MKKP: Nem lehet inni a csapból a váci gimnáziumban

  • narancs.hu
  • 2025. február 5.

Belpol

A kutyapártnak egy diák számolt be a problémáról. Már 2019-ben is gond volt a vízzel.

A Váci Madách Imre Gimnáziumban a következő hónaptól nem lesz elegendő ivóvíz – ettől tart egy diák, akinek levelét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tette közzé a Facebookon.

A bejegyzés szerint azért nem lehet inni a csapból, mert a víz ólommal szennyezett.

„Eddig ballonokkal oldották meg a helyzetet, ez működött is, nagyon jó volt. Most viszont a tankerület kitalálta, hogy túl drága ezeknek a ballonoknak a vásárlása és az adagolók fenntartása, ezért nem lesznek többé. Helyette felszerelnek egy pici ivókutat, amivel több perc feltölteni egy palackot. Ebből összesen 1 db lesz az iskolában, a földszinti büfé mellett. Rengeteg diáknak a harmadik emeleten van órája, mire ők lesétálnak és kivárják, hogy vizet tudjanak tölteni, letelik a szünet, mivel több száz diákra lesz egyetlen ivókút” – áll a levélben. 

Az iskolabüfében 450 forintba kerül a palackos víz.

A felvetéshez, ilyenkor mit lehet tenni, a Kutyapárt azt a megjegyzést fűzte, „építsünk még pár stadiont és pályázzuk meg az olimpiát”.

A bejegyzés által fölvetett probléma nem új keletű. A gimnázium már 2019 novemberében közérdekű közleményt jelentetett meg arról, hogy a csapokból folyó víz nem iható, és az akkori hírek is ólomról szóltak

Akkoriban a Váci Napló azt írta, „az esetleges vízszennyezés nagy valószínűséggel lokális, az épületre és közvetlen környezetére korlátozódik”. Akkor a Váci Járási Hivatal megtiltotta a csapvíz fogyasztását, és elrendelte „napi legalább 1,5 liter mennyiségű palackozott víz biztosítását az intézmény valamennyi tanulója és munkatársa számára”. A Váci Tankerületi Központ akkor helyezte ki a ballonos vízautomatákat, és azt kérte, hogy aki az intézmény területén tartózkodik, csak ezekből igyon, és ehhez mindenki saját kulacsról, pohárról gondoskodjon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.