Minden ötödik diák csak fizetős egyetemi képzésre jutott be idén

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 8.

Belpol

Egyre többen fizetnek a felsőoktatásért. A Corvinuson van olyan szak, ahol 900 ezer forintot kell fizetni egy félévben.

Több mint 20 ezer, azaz minden ötödik sikeresen felvételiző hallgató csak tandíjas egyetemi képzésre jutott be idén

írjaNépszava a felvi.hu statisztikái alapján.

Az idei normál felvételi eljárásban összesen 94 785 fő jutott be egyetemre, közülük 74 484-en tanulhatnak állami ösztöndíjas, 20 301-en pedig önköltséges finanszírozásban. A tandíjas hallgatók aránya 21,4 százalék a felvettek körében, ugyanez az arány tavaly 18 százalék, 2021-ben 18,7 százalék, 2020-ban 18,5 százalék volt. Az önköltséges képzésekre bejutó hallgatók száma legutóbb 2012-ben haladta meg a 20 ezret a lap összesítése szerint.

Az adatokból az is látszik, hogy az egyetemekre tandíjasként bejutó hallgatók aránya kisebb ingadozásokkal, de összességében csökkent az elmúlt években, 2012 (35,9 százalék) és 2020 (18,5 százalék) között, mostanra viszont ismét emelkedni kezdett, ami összefügghet az elmúlt években lezajlott egyetemi modellváltással is – meg tegyük hozzá, a közoktatás állapotával. A Corvinus után, ez 2020-ban további egyetemeket is utolért, például a Miskolci Egyetemet és a győri Széchenyi István Egyetemet, majd a 2021-es évben a legnagyobb vidéki egyetemeken, vagyis a debreceni, a szegedi és a pécsi tudományegyetemen is lezajlott.

A fizetős hallgatóknak (vagyis vélhetően a szüleiknek) rendesen a zsebükbe kell nyúlniuk: a Corvinuson például az egyik "legolcsóbb" képzés a politikatudományok alapképzés, nappali formában, magyar nyelven félévente 420 ezer forint, a képzési idő 6 félév. A legdrágábbak az angol nyelvű képzések, mint például a nemzetközi gazdálkodás angol nyelven, amiért egy félévre 900 ezer forintot kell fizetni, a képzési idő 8 félév, vagyis összesen 7,2 millió forintba kerül.

A lap hozzáteszi, hogy bár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen nem volt modellváltás, a fizetős képzésre felvett hallgatók aránya kisebb mértékben, de ott is nőtt idén: 12 225 hallgatót vettek fel, közülük 1801-en tandíjas képzésre kerültek be, ami a felvettek 14,7 százaléka. Az ELTE-n tavaly 11,7 százalék, 2021-ben 12,9 százalék, 2020-ban 13,7 százalék, 2019-ben 15,6 százalék volt az újonnan felvett önköltséges hallgatók aránya.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, ami az ELTE-hez hasonlóan egyelőre nem csatlakozott a modellváltók sorába, 5026 hallgatót vettek fel, közülük 492-nek, vagyis 9,7 százalékuknak kell majd tandíjat fizetniük szeptembertől. Tavaly 8,6 százalék, 2021-ben 9,7 százalék, 2020-ban 10,9 százalék volt ugyanez az arány, vagyis a változás itt sem olyan szembetűnő, mint egyes modellváltó egyetemek esetében.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.