Péterfalvi Attila újabb 9 évig maradhat a posztján

  • MTI/narancs.hu
  • 2020. október 28.

Belpol

Jól bevált.

Újabb kilenc évre nevezte ki Áder János köztársasági elnök Péterfalvi Attilát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökének - írja az MTI.

Péterfalvi Attila a január elsejétől hatályos kinevezését szerdán a Sándor-palotában vette át a köztársasági elnöktől.

Péterfalvi Attila 1957-ben született, 1981-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán, majd külkereskedelmi szakjogász lett. 1986 és 2001 között az Államigazgatási Főiskola, mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának tanára volt. Közvetlenül a rendszerváltás előtt megalapította a polgári ügyekkel foglalkozó Péterfalvi és Társa Ügyvédi Irodát. 1991-ben NATO-ösztöndíjjal Torontóban és Washingtonban tanult adatvédelmet.

Hazatérése után az 1994-es választásokra készülő Fidesz szaktanácsadója volt. 1996-tól 2001 júniusáig az akkori adatvédelmi biztos, Majtényi László tanácsadójaként dolgozott. 2001. december 11-én az Országgyűlés adatvédelmi biztossá választotta. 2008. április 1-jétől az Országgyűlési Biztosok Hivatalának vezetője.

Schmitt Pál köztársasági elnök 2012. január 1-jei hatállyal nevezte ki az újonnan létrejövő NAIH elnökévé kilenc évre.

Péterfalvi pályájáról, elmúlt 8 évéről itt írtunk részletesen:

Csak csendben, csak halkan

Bár a Péterfalvi Attila vezette NAIH jobban működik, mint sok más állami szerv, a kényes ügyekben a kormányzat meghosszabbított kezeként szolgál. „Hiába vannak erős jogkörei, ha majd csak a piaci szereplőkkel szemben fogja használni, az állammal szemben kevésbé lesz kemény - legalábbis nehéz elképzelni, hogy a miniszterelnök kinevezettje közérdekű adat eltitkolása miatt beperel egy minisztert" - írta lapunk, amikor 2011 végén Péterfalvi Attila vezetésével létrejött a Nemzeti Adatvédelmi és Informá­ciószabadság Hatóság, a NAIH (lásd: Bizonytalan védelem, magyarnarancs.hu, 2011.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.