A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel, egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez ki. Megbízatásuk kilenc évre szól, és egyszer megújítható. Tag csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, azaz a III/III-as alosztály megszüntetését követően lett nagykorú. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnének. A bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosai személyes adatainak közzétételére is. A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, tagjai nem felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy vélemény miatt.
| ||
Február elején megválasztották a bizottság öt tagját. A csütörtökön megjelenő nyomtatott Narancsban olvashatják Hamvay Péter interjúját Földváryné Kiss Réka elnökkel, aki szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága független, működése etikus, a kommunista hatalom működésére kíváncsi, nem a bűnösökre. Röviden áttekintjük a másik négy tag munkásságát, amiből kiderül, hogy lazábban vagy szorosabban mindannyian köthetők M. Kiss Sándor történészhez, aki 1997-től 2013-ig vezette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Intézetét, de feltűnt Schmidt Mária közvetlen közelében, a Terror Házát létrehozó közalapítvány kuratóriumában, a kommunista nyugdíjakat felülvizsgáló bizottságban, és az első világháborús emlékbizottságban. Egyéb összefonódások mellett a bizottság és M. Kiss szoros kapcsolatát jelzi, hogy az öt tag közül négyen jártak a Pázmányra. Az egyetlen tag, aki nem M. Kiss intézetében pallérozta elméjét, maga az elnök, Földváryné Kiss Réka. Aki amúgy M. Kiss lánya és szerzőtársa.
A bizottság jogosítványairól, a tagok életművének furcsaságairól, M. Kiss sikeres pályafutásáról és a történészszakma véleményéről e heti lapszámunkban olvashat bővebben.
