Minisztercsere a gazdasági tárca élén: Bejöhet

  • - besenyei -
  • 2007. augusztus 30.

Belpol

Jóllehet a váltásig még négy, a politikai döntésig pedig úgy két hónap van előttünk, egyre inkább arra utalnak a jelek, hogy Kákosy Csaba jelenlegi miniszteri kabinetfőnök jöhet a legkomolyabban szóba a gazdasági tárca jövőbeni vezetőjeként.
Jóllehet a váltásig még négy, a politikai döntésig pedig úgy két hónap van előttünk, egyre inkább arra utalnak a jelek, hogy Kákosy Csaba jelenlegi miniszteri kabinetfőnök jöhet a legkomolyabban szóba a gazdasági tárca jövőbeni vezetőjeként.

Kóka János korábban az SZDSZ elnöki feladataival indokolta, hogy az év végéig távozik a kormányból (lásd: Úgy megy, hogy marad, Magyar Narancs, 2007. július 26.); utódjaként a sajtóban több név is megjelent, mára azonban egyetlen esélyes név maradt a kalapban. A Narancs információi szerint a liberális párt felső vezetésében

nyílt titok,

hogy a gazdasági miniszter eddigi kabinetfőnökét látná szívesen utódjaként. A formális döntést majd ugyan csak valamikor október körül hozza meg a kisebbik kormánypárt ügyvivő testülete (üt), ám javaslati joga Kóka pártelnöknek van.

Elnökké választása után Kóka rögtön beleszaladt egy pofonba, amikor Molnár Lajos váratlan lemondását követően favoritja, Erdős Attila orvos-közgazdász helyett a tárca addigi államtitkárát, Horváth Ágnest jelölte az egészségügyi minisztérium élére az üt, amiben nagy szerepe volt Demszky Gábor és Fodor Gábor alkalmi szövetségének. (Lásd: Egészséges színek, Magyar Narancs, 2007. április 26.) A hasonló blamázst elkerülendő, Kóka ezúttal óvatosabb: megszondázta a pártvezetést, mielőtt meghozta volna a döntését. Információink szerint érdemi ellenállás az ügyvivők részéről ezúttal nem várható, noha több vezető liberális politikus szerint is probléma, hogy a Kóka-Kákosy-váltással gyengül a kormányban az SZDSZ, mivel politikai értelemben a kabinetfőnök nem köthető a párthoz.

Kákosy eddig jóformán nem szerepelt a nyilvánosság előtt; neve is elsősorban a néhány éve elhunyt neves egyiptológus-akadémikus nagybátyja, Kákosy László miatt lehet ismerős sokaknak. A 38 éves, jogász végzettségű tisztviselő - a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján föllelhető önéletrajza szerint - összesen kilenc évet húzott le a Magyar Nemzeti Banknál főként jogi szakértőként, illetve öt esztendőn át volt a jegybank párizsi képviselője is. A tárca tájékoztatása szerint nincs közös előélete mostani miniszterével, személyzeti tanácsadó (fejvadász) cég ajánlására került a miniszteri kabinetfőnöki posztra 2004 októberében, nem sokkal Kóka kinevezése (azaz az első Gyurcsány-kormány megalakulása) után. A pozíció már akkor is bizalminak számított, és a tavalyi kormányalakítással együtt járó közjogi átszervezés miatt formálisan is megnőtt a súlya: a kabinetfőnökök vették át a megszűnt közigazgatási államtitkárok funkcióinak túlnyomó részét, és így a minisztériumi hierarchia harmadik helyére kerültek. Kákosy politikai súlyát már ma is az adja, hogy forrásaink szerint egyértelműen "ő viszi a házat" - legalábbis Kóka SZDSZ-elnökké választása, de még inkább a liberálisok belső kampányának kezdete óta ("kifelé" Garamhegyi Ábel államtitkár képviseli a minisztériumot). Kákosynak az operatív munkában eddig is játszott meghatározó szerepét jelzi az is, hogy ő jegyzi a GKM 2013-ig szóló középtávú stratégiáját, éppúgy, mint az idei évre szóló intézkedési tervet. (A GKM-nek összesen három posztra kell alkalmas jelöltet találnia: Kóka megüresedő posztja mellett Garamhegyi egyszerre csak az egyiket tudja betölteni a számára kreált külgazdasági kormánybiztosi pozíció és az államtitkárság közül.) Bár a döntésig hátralévő csaknem két hónapban elvileg újabb miniszteraspiráns is kinőheti magát, Kákosynak is megvan a lehetősége, hogy fölkészüljön a feladatra: információink szerint már a kommunikációs csapatot keresik számára, amely a nyilvános szereplésekre készíti föl az eddigi háttérembert.

Kákosy tehát egyelőre csak informális miniszteraspiráns: még a szabaddemokrata középréteg, például a párt megyei elnökei sem ismerik - de

megismertetését megkezdték

már a koalíció mögött álló meghatározó üzleti szereplőkkel (például Erős János MFB-elnökkel is). Az SZDSZ irányadó politikusai közül Magyar Bálint, a párt ügyvivője áll leginkább szemben az ötlettel; úgy tudjuk, Magyar informálisan a párt több vezetőjének is fölvetette a tárcacsere lehetőségét. Az összevont gazdasági és közlekedési területet felügyelő minisztériumot 2002-ben kapta meg az SZDSZ - a koalíciós Medgyessy-kormány megalakulásának gyakorlatilag ez és az oktatási tárca liberális kézbe kerülése volt a feltétele. Az alkut máig sérelmező szocialistáknak 2006-ban sikerült visszaszerezniük az oktatást (Hiller István akkori MSZP-elnök bársonyszékbe kerülésével), ám az SZDSZ megtartotta a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, amelybe ráadásként beolvasztották az informatikát is. Magyar Bálint tavaly nyár elején kénytelen volt megválni az oktatási tárcától, és a fejlesztési kabinet humánerőforrásokat felügyelő államtitkára lett, vagyis az uniós pénzelosztást irányítja ugyanazon a területen. Habár Magyar nem nevezte meg, melyik minisztériumot kellene igényelnie az SZDSZ-nek a GKM-ért cserébe, szabaddemokrata forrásaink szerint az oktatás élére térne viszsza. De hallottunk olyan gondolatkísérletet is, miszerint a neki tavaly májusban fölajánlott külügyi tárcával kapcsolatban gondolta volna meg magát (aminek a vezetését Magyar Bálint akkor azzal utasította el, hogy nem jolly joker ő), esetleg a júniusban önkormányzati miniszterré avanzsált Bajnai Gordont szabadítaná meg a fejlesztési terület gondjától - amit viszont Gyurcsány Ferenc utasítana el minden bizonnyal, hiszen a kormányfő eleddig ragaszkodott ahhoz, hogy nem növeli a minisztériumok számát (igaz, idén azért létrehozott két tárca nélküli miniszteri posztot). Akár valós információkról, akár könnyed nyári pletykákról van szó, ezen ötletek kivitelezésére mindenképpen kevés az esély, mivel ezúttal az üt-n belül komoly súllyal jelen lévő főpolgármester nem kíván konfrontálódni Kókával, míg a testületben hasonlóan erős környezetvédelmi miniszternek egyenesen kedvez, ha egy pártpolitikailag súlytalan személy kerül a kormányba: így ugyanis ő marad az egyetlen köz- és elismert liberális tárcavezető.

Kákosyn keresztül Kókának továbbra is rálátása lesz a GKM ügyeire, ami az általunk megkérdezett szabaddemokraták szerint a pártelnök politikai jövője miatt igen fontos. Innen nézve illúziónak tűnik a mindenekelőtt az ellenzékre (különösen a Fidesz elnökhű irányvonalára) jellemző azon remény, miszerint Kóka a kormányból való távozásával az SZDSZ kilépését készítené elő a koalícióból. Ennek a leghalványabb jelét sem tapasztaltuk, és nemcsak azért, mert nyilván nehéz megválni a sofőr kezelte Audi-kulcstól, hanem azért is, mert a liberális prominensek időszerűtlennek tartják e kérdést. Különben is: a liberális tárcákat pártelnökként befolyásoló Kóka, aki ráadásul a decemberre várható távozása után is része lesz a döntéshozatalnak, mint a formálissá tett nyolcfős koalíciós kabinet tagja, ugyan miért készülne a koalíció felmondására.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.