Miközben kirúgták Prőhlét, Orbán szerint nincs kultúrharc, csak „lökdösődés”

  • MTI/narancs.hu
  • 2018. október 4.

Belpol

A miniszterelnök szerint dúl a kultúrbéke.

Kultúrharc nem Magyarországon, hanem Európában van, és ez az európai kultúrharc valójában „a saját kultúránkért folytatott harc” – mondta az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök ma délelőtt a Hagyományok Házának székhelye, a felújított Budai Vigadó átadásán.

false

 

Fotó: MTI

 

Miközben a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatóját épp lapátra tette a NER, a miniszterelnök a hazánkra jellemző kultúrbékéről beszélt, illetve, hogy lassan teljes egyetértés formálódik arról, hogy „a jövőnket a családra, a munkára és a nemzet újraegyesítésére kell építeni”.

„Néha azt hallom, hogy Magyarországon kultúrharc zajlik. Azt gyanítom, hogy az egyes pozíciók körüli lökdösődés, a kultúrfilozófiák közötti hírlapi vita talán a modern élet megszokott rendjéhez tartozik” – osztotta meg gyanúját a kormányfő, ám egyben óva is intett mindannyiunkat:
„A saját földünkön – s ez igaz Európára és Magyarországra is – a saját kultúránk szabályai és értékei szerint akarunk élni.” Ha ugyanis eltűnnek a történelmi, kulturális alapok, „ha hagyjuk, hogy kicseréljék a kulturális altalajt”, akkor Európa kártyavárként dől össze – jelentette ki.

Orbán Viktor beszélt még a lopakodó összeurópai kulturális önfeladásról és a végén elmondta, ki a magyar:

„Az a magyar, akinek az unokája is magyar lesz.”

Majd a hírek szerint átadta a Hagyományok Házát, melynek küldetése hozzásegíteni minket, hogy „az unokáink is magyarok lehessenek”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.