Mezőhegyes kálváriája

Nem fideszes, az a baj

  • Magyar Krisztián
  • 2015. december 5.

Belpol

Mezőhegyesen nincs olyan városi vezető, aki ne próbálta volna elmagyarázni: csődbe megy a település, ha elveszik a földet a város legnagyobb foglalkoztatójától. Európa egyik legjobb vetőmagtermelője lehúzhatja a rolót, az önkormányzat pedig csődöt jelenthet.

Az állami földek bérbeadása, majd a mostani értékesítésük súlyosan érinti Mezőhegyest. A Békés megyei kisváros minden bizonnyal a csőd szélére jut, és több száz család megélhetése kerül veszélybe azután, hogy a kormány feldarabolta azt az állami földterületet, amelyen Európa egyik legfejlettebb mezőgazdasági tevékenysége folyik. Látszólag minden szakmai érv amellett szól, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. működését ne lehetetlenítsék el, most mégis úgy tűnik, az 1994-ben privatizált, korábban több mint kétszáz évig állami tulajdonban lévő vállalkozás lehúzhatja a rolót.

A város toronymagasan legnagyobb foglalkoztatója így kénytelen lesz megválni közel négyszáz alkalmazottjától, illetve nem működteti tovább azt a hálózatát sem, amelyből több száz család jut naponta ivóvízhez. A működése határán tengődő önkormányzat is ellehetetlenül, mert nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyeket korábban a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. magára vállalt. Az ott élők közül sokan nem értik, miért nem hagyja őket boldogulni az az állam, amelynek évszázadokon keresztül a megélhetést és – legalábbis a környező településekéhez képest – jobb világot köszönhették a helyiek. Szakmaiatlanság, rosszul előkészített döntések, kicsinyes bosszúhadjárat és érdekpolitizálás, majd látszatintézkedésnek is gyenge tűzoltás – a mezőhegyesi történetben benne van minden, ami a mai fideszes hatalomgyakorlásra oly jellemző.

Európai színvonal

 

A hosszú évek óta 8 ezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. és a város alól az állami földek megpályáztatásával húzta ki a talajt a kormány: a gazdasági társaság által használt, egybefüggő földterületből két részletben több mint 6 ezer hektárt pályáztatott meg, és a maradék részt sem kapja meg a zrt. Így 2017. január 2-án annak ellenére kell levonulniuk mind a 8 ezer hektárról, hogy elő-haszonbérleti és elővásárlási joguk volt a területre. A tartós bérletbe adott földek közül nagyjából 2500 hektárnyit elárvereznek. Miközben – látszólag – minden érintettnek az lenne az érdeke, hogy a területet egyben tartsák.

Pedig lenne mire vigyáznia a nemzeti értékekre elvileg sokat adó jobboldali kormánynak: Mezőhegyesen II. József utasítására, 1784. de­cember 20-án alapították meg a ménesbirtokot azzal a céllal, hogy a hadsereget megfelelő minőségű és mennyiségű lóval lássák el. Az 1800-as évek második felére a birtok területe 16 ezer hektár lett, s a kiegyezést követően már növénytermesztéssel, sertés- és szarvasmarha-tenyésztéssel, a termékek feldolgozásával is foglalkoztak, így a mezőhegyesi birtok Európa egyik legnagyobb és legmodernebb mezőgazdasági üzeme lett. A II. világháború utáni föld­osztás, majd a rendszerváltás utáni kárpótlások következtében a Mezőhegyesi Állami Ménes területe az 1990-es évek elejére jelentősen csökkent, de 8 ezer hektár szántóterület egyben maradt. Mindez helyzeti előnyt jelentett a kárpótlás után, hiszen a korszerű öntözési rendszer kialakításával olyan termelést folytathatott a birtok, amellyel továbbra is a kontinens élvonalába tartozott. Az állami vállalatot 2004-ben privatizálták, mára – egy korábbi befektetőcsoport kiválásával – csak mezőhegyesiek alkotják a tulajdonosi kört. A 11 évvel ezelőtti magánosítás során jött létre a lótenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménes (MÁM) Kft. is, amelyhez átkerült a ménes és többtucatnyi műemlék épület, de a birtok jog­utódja az a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amely a még 1997-ben 20 évre kötött földbérleti szerződéssel megkapta az állami földek használati jogát.

Jelenleg a 8 ezer hektár többségén egyebek közt az ország és Európa egyik legjobb hibridkukorica-vetőmagját állítja elő a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. E speciális termeléshez egybefüggő területre van szükség, mivel a több száz méteres, ún. izolációs távolságon belül más növény, különösen idegen kukorica nem termeszthető. A 8 ezer hektár feldarabolásával ezt a fajta vetőmag-előállítást még akkor sem folytathatnák az új bérlők, ha a megfelelő szakértelmük és a tőkéjük meglenne hozzá; a sok tulajdonos eltérő érdekei miatt lehetetlen kialakítani és betartani az izolációs távolságokat. De ott van a mintegy 1100 szarvasmarhát számláló tehenészet is, amely a Sole-Mizo tanúsítványa szerint az ország legjobb minőségű tejét adja; 2017-től ennek a működése is ellehetetlenülhet.

Megy a levesbe

 

Azzal, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. részben vagy teljesen befejezi a tevékenységét, mintegy 400 állandó dolgozó és 1000-nél is több idénymunkás kerülhet nehéz helyzetbe. A vállalkozásnak 2014-ben 1,95 milliárd forintnyi személyi jellegű kifizetése volt. Ennek az összegnek a jelentős részét helyi vállalkozóknál költik el az emberek, így Mezőhegyesen nem csak a zrt. dolgozóinak tragédia a munkahelyük megszűnése. Az önkormányzat is a csőd szélére kerülhet, hiszen a város legnagyobb adózója a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt., amely az idők során számos közfeladatot is magára vállalt: helyi közösségeket, civil és kulturális szerveződéseket támogat, a helyi iskolát és sportklubokat szponzorálja, de ha kell, a saját erdeiből fát szállít a rászorulóknak, vagy elkotorja a havat az utcák jelentős részéről. A település központjától távol található majorokban saját kútjaiból a cég működteti azt az ivóvíz-hálózatot, amelynek fenntartása jövő áprilistól az önkormányzat feladata lesz. Ám Mezőhegyesnek erre nincs pénze, hiszen nagyjából 300 millió forintot kellene költeni az új rendszer kialakítására; így lajtos kocsikkal hordják majd a vizet a majorok mint­egy 450 háztartásába.

„A kormánynak nem sikerült megérteni, hogy mit is jelent igazán Mezőhegyes, pedig mi éveken keresztül minden lehetséges fórumon próbáltuk bemutatni azt, hogy a város és a birtok elválaszthatatlan egymástól” – mesélte lapunknak a város 2014 októberében leköszönt polgármestere. Kovácsné dr. Faltin Erzsébet elmondta: hiába jelezték több kormánytagnak és állami szervnek, hogy nagy gond lesz abból, ha a zrt. által használt 8 ezer hektár állami földet feldarabolják, érdemi válasz Lázár János, akkor még Miniszterelnökséget vezető államtitkáron kívül mástól nem érkezett. A kormánynak nem sikerült felfogni, hogy a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. több mint 230 éve alakult elődje alapjaiban határozta meg a mai város társadalmi és közigazgatási felépítését – egy mára 5400 főssé duzzadt település jött létre a ménesbirtok tevékenységére támaszkodva. A lakosok, az önkormányzat és a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. kölcsönös függésben élnek, és ezt most az állam egyik pillanatról a másikra úgy rúgja föl, hogy nem veszi figyelembe Mezőhegyes speciális helyzetét.

A számos romló állagú műemlék mellett üdítő kivétel a városházának is otthont adó volt szálloda és tiszti kaszinó. Az ingatlant és környezetét néhány éve 290 millió forintos EU-forrásból és minimális önrészből újította fel az önkormányzat, ám a fejlesztésért nagy árat fizethetett a település. A helyi politikai viszonyokat ismerő forrásaink szerint ekkor romlott meg Mezőhegyes és a térség országgyűlési képviselőjének viszonya. Simonka György ugyanis a városhoz közeli Medgyesegyházára akarta közvetíteni az uniós fejlesztési pénzt, ám nem sikerült neki. Simonkának az sem tetszik, hogy a települést még mindig nem tudta bevenni a Fidesz; ahogyan az előző, úgy a jelenlegi ciklusban is független polgármester irányítja a várost. „Mezőhegyes bűnös város a Fidesz szemében, és ezen még az sem segít, hogy a mostani polgármester többször próbált kompromisszumot kötni azért, hogy legyen megfelelő fideszes lobbija a településnek. Ehhez képest szinte alig nyerünk pályázatokat, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő költségvetési támogatásából is egyre kevesebb jut el hozzánk” – nyilatkozta lapunknak egy Simonkát jól ismerő helyi politikus. A kormánypárti országgyűlési képviselő a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. állami földjeinek feldarabolása ellen sem emelt határozott kifogást, inkább azt hangoztatta, hogy a földosztást szabályozó törvény alól senkit nem lehet felmenteni. Simonkának nehéz is lenne védenie azt a földbérleti pályáztatási rendszert, amelyben Mezőhegyesen is a Fideszhez és a személyéhez is köthető emberek nyertek területet. A pályáztatásra és a politikus kapcsolatrendszerére rálátó helyi forrásunk szerint több tucat olyan nyertest is azonosítottak, akik jóban lehetnek a képviselővel. Simonka György közeli rokona és annak gyermeke is Mezőhegyesen gazdálkodhatnak majd az általuk bérelt állami földeken, csakúgy, mint két helyi fideszes és egy független képviselő, vagy valamely családtagja, illetve a postásként dolgozó mezőhegyesi Fidesz-elnök. A pályázaton sikeresen szereplők között azonosítottak iskolaigazgatót, volt miniszterelnökségi munkatárs érdekeltségét is, továbbá számos olyan személyt, akinek korábban sok köze nem volt Mezőhegyeshez. Így azokhoz kerülhet a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt állami föld jelentős része, akik nem kötődnek a városhoz.

Már csak azért is meglepő, hogy Simonka György nem lobbizik a mezőhegyesiekért, mert tudomásunk szerint a képviselő által felkért, szakemberekből és helyiekből álló bizottság még a földbérleti szerződések aláírása előtt azt javasolta: mindenképp tartsák egyben azt a földterületet, amelyen a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. működik. A fideszes képviselő kezdeményezésére született dokumentum három lehetséges változatot vázolt a folytatásra. Az első szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) visszavonhatná a mezőhegyesi szántóterületekre kiírt pályázatokat, és meghosszabbíthatná a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel kötött földbérleti szerződést. A második javaslat alapján csak 1500-1600 hektárt pályáztathatna meg az NFA úgy, hogy a meghirdetett földterületek körét egyeztetnék a zrt. szakembereivel, így a meglévő termelési szerkezet működőképes maradhatott volna. A harmadik megoldás szerint az NFA 2000-2500 hektárt pályáztathatott volna meg, de a nyerteseknek integrációs kötelezettséget írtak volna elő úgy, hogy mindenben együtt kell működniük a Ménesbirtokkal. Simonka egyiket sem támogatta, és azt sem vette figyelembe, hogy a városban több mint kétezren aláírásukkal azt szorgalmazták, maradjon meg a Ménesbirtok Zrt. jelenlegi gazdálkodási rendje.

Úgy tudjuk, hogy Simonka György a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezetésével sincs kibékülve, különösen a vezérigazgató, Kun Mihály személye zavarja. A jobboldali körökben baloldaliként elkönyvelt Kunt a 2010-es választások előtt megkörnyékezte a Fidesz, de ő nem akart a párt országgyűlési képviselőjelöltje lenni, és később, Simonka György megválasztása után sem állt be látványosan a politikus mögé. Közben a vezérigazgató kormánypárti kapcsolatai is elkoptak, így nem volt meglepő, amikor Budai Gyula volt elszámoltatásért felelős kormánybiztos 2011 májusában bejelentette: hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. 2004-es privatizációja ügyében. Budai kis kocsikon, fotósok és újságírók kíséretében tolta be a feljelentéséhez csatolt iratokat a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságra, és azt hangoztatta, hogy a privatizáció során a gazdasági társaság áron alul jutott az állami vagyonhoz, így közel egymil­liár­dos kár érte az országot. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság átadta az ügyet a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, az iratok onnan a Nemzeti Nyomozó Irodához kerültek. A hűtlen kezelést végül nem sikerült bizonyítani, így 2012-ben megszűnt a nyomozás. (Simonka Györgyről lásd: A kihalt zsákfalu, ahol milliomos polgármester uralkodik, magyarnarancs.hu, 2014. március 11.)

A miniszter titokban látogat

 

A mezőhegyesiek Fazekas Sándornál is hiába próbálkoztak. A földművelésügyi miniszter többször kijelentette, nem támogatja a hazai nagybirtokokat, így, bár kértek többször is, a dél-alföldi város vezetői nem kaptak semmilyen segítséget a minisztériumtól. Pedig Fazekast érdekelheti az ügy, ugyanis októberben titokban a városba utazott, és tárgyalt a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. képviselőivel. Hogy miről, nem tudni, érdeklődésünkre a Földművelésügyi Minisztériumnál azt közölték, hogy a „miniszter munkaprogramjáról eddig sem adtunk, és a jövőben sem adunk tájékoztatást”. Fazekas látogatása meglepte a városvezetést is, akik semmit nem tudtak arról, hogy a miniszter Mezőhegyesre érkezik. Utólag az az információ jutott el a városvezetőhöz, hogy a miniszter külön kérte: a találkozóra véletlenül se engedjék oda a település első emberét.

Mitykó Zsolt, Mezőhegyes független polgármestere az önkormányzat október végi testületi ülésén mind a nyolc önkormányzati képviselővel elfogadtatta azt a határozatot, amelyben kormánybiztos segítségét kérik a földek feldarabolása miatt várható hatások felméréséhez. Ugyancsak kérték a „mezőhegyesi földpályáztatások, földeladások folyamatának felfüggesztését”, és kijelentették, hogy Áder János köztársasági elnököt, Orbán Viktor miniszterelnököt, Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és Fazekas Sándort is tájékoztatják a várható össztársadalmi hatásokról – nem mintha ezt már nem tették volna meg. A név szerinti szavazáson a két Fidesz-színekben induló képviselő és a független, ám Fidesz-tag alpolgármester is igennel voksolt; bár óvatosan védeni próbálták a kormány birtokpolitikáját, a mezőhegyesi földbérleti rendszerrel és földértékesítéssel már nem akartak azonosulni. Ugyanezen az ülésen szót kapott a helyi Fidesz elnöke is, aki sajátos érveléssel védte a kormánydöntést, mondván, postás létére, mindenféle gazdálkodói múlt nélkül is kapott bérbe állami földet. Bere János a városvezetés és több mint 50 helyi lakos előtt így kampányolt a feldarabolás szükségessége mellett: „Mezőhegyes olyan történelmi pillanathoz érkezett, amikor több lábra bír állni az önkormányzat. Az egész országban a településeknek a jóval nagyobb százaléka, mint amennyi nem, nem egy lábon áll. Mezőhegyes egy lábon áll, szimbiózisban él a Ménesbirtokkal. Ez volt, amikor áldásos volt, volt, amikor nagyon jó volt, most egyre inkább nem lesz az.” A testületi ülés után szerettük volna megkérdezni Berét, hogy pontosan mit értett ezen, s mit fog kezdeni az elnyert földterülettel, ám ígérete ellenére másnap már nem volt hajlandó a személyes találkozóra.

A testületi ülés másnapján Lázár János bejelentette, hogy Bábolnán, Mezőhegyesen és Szilvásváradon mintagazdaságot hoz létre a kormány. Mezőhegyesen úgy, hogy nem törlik a korábbi földbérleti szerződéseket, hanem 2-3 ezer hektár állami földet átadnak az eddig elsősorban lótenyésztéssel foglalkozó Mezőhegyesi Állami Ménes Kft.-nek. „Ez a Mezőhegyesen élők, az ott dolgozók és a polgármester számára, az önkormányzat és a mezőhegyesi közösség számára meggyőződésem szerint megnyugtató megoldás lesz” – nyilatkozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Vagyis szerinte az a megnyugtató, hogy szétverik a volt állami ménesbirtok jogutódját, illetve az évszázados tudást és rendszert. Mitykó Zoltán polgármester szerint a kormány szándékával egyet lehet érteni, bár még fogalmuk sincs arról, hogy Lázár János mit ért mintagazdaság alatt. Ugyanakkor a jelenlegi adófizetési és foglalkoztatottsági mérték megtartása csak akkor lenne lehetséges, ha a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. megkapná azt a 8 ezer hektárt, amelyen a magánkézben lévő Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. gazdálkodhatott – hangsúlyozta a polgármester. „Ha valaki földet akar osztani Mezőhegyesen, azt ne tegye, de ha mégis, akkor előtte számoljon el a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel, majd a 8 ezer hektárt ossza fel annak dolgozói között egyenlő arányban, és döntsenek azok a családfők a hogyan továbbról, akik talpa alól a földparcellák pályáztatásával, majd eladásával kihúzzák a meg­élhetést” – hangsúlyozta Mitykó Zoltán.

A helyiek – bár elkeseredettek – még nem adták fel: november 15-én demonstrációt tartanak Mezőhegyesen azért, hogy megmentsék azt a gazdálkodási formát, amely számukra a mindennapi megélhetést, a városnak pedig a működést biztosítja. A demonstráció szervezői meghívták a helyi Fidesz-vezetőt és a kormánypárti vagy az ahhoz közeli önkormányzati képviselőket is. Azokat, akik 2017-től családjukkal együtt a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által használt földeken gazdálkodhatnak majd.

Perre mentek

A helyi állami földek feldarabolása minden bizonnyal nem marad következmények nélkül, ugyanis a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. még 2014-ben beperelte az államot. A folyamatban lévő eljárást részben azért indították, mert nem élhettek elő-haszonbérleti és elővásárlási jogukkal, holott a 2017-ben lejáró bérleti szerződésük ezt tartalmazza. A keresetben azt is kifogásolják, hogy az állam nem hajlandó elszámolni azokkal az értéknövelő beruházásokkal, amelyek a zrt.-hez köthetők. Ilyen egyebek közt az a milliárdos beruházással kialakított öntözőrendszer, amelynek elemei ott maradnak akkor is, ha a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nek menni kell az állami földekről. Az sem elhanyagolható részlet, hogy a leendő bérlőktől az NFA nem kért az üzemeltetéshez szükséges vízjogi engedélyt, ennek hiányában pedig minden bizonnyal használhatatlan lesz az egész rendszer. A gazdasági társaság szerint az is probléma, hogy a pályáztatási eljárás során állami földként adnak bérbe magántulajdont is, mintegy 320 hektárt, köztük a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. saját földjeinek egy részét is; emiatt is jogorvoslatra számítanak. Mindez azért volt lehetséges, mert a földhivatali nyilvántartás enyhén szólva is hiányos; ennek tudható be az is, hogy a hamarosan induló állami földlicitre például műutat vagy buszfordulót is kiírtak, holott ezek egyáltalán nem hasznosíthatók.

A Fővárosi Törvényszékhez tartozó ügy­nek eddig négy tárgyalása volt, 2016 előtt várhatóan nem születik ítélet. Ha a zrt.-nek ad igazat a törvényszék, milliárdos kártérítést fizethet az állam.

Egyedi szerkezet

A településen sétálva nincs olyan sarok, ahol ne találnánk valamilyen műemlék jellegű épületet; a városnak olyan neves építészek szabtak arculatot, mint Jung József vagy Hild János. A több évszázados épületek meglehetősen rossz állapotban vannak, mivel többségük állami tulajdonú, így azokat EU-s forrásból nem lehetett felújítani, a központi költségvetésből pedig nem futotta az állagmegóvásra. Elszomorító látvány az egykori istállók, lovardák vagy magtárak lepusztultsága, de azok a zabsilótornyok is mennek tönkre, amelyek – ha jó állapotban lennének – igazi turistalátványosságként funkcionálhatnának. A tornyokban anno akár 500 mázsa gabona is elfért úgy, hogy egy különleges eljárás alkalmazásával nem kellett félni a bepenészedéstől. Az egyedi településszerkezet, a majorrendszer, a belterületen és a majorokban lévő műemlékek miatt a város várományosként szerepel az UNESCO világ­örökségi listáján.

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)