MKKP: Nem lehet inni a csapból a váci gimnáziumban

  • narancs.hu
  • 2025. február 5.

Belpol

A kutyapártnak egy diák számolt be a problémáról. Már 2019-ben is gond volt a vízzel.

A Váci Madách Imre Gimnáziumban a következő hónaptól nem lesz elegendő ivóvíz – ettől tart egy diák, akinek levelét a Magyar Kétfarkú Kutya Párt tette közzé a Facebookon.

A bejegyzés szerint azért nem lehet inni a csapból, mert a víz ólommal szennyezett.

„Eddig ballonokkal oldották meg a helyzetet, ez működött is, nagyon jó volt. Most viszont a tankerület kitalálta, hogy túl drága ezeknek a ballonoknak a vásárlása és az adagolók fenntartása, ezért nem lesznek többé. Helyette felszerelnek egy pici ivókutat, amivel több perc feltölteni egy palackot. Ebből összesen 1 db lesz az iskolában, a földszinti büfé mellett. Rengeteg diáknak a harmadik emeleten van órája, mire ők lesétálnak és kivárják, hogy vizet tudjanak tölteni, letelik a szünet, mivel több száz diákra lesz egyetlen ivókút” – áll a levélben. 

Az iskolabüfében 450 forintba kerül a palackos víz.

A felvetéshez, ilyenkor mit lehet tenni, a Kutyapárt azt a megjegyzést fűzte, „építsünk még pár stadiont és pályázzuk meg az olimpiát”.

A bejegyzés által fölvetett probléma nem új keletű. A gimnázium már 2019 novemberében közérdekű közleményt jelentetett meg arról, hogy a csapokból folyó víz nem iható, és az akkori hírek is ólomról szóltak

Akkoriban a Váci Napló azt írta, „az esetleges vízszennyezés nagy valószínűséggel lokális, az épületre és közvetlen környezetére korlátozódik”. Akkor a Váci Járási Hivatal megtiltotta a csapvíz fogyasztását, és elrendelte „napi legalább 1,5 liter mennyiségű palackozott víz biztosítását az intézmény valamennyi tanulója és munkatársa számára”. A Váci Tankerületi Központ akkor helyezte ki a ballonos vízautomatákat, és azt kérte, hogy aki az intézmény területén tartózkodik, csak ezekből igyon, és ehhez mindenki saját kulacsról, pohárról gondoskodjon.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.