társa részét.
Cégbírósági adatok szerint az Euram 1997 májusában jelenik meg először részvényesként a MaMMa Klinika Rt.-ben. A részvénytársaságot 1992 végén alapította a Mádai & Társai Kft. (90 százalék) és egy magánszemély (10 százalék). A MaMMa Rt. elnök-igazgatója Mádai Szilvia - az 1990-ben létrejött Mádai & Társai Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa -, egyik felügyelőbizottsági (fb) tagja pedig Mikola István lett.
1997-től az Euram az rt. többségi tulajdonosa, míg az 1999 májusában elhatározott tőkeemelés (10-ről 20 millióra) után bejött a képbe más részvényes is, többek között a Mikola István ügyvezette Phonendoscop Kft. A rendelkezésre álló utolsó (2000. április 25-i) cégbírósági dokumentum szerint a MaMMa Klinika részvényeinek 71,4 százaléka a Mádai család kezében van: a Mádai Szilvia tulajdonában lévő Euram Kft. 42,4, a Mádai & Társai Kft. 23, Mádai Péter (Szilvia testvére) és Vadászy András (Szilvia fia) három-három százalékkal rendelkezik. A Phonendoscop Kft. - amelynek Mikola nemcsak ügyvezetője, hanem ekkor felerészben tulajdonosa is - két százalékot szerzett a MaMMa Rt.-ben.
Hétszázalékos tulajdonrészt jegyzett továbbá a Harsányi család kft.-je is, a H and P Consult. Ez a cég azért érdekes, mert a társaság jogelődje az az MT & M Bt. volt, amelyet 1992-ben együtt alapított Mádai Szilvia (mint beltag) és Mikola István (mint kültag).
Mikola István az OVSZ főigazgatójaként a Mádai Szilvia vezette Eurammal akkor kötött tehát szerződést, amikor Mikola még fb-tag volt a Mádai Szilvia irányította MaMMa Rt.-ben, amelyben Mikola cégének akkor már kisebbségi részesedése is volt.
Gyanítóan Polt Péter a fenti összefonódásokat nem kívánta "morális szempontból" értékelni (igen helyesen egyébiránt, mert erre a törvény nem is ad neki lehetőséget). Pedig Keller László a levelében csak az 1999 novemberétől 2000. október végéig tartó szerződésről érdeklődött. E szerződés lejárta előtt egy hónappal viszont (2000 szeptemberében) az OVSZ kihirdette azon nyílt eljárásának eredményét, amelynek során a vérellátó újra az Euram Kft.-t bízta meg vezetési tanácsadással. (Ekkor már ismert Keller matatása az OVSZ-Euram- ügyben, hiszen az OVSZ felügyeletét ellátó egészségügyi miniszternél a képviselő márciusban érdeklődik.) Ezúttal nem konkrét összegben határozták meg a díjazást, hanem óra-, napi és sikerdíjban; a paraméterek azonban ez esetben sem tűnnek rosszaknak (lásd keretes anyagunkat).
A második szerződés megkötésekor Mikola már nem fb-tag a MaMMában (2000 januárjában lemondott), de kisebbségi tulajdonosként ekkor még érdekelt az rt.-ben.
A támogató
Mikola István és az Euram-tulajdonos Mádai Szilvia tehát régi társak (forrásaink szerint rokonok is). Az új miniszter felügyelőbizottsági tagként segítette is a Mádai család fő vállalkozását, a MaMMa Klinika Rt.-t.
A társaságot az emlődiagnosztizálás meghonosítása érdekében alapították: a cég rendelkezett már az alapításkor is mammográfiás szűrőberendezéssel (ezt apportként bevitték az rt.-be, de később az akkor még többségi tulajdonos Mádai & Társai Kft. kiváltotta kápében). A cégnek elsőként a II. kerületi Kapás utcai rendelőintézet biztosított helyiséget a szűrésre.
A működés megkezdésének alapfeltétele az, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) engedélyezze a mammográfiás vizsgálatokat járóbeteg-ellátás formájában. Az ÁNTSZ 1994 decemberében zöld jelzést adott a vállalkozásnak. Érdekesség, hogy 1995 májusában az rt. felügyelőbizottsági tagja lett Lun Katalin fővárosi tisztiorvos. (Mikola egyébként 1995 és 1997 között a Fővárosi és Pest Megyei ÁNTSZ járványügyi osztályvezetője volt.)
Az emlőrák kiszűrését célzó vizsgálatok tényleges megindításához azonban a meglévőnél több tőkére volt szükség: a MaMMa ezért az egészségbiztosítóhoz fordult.
Az egészségbiztosítási önkormányzat - amelyben ekkor Mikola István is képviselő - kockázatkezelői kuratóriumán belül a Szűrés-gondozás Program Kuratóriuma döntött a MaMMa Rt. pályázatairól. E testületnek tagja volt a MaMMában fb-tag Mikola István is. Az rt.-t többször is támogatta az illetékes kuratórium, s a döntésben mindannyiszor részt vett Mikola is. Sőt mint egy önkormányzati jutalmazási határozatból kiderül, Mikola nemcsak a pályázatok elbírálásában ügyködött, hanem az elfogadott pályázatok követésében és ellenőrzésében is. Mindez azért érdekes, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - amely a kockázatkezelő kuratóriumok gyakorlatát anyagaiban rendre kifogásolta - egy 1995-ös részjelentésében megállapította: "Vannak olyan pályázók, akik az ellenőrzés időpontjáig tevékenységüket nem kezdték meg, az elnyert összegeket bankban elhelyezve jelentős kamatbevételhez jutottak. (Pl. a MaMMa Klinika 10 millió Ft után 978 ezer Ft-hoz.)"
A kuratóriumok pályázatelbírálási módszerét elmarasztalta az egészségbiztosító gazdálkodását vizsgáló parlamenti bizottság is: "Jól kitapintható az a tendencia, ahogy a kuratórium tagjai egymás érdekkörét tiszteletben tartva, megszavazták egymás kívánságait, és így az egészségügyi kockázatkezelés előirányzata egyfajta >>szívességbanknakA kuratóriumi tagság és a pályázó cégben való fb-tagság esetleges összeférhetetlensége a jelek szerint nem vetődött föl. Az viszont sérti a köztisztviselői törvényt, ha egy ÁNTSZ-tisztségviselő vagy az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója egyben gazdasági társaság ügyvezetője is. Mikola István 1995 és 1997 között az ÁNTSZ osztályvezetője volt, 1999-től pedig az OVSZ főigazgatója, miközben a Phonendoscop Kft. ügyvezetőségét is ellátta (utóbbit csak 2000. november 1-jén adta át Mikola Ádámnak).
(Polt Péter és Gógl Árpád Kellernek írt levelében egyaránt a közalkalmazotti törvényt vonatkoztatja Mikolára; a törvény betűje szerint a minisztérium intézményeként működő OVSZ főigazgatójára az 1992/XXIII. tv. köztisztviselői összeférhetetlenséget szabályozó 21. paragrafusa áll - legalábbis mi így értelmezzük az Írást.)
Ami az életrajzból kimaradt
A miniszteri kinevezés hírére kiadott hivatalos Mikola-életrajz egyébként egy szóval sem említi a Fidesz által megszüntetett társadalombiztosítási önkormányzatban való munkásságot. (Nincs szó arról sem, hogy Mikola 1990-ben egyéni képviselőjelöltként a Hazafias Választási Koalíció színeiben indult - ellenfele és legyőzője az MDF-es Pusztai Erzsébet volt; az új hivatalos életrajz csak azt közli, hogy Mikola 1990-ben a KDNP tagja lett, s 1994-ben e párt képviselőjelöltjeként vágott neki a választásoknak.)
Nem említi az életrajz főszerkesztői és lapkiadói tevékenységét sem. Nézzük hát ennek egy szegmensét.
A Phonendoscop Kft. jogelődjét, a hasonló nevű bt.-t Mikola másodmagával alapította. A cég 1995-ben alakult kft.-vé: Mikola István és Tarnai Julianna fele-fele részben tulajdonolták a társaságot. Mikola 2000 januárjában kivásárolta Tarnai üzletrészét, majd annak egyharmadát továbbadta Mikola Ádámnak. Tavaly november elsején Mikola Istvántól Ádám vette át az ügyvezetőséget, majd a főigazgató november 10-én eladta üzletrészét (83 százalék) Tarnai Juliannának.
A Phonendoscop Kft. a kiadója a Magyar Kórházszövetség hivatalos szaklapjának, a Mikola István főszerkesztette Kórház című lapnak. Mikola 1991 és 1996 között a Magyar Kórházszövetség elnöke volt; a szövetség - és a szerkesztőség - székhelye a XII. kerületi Fogaskerekű út 4-6. szám alatt található. Cégbírósági adatok szerint a Mádai család vállalkozásai - MaMMa Klinika Rt., Mádai & Társai Kft, Euram Kft. - ugyanide vannak bejegyezve, sőt a Mádai & Társai Kft. egyik taggyűlési jegyzőkönyve szerint 1994-ben a cég megszerezte az ingatlan nagyobb hányadát is.
Az elmúlt időszakban több olyan vitatott OVSZ-megbízás is volt, amelyekről a szerződésről lemaradó cégek határozottan állították: a szolgálat számára hátrányosabb feltételeket kínáló társaság nyert. Egy birtokunkban lévő feljegyzés szerint a Mikola István vezette Országos Vérellátó Szolgálat több olyan céggel is nagy összegű beszállítói szerződést kötött - és e cégeket a megbízásokkor a többi ajánlattévővel szemben előnyben részesítette -, amelyek rendszeres és nagy hirdetői a Mikola tulajdonában lévő Phonendoscop által kiadott Kórház című lapnak. A Narancsnak eddig egy esetet sikerült argumentálnia: a Kórházban hirdető Biotest Kft.-t az OVSZ a közbeszerzési törvényt megsértve - azt megkerülve - bízta meg. A vérellátó a beszerzési összeget "részekre bontotta" azért, hogy a szerződéses összeg ne haladja meg azt az összeghatárt, amin túl már kötelező a közbeszerzési eljárás. A jogsértést a Közbeszerzési Döntőbizottság is megállapította, és a vér- ellátót 2 millió forintra megbírságolta - amely büntetést az intézmény közpénzekből állta.
Régi-új emberek
Mikola István nyilatkozatözönnel indította miniszterségét (lásd: Belcsavarodás, Magyar Narancs, január 4.). Újabban arról is beszél, hogy az egyes fontos posztokon kikkel számol: az említett nevek - Matejka Zsuzsa, Kameniczky István - a tb-önkormányzatok idejében tevékeny részesei voltak az eseményeknek. Különösen az utóbbi, akit Mikola az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egyik igazgatójának szán.
Az Állami Számvevőszék a tb informatikai rendszereiről készített 1999-es jelentésében azt állítja, hogy noha összességében tízmilliárd forintot költöttek a különböző fejlesztésekre, mégsem sikerült integrált társadalombiztosítási informatikai rendszert létrehozni. Az ÁSZ által vizsgált időszak egy részében Kameniczky volt a területért felelős hivatali vezető. Ténykedését nemcsak a számvevők, hanem az egészségbiztosítási önkormányzat egykori legendás alelnöke (és jó néhány Narancs-cikk "hőse"), Simsa Péter is bírálta. Egy 1996-os önkormányzati határozathoz Simsa a következő különvéleményt mellékelte: "A hivatalban (OEP) és ennek az önkormányzatnak az informatikai munkájában három éve olyan összefonódások és olyan külön érdekek tapasztalhatók, melyek eredményeként az összes informatikai tevékenység, amelyet Kameniczky vezetett, mind negatív szaldóval zárultak és folynak, kifelé olyan imázsrontók, amelyet nem tudok tudomásul venni és elfogadni. Kérem az Elnökséget arra, hogy Kameniczky úr ellen kezdeményezzünk vizsgálatot azoknak az ügyeknek a tisztázására, amelyekben szerepet vállalt. Ebben benne van a gyógyszer-ellenőrzési rendszer, az Over ügye, benne van a kártyaügy (TAJ), benne vannak azok a beszerzési ügyek, amelyeket az elnökség részéről is kritizáltunk."
Kamenicky Istvánnál ez lehet problémás, nem pedig az, hogy mondjuk tagja volt az MSZMP KB-nek, vagy hogy az MSZOSZ ajánlására került a társadalombiztosítási önkormányzatba (ezen legfeljebb azok akadnak csak fönn, akik hótkomolyan veszik a Fidesz komcsizó retorikáját). És Mikolával sem az a gond, hogy a Hazafias Népfront alelnöke volt (amit ma is bevall), vagy hogy a Népfront választási utódszervezetének volt a jelöltje (amit újabban nem emleget), hanem az, amit - egyes időszakokban egyébként kereszténydemokrata politikusként - tett-vett az egészségügyi vállalkozások világában.
Bundula István
Részlet az OVSZ és az Euram 2000. szeptemberi szerződéséből
9. Az ellenszolgáltatás összege a beszerzés tárgyának egységeire vetítve:
Vezetési tanácsadás:
- óradíj 20 000 Ft + áfa
- azonnali rendelkezésre állás keretében végzett munka óradíja 30 000 Ft + áfa
Döntés-előkészítő és megvalósíthatósági tanulmány, stratégiai tervezés, célellenőrzés:
- napidíj 100 000 Ft + áfa
Projektfelügyelet, a projekt értékétől függően:
- 1 milliárdig 2% + áfa
- 1 milliárd felett 1% + áfa
- a minimumdíj 500 000 Ft + áfa
- elért megtakarításból 20% + áfa
Marketingtevékenység:
- tervkészítés, napidíj 100 000 Ft + áfa
- megvalósulás egységre jutó licencdíj 200 Ft + áfa/donor
- az értékesítésből befolyt bevétel növekményének 3%-a + áfa (5 éven keresztül)
Fund raising:
- tervkészítés, napidíj 100 000 Ft + áfa
- bevételfüggő 3% + áfa
(Forrás: www.kozbeszerzes.hu)
