„Mindenkit lecsitítani” - Horgas Péter a gyermekéhezés ellen indított akció sorsáról

  • Hamvay Péter
  • 2015.12.07 14:11

Belpol

Horgas Péter türelemjátékba kezdett: vajon képesek-e a politikusok emberként viselkedni? Eddig vesztésre áll.

Magyar Narancs: Hónapokig egyeztettek a gyermekszegénység felszámolását célzó parlamenti határozati javaslatról, amit a Fidesz képviselője alá is írt, majd a bizottsági vitában kihátrált mögüle. Hogy élte ezt meg?

false

 

Fotó: Draskovics Ádám

Horgas Péter: Az ügy szempontjából érdektelen, hogy én mit éreztem. Ne temessük a javaslatot, hiszen a Jobbik beviszi a parlament elé, tehát ugyanúgy szavazni fognak róla, akár két héten belül, mintha a bizottság támogatta volna.

MN: Miért szavaznának meg egy olyan, ráadásul immár ellenzéki javaslatot, amit korában nem támogattak?

HP: Nem akarok jósolgatni, bekerül a parlament elé, most itt tartunk.

MN: Milyen érzés önnek, hogy a Jobbik viszi be a javaslatot?

HP: Továbbra is azt gondolom, a legjobb az volna, ha az összes párt csatlakozna hozzá, és nem használná ki egyik sem ezt az ügyet a saját céljaira. Ezért gondolom nagylelkű, de hibás gesztusnak néhány ellenzéki párt felajánlását, hogy készséggel visszalépnek, ha a Fidesz a sajátjaként terjesztené be a javaslatot.

MN: Semmilyen előjele nem volt, hogy a Fidesz–KDNP nem fogja támogatni?

HP: Semmilyen.

MN: Nem volt gyanús, hogy a KDNP nem írta alá a javaslatot?

HP: A párt részéről Hoffmann Rózsával voltunk kapcsolatban, aki valóban jelezte, hogy úgy érzi, ez egy kormányellenes szöveg, ugyanakkor azt is mondta, hogy alapvetően egyetért a tartalmával. Erre én azt válaszoltam, hogy nagyon sajnálom, hiszen a célunk épp a politikai semlegesség volt, ezért kértem, jelölje meg, melyek azok a szövegrészek, amelyeket ő támadónak érez, és azokat megváltoztatjuk. Erre nem érkezett válasz. Hoffmann Rózsa aztán külföldre utazott, ezért azt gondoltam, csupán ez az oka, hogy a koncert napján még nem volt aláírva a dokumentum.

MN: Önnek nem tűnik úgy, hogy a hatalom tudatosan megvezette önöket?

HP: Nagyon csalódott voltam, hogy nem támogatták a kormánypártok a javaslatot, de nem akarom találgatni, miért, és nem is akarom támadni őket. Ez egy olyan pártpolitikai játszma, amire nekünk nem lehet hatásunk, ezért nem is kell foglalkoznunk vele. A lényeg az, hogy a bizottsági ülés után két nappal kaptunk egy levelet az Emberi Erőforrások Minisztériumától, hogy e hó 20-án folytassuk a közös munkát! Egyébként a tárca képviselője a bizottsági ülésen is rendkívül támogatóan nyilatkozott a kezdeményezésről.

MN: Komolyan gondolja, hogy a minisztérium majd szembemegy a párt hivatalos álláspontjával? Úgy vélem, amikor Harrach Péter baloldali kampánynak, sőt provokációnak nevezte az önök javaslatát, nem a személyes véleményét mondta el.

HP: Harrach Péter a bizottsági ülés után felhívott…

MN: ...és elnézést kért?

HP: …azt nem mondta ki, de azt igen, hogy homokszem került a gépezetbe, túlságosan is a kérdés politikai vetületére koncentráltak, és ez hiba volt. Erre én azt mondtam, hogy semmi gond, mi is követtünk el hibákat, takarítsuk ki a homokszemet. Ennek a módja pedig az volna, hogy ha az Országgyűlés elé kerül a javaslat, azt szavazzák meg a kormánypártok frakciói.

MN: Erre ő mit mondott?

HP: Azt, hogy ha a minisztérium szakmailag támogatja a javaslatot, akkor ők lojálisak lesznek a kormányuk felé.

MN: Selmeczi Gabriella is felhívta, hogy csak véletlenül mondta azt, hogy „az ellenzéki pártok fogalmazták a határozati javaslatot”. Vagy esetleg hazudott?

HP: Én értem, hogy ön el akarja verni rajtuk a port, de engedje meg, hogy én ne menjek bele egymás lehazugozásába. Arról van szó, hogy elküldtük minden egyes pártnak a szakértők által összeállított szöveget, ám csak az MSZP, a PM és az Együtt tett módosítási javaslatokat. Ezek egy részét elfogadtuk, más részét nem. A kész szöveget pedig újra elküldtük az összes pártnak, és miután nem érkezett semmilyen reakció, minden érintettel aláírattam a szöveget.

MN: Szóval hazudott. Selmeczi Gabriella mondta azt is, hogy azért sem kell megszavazni a javaslatot, mert a kormány dolgozik az ügyön, és látszanak is az eredmények. Ön is látja ezeket?

HP: Itt fontos egy alapvető félreértést eloszlatni. Ha egy adott kormány egy ilyen szégyenletes helyzetet megpróbál kezelni, ha sok pénzt biztosít, az jó és fontos, annak lehet örülni. De mi végig arról beszéltünk, hogy kormányokon átívelő törvényi garanciákra van szükség ahhoz, hogy a gyermekéhezés hosszú távú felszámolása valóban nemzeti minimum legyen.

MN: A fideszes Csöbör Katalinnal beszélt azóta?

HP: Egyszer próbáltam, de nem sikerült elérnem. A munkatársaival beszéltem, igaz, más ügyben.

MN: Csak azért kérdezem, mert a pártja azt állította, hogy Csöbör „véletlenül írta alá a dokumentumot”. Ön szokott véletlenül aláírni?

HP: Velem még nem fordult elő.

MN: Akkor kérem, valljon színt: korábban tárgyalt Csöbör Katalinnal, vagy orvul becsempészte az aláírómappájába a javaslatot?

HP: Természetesen előzőleg többször tárgyaltam vele, ő volt az első, aki aláírta, mert külföldre utazott, sőt a koncerten is ott volt, és a többi párt képviselőjével együtt – kivéve a KDNP-t – átvette azt. (A koncertről lásd: Enni kéne, tenni kéne, Magyar Narancs, 2015. október 15.)

MN: A minisztérium részéről volt valamilyen jelzés azóta?

HP: Nekem bőven elég jelzés a korábban említett levél. S az, hogy a héten találkozom a miniszter úrral is.

És nektek mit hazudott a miniszter bácsi?

És nektek mit hazudott a miniszter bácsi?

Fotó: MTI

MN: Ezek után én nem bíznék a minisztérium konstruktivitásában…

HP: Van más választásom? Ebben az ügy­ben kulcskérdés a bizalom. Évtizedek gyanakvását és félelmét kellene felszámolnunk.

MN: Például rájuk boríthatná az asztalt. Meddig tart a türelme?

HP: Végtelen. Kíváncsi is vagyok. Valóban érdekel, képesek-e a politikusok kibújni egy nagyon fontos ügy miatt egy pillanatra a pártpolitikusi bőrből, és „csak” emberként tekinteni rá.

MN: Már kapiskálom: megpróbál úgy tenni, mintha normális országban élnénk, ahol van esély arra, hogy a politikusokat ki lehet zökkenteni egy pillanatra az egymásnak feszülésből.

HP: Igen, ezért nem tüntetést, hanem koncertet szerveztünk a Nemzeti Minimumról. Azt hiszem, a magyar művészek sokat tettek és tehetnek azért, hogy zenével, tánccal, szóval fellazítsák ezeket a fojtogató struktúrákat, melyek állandó háborús állapotban tartják az országot. Ez hosszú és kemény munka lesz.

MN: A háborús feszültségért elsősorban a kormánypártok a hibásak. Így tényleg egy ellenzéki projekt a Nemzeti Minimum, csak merőben más, mint amit megszoktunk: nem támadja a kormányt, hanem megpróbál egy ügyben konszenzusra jutni vele.

HP: Nem szítani akarom a feszültséget, hanem mindenkit lecsitítani, hogy figyelni tudjunk az ügyre. Arra, hogy ötvenezer gyerek éhezik Magyarországon, hogy egy 16 napos téli szünet közeleg, amikor sok családban – miután a karácsonyi segélycsomagból készült ebéd elfogyott – megint éhezni fognak a gyerekek.

Neked ajánljuk