91 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. április 3.

Belpol

Továbbra is az ELTE a legnépszerűbb intézmény.

A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre 91 460-an nyújtottak be érvényes jelentkezést - tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) pénteken az MTI-t. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas formában szeretne továbbtanulni, a legnépszerűbb egyetem továbbra is az ELTE.

A szaktárca közleménye szerint a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 719-en, felsőoktatási szakképzésre 5 132-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 16 810-en jelentkeztek első helyen. Az állami ösztöndíjas képzéseket 81 350-en jelölték meg elsőként, míg az önköltséges képzési formát 10 110-en vállalnák.

A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatás érdekében az előterjesztő ITM újabb hat egyetem működési és finanszírozási modellváltásához kéri az Országgyűlés támogatását - jelezték. A tervezett intézkedések elsődleges célja a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése a felsőoktatás versenyképességének növelése érdekében - hangsúlyozták. Hozzátették: a jelentkezők számának idei csökkenése igazolja a beavatkozások, a felsőoktatás korszerűsítése és nemzetköziesítése érdekében tervezett újabb lépések indokoltságát.

Kitértek arra is, hogy az első helyre jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi (20 171 ember), a bölcsészettudományi (10 972) és a műszaki (9888) szakirány; a legtöbben változatlanul az Eötvös Loránd Tudományegyetemet választották, a lista második helyén a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem van.

Az Oktatási Hivatal értesíti a jelentkezőket, ha a járványügyi helyzetre tekintettel változás történne az általános felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatban - közölte az ITM. A ponthatárok, a felvételi eredmények kihirdetésének tervezett dátuma július 23..

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.