Kiáll az orvosi kamara a Rehabilitációs Intézet kirúgott főigazgatója mellett

  • narancs.hu
  • 2020. április 17.

Belpol

Megérdemelte volna, hogy kifejthesse szakmai álláspontját – írják.

Nyílt levélben állt ki a Magyar Orvosi Kamara budapesti szervezete Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet volt főigazgatója mellett, akit vasárnap menesztett Kásler Miklós miniszter, amiért nem tett eleget a kórházi ágyak felszabadítására vonatkozó utasításának. Cserháti értelemszerűen maga is tagja a budapesti kamarának.

'Érthetetlen számunkra dr. Cserháti Péter azonnali leváltása, mely a budapesti székhelyű, de országos hatáskörrel felruházott OORI kollektívájának erőteljes tiltakozását váltotta ki, és félő, hogy az intézmény működését is megzavarhatja. A minisztérium közleménye a leváltás indokaként a COVID-19 járvány elleni felkészülés akadályozására alkalmas hiányosságokról tesz említést, melyet az intézet kollektívája következetesen cáfolt. Felmerült az is, hogy pusztán azért történt dr. Cserháti Péter eltávolítása, mert szakmai szempontból védte a rehabilitáció alatt álló betegek érdekeit" - írja  Kásler miniszternek címzett levelében a MOK területi szervezete.

Hozzátették: "Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a veszélyhelyzet rendkívüli intézkedéseket igényel, azonban visszautasítjuk azt a dr. Cserháti Pétert illetően közzétett véleményt, hogy a betegek biztonságát, az életükért való küzdelem eredményességét veszélyeztette volna. Dr. Cserháti Péter egész életében, szakmai munkásságában a betegek biztonságáért és életükért folytatott küzdelem részese volt és remélhetőleg lesz is. Ha és amennyiben egy felsőbb döntéssel bármi okból nem értett egyet, megérdemelte volna, hogy kifejthesse szakmai álláspontját, meghallgattassék javaslata, és még ha a döntéshozók nem is tudnak véleményével azonosulni, ne nyilvánosan – mintegy statáriálisan – kerüljön egzisztenciális megsemmisítésre."

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.