Minisztériumi kezdeményezésre maszkok bevizsgálására alkalmas labort alakított ki a BME

  • narancs.hu
  • 2020. április 18.

Belpol

Ezzel még egy lépéssel közelebb került az ország az önellátáshoz az egészségügyi védekezésben.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezése alapján egyéni légzésvédő eszközök, arcvédő pajzsok műszaki vizsgálatára alkalmas laboratórium jött létre a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A felsőoktatási intézmény így készen áll a különböző maszkok és szűrőanyagaik összehasonlító vizsgálatának elvégzésére, ezzel Magyarország még egy lépéssel közelebb került az önellátáshoz az egészségügyi védekezésben – közölte a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szombaton az MTI-vel.

György László elmondta, az ITM márciusban kérte fel az egyetemet arra, hogy szakértelmével működjön közre az uniós típusvizsgálati tanúsítvánnyal nem rendelkező maszkok, arcvédő pajzsok bevizsgálásában.

Az egyéni légzésvédő maszkok legfontosabb tulajdonsága, hogy milyen mértékben képesek megszűrni a környezetben található apró részecskéket, amelyekhez hozzátapadva a kórokozók a légzés során a szervezetünkbe juthatnak.

A BME saját szakembereire és a rendelkezésére álló infrastruktúrára építve alakított ki egy laboratóriumot a szűrési hatékonyság vizsgálatára, ehhez gyorsított eljárásban szereztek és üzemeltettek be egy részecskeszámláló berendezést.

A laborban jelenleg azt lehet vizsgálni, hogy egy minősített maszk szűrőanyagához képest mire alkalmas egy minősítésre váró vagy használat után fertőtlenített és így újrahasznosított maszk szűrőanyaga.

Már megkezdődött a mérési képességek bővítése, és elindult a BME kijelölt vizsgálólaboratóriummá nyilvánításának jogi előkészítése a veszélyhelyzet idejére. Az új labor lehetővé teszi a légzésvédő eszközök gyors hazai bevizsgálását, és így mielőbbi felhasználásukat az egészségügyi védekezésben – részletezte az államtitkár.

György László hangsúlyozta, a veszélyhelyzet megmutatta, hogy Magyarországnak ki kell építenie az országhatárokon belül eddig hiányzó saját kapacitásokat a gyártásban és kutatás-fejlesztésben is.

Ahol a szükséges szakértelem és technológia rendelkezésre áll, ott érdemes ösztönözni az átállást az önellátásra.
Az államtitkár emlékeztetett, április közepére a tárca közreműködésével sikerült belföldi gyártással lefedni a bőr-, felület- és eszköz-fertőtlenítőszerek teljes előállítási folyamatát.

Az új képességek és kapacitások a gazdaság újraindításában, a magyar vállalkozások nemzetközi piacszerzésében is hasznosulhatnak majd – tette hozzá.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.