Miután az ellenzék elkezdte az aláírásgyűjtést a metró akadálymentesítéséért, Tarlós István máris tárgyalna a mozgáskorlátozottak szövetségével

  • narancs.hu
  • 2018. február 6.

Belpol

Magas szintről érkezett a meghívó.

Szerdán találkozik Tarlós István főpolgármester Kovács Ágnessel, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnökével – írja a Magyar Nemzet. Később kormányzati meghívásra együtt mennek a parlamentbe, tárgyalni a 3-as metró akadálymentesítésének lehetséges megoldásairól. Kovács a lapnak csak annyit árult el, hogy a meghívás „magas szintről érkezett”.

Hamar véget vetne a kormány az ellenzék újabb aláírásgyűjtésének

Hiába kezdődött tegnap ellenzéki aláírásgyűjtés a 3-as metró akadálymentesítéséért, a fideszes kormány rövid úton véget vethet a legújabb népszavazási kezdeményezésnek is - tudta meg a Magyar Nemzet. Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Országos Egyesületeinek Országos Szövetsége (Meosz) elnöke ugyanis érdeklődésünkre elmondta: szerdán találkozik az ügyben Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármesterrel, majd kormányzati meghívásra együtt mennek a parlamentbe tárgyalni a lehetséges megoldásokról.

Hétfőn nyolc ellenzéki párt kezdte el az aláírásgyűjtést a metró teljes akadálymentesítéséről döntő budapesti népszavazásért. A kérdésük így szól: „akarja-e Ön, hogy a 2017-2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?”

Tarlós az elmúlt napokban többször is értelmetlennek nevezte a népszavazási kezdeményezést, mert szerinte még egy eredményes referendum sem kötelezné a fővárost arra, hogy minden megállóba liftet építsen, amit a főpolgármester túl drágának tart. Kovács Ágnes nyilatkozatából úgy tűnik, egy „finn módszer” nevű kompromisszumos megoldás körvonalazódik, ez nem lift, hanem egy a mozgólépcsőkhöz hasonlóan ferde síkban közlekedő, de mozgáskorlátozottak számára kifejlesztett felvonó.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.