MSZP: Indul a dili

szerző
M. M.- kr -
publikálva
1998/33. (08. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Annak ellenére, hogy jó néhányan szorgalmazták, az MSZP-ben nem született informális egyezség a vezető tisztségek elosztásáról a szeptember 5-i kongresszus előtt. A legnagyobb ellenzéki pártban hétfői lapzártánk után összesítik a jelöléseket. Vezető szocialista politikusok szerint nem kétséges, hogy Kovács László lesz a szocialisták következő elnöke.

Annak ellenére, hogy jó néhányan szorgalmazták, az MSZP-ben nem született informális egyezség a vezető tisztségek elosztásáról a szeptember 5-i kongresszus előtt. A legnagyobb ellenzéki pártban hétfői lapzártánk után összesítik a jelöléseket. Vezető szocialista politikusok szerint nem kétséges, hogy Kovács László lesz a szocialisták következő elnöke.

Az MSZP-ben ma ismét divat platformozni; már a hívőtagozat is azon gondolkodik, hogy platformmá alakul. Választmányi tagok hosszú sorokba szerveződnek, alelnökök a vidéket járják, pártdokumentumok tucatjai készülnek, bukott pártvezetők nyilatkozzák, mely poszt után nem vágyakoznak. (Rendszerint elfelejtik hozzátenni: nem is jelölték őket az említett tisztségekre. Lásd Szekeres Imre esetét az elnöki székkel, melybe akkor sem ülne bele, ha mások ezt nagyon szeretnék, jelentette ki.)

Miután Horn Gyula a választások előtt egy évvel takarodót fújt a platformoknak, most ismét szervezkednek az MSZP liberálisai, szocialistái, munkásai és hívői. Többségük szerint platformban az erő. Ez az az "alegység", melynek segítségével az MSZP-ben politizálók a legtöbb befolyást képesek gyakorolni a párttestületek működésére és a pártközvéleményre, fogalmazott az országos választmány egy tagja.

Vélekedésüket nyilvánvalóan a baloldali tömörülés és a szocialista platform közös nyilatkozata támasztja alá, melyben az "egyszerű párttagok" nekimentek a támadhatatlannak vélt, a választási vereség után "konszenzussal" felfedezett Kovács Lászlónak. Lényegében Nagy Sándor mellett agitáltak, amikor július végén közzétették irományukat, melyben a frakcióvezetői és a pártelnöki funkció szétválasztását sürgették. "Határozott véleményünk, hogy a pártelnöki és a frakcióvezetői feladatok teljes embert kívánnak, azokat félállásban nem lehet megfelelően ellátni. Ezen túlmenően a párton belüli demokratikus működés, a politikai és szakmai értelemben vett kiegyensúlyozottság szempontjából sem lenne indokolt, ha e két legfontosabb vezetői tisztséget egyetlen személy birtokolná", szól a dokumentum.

Tulajdonképpen csak azt nem látják a platformhívők, hogy Nagy Sándor előbb volt, mint a baloldali tömörülés meg a szocialista csoport, és hogy az ő keze nyomát viseli a jól szerkesztett dokumentum, melynek segítségével ajánlja magát.

Kovács és Nagy

Az elnöki posztért való küzdelembe, ha hivatalosan nem is, de informálisan - a szervezkedéssel - beszállt Nagy Sándor is. Még akkor is így van ez, ha a jelölést esetleg nem vállalja. A frakcióvezető-helyettesek egyike szerint nem valószínű, hogy valóban pártelnök akar lenni. NaSa - ahogyan Nagy Sándor a szocialista szlengben szerepel - a régi, jól bevált trükkhöz folyamodott, amikor egy lehetetlennek tűnő kijelentéssel, illetve ebben az esetben önmaga elnökjelöltként való feltüntetésével közelebb igyekezett kerülni valós céljához. A volt szakszervezeti vezér, aki egy ideje a párt megbecsült közgazdásza, több elnökségi tag szerint igazából a frakcióvezetést nézte ki magának.

Kovács László - ahogy várható volt - európai példák tömegét hozta fel a pártelnöki és frakcióvezetői poszt egyben tartásának igazolására. Nem hagyta szó nélkül az esetet a kongresszust előkészítő jelölőbizottság sem, melynek vezetője, Keleti György egyértelműen a volt külügyminiszter hívének számít. A baloldali dokumentum nyilvánosságra hozatalát követte a jelölőbizottság állásfoglalása, melyből ország-világ megtudhatta, Kovács László a legesélyesebb a pártelnöki posztra.

Lapzártánk idején ekképp nyilatkozott a Narancsnak a jelölés állásáról a bizottság egy tagja is. A jelölések összegzését augusztus 12-én (e számunk megjelenése előtt egy nappal) kezdi meg a testület, s határoz arról is, hogy írat-e házi feladatot a tisztségekre jelölt politikusokkal. Annak ellenére, hogy erről még nincs döntés a pártban, eminensek módjára jó néhányan készítik a maguk kongresszusi bemutatkozó, elemző anyagát.

A lapunk által megkérdezettek azonban írásukban nem foglalkoznak az alapkérdéssel, mely szerint Kovács László vagy Nagy Sándor képes-e inkább megfelelni az MSZP mára túlságosan is sokszínűvé vált szavazótáborának. (A népszerűségi mutatókat tekintve egyelőre úgy tűnik, egyikük sem, hiszen mindketten csak egy-egy csoportot képesek megszólítani a párton belül. Míg Kovács László az értelmiség favoritja, addig Nagy Sándor a szocialisták bázisában nagy tömegben jelen lévő "kádári kisemberek" érdekkijárója.)

Körmérkőzés

Nemcsak elnököt, hanem ügyvezetőt és választmányi elnököt is választanak szeptember 5-ei kongresszusukon a szocialisták. Az MSZP-ben mára lényegében mindenki - akinek van befolyása - szembekerült mindenkivel. Az ügyvezető elnökségért a jelölések alapján Szekeres Imre, Kiss Péter és Csiha Judit indulhat. (A párton belüli csatákról képet adhat, hogy Csiha jelölése egyszerre árt és használ a Szekeressel szemben állóknak. Egyfelől megosztja a volt frakcióvezető ellentáborát, másfelől megoldást jelent a Kiss Pétertől annak BIT-es múltja miatt irtózóknak. Csiha Judit jelölésével utóbbiak a kongresszusi szavazáskor, egy esetleges visszalépés után, mégis könnyen Kiss Péter mellé állíthatók.)

És akkor még nem beszéltünk Szekeres Imréről, aki, mint tudjuk, nem akar elnök lenni. De aki könnyen a királycsináló szerepébe kerülhet, ha a pártban és a frakcióban meglévő, nem csekély támogatottságát felajánlja akár az elnökjelöltek, akár az ügyvezető alelnökök valamelyikének. Annak ellenére, hogy a jelölőbizottság egy tagja szerint az ügyvezetésre Kiss Péternek van a legnagyobb esélye, Szekeres Imre tábora sem elhanyagolható. Nemcsak lekötelezettjei, hanem a szervezőképességében bízók is támogatják, mondván, "amikor az Imre csinálta a pártot, mentek a dolgok".

A választmányi elnöki posztért vélhetően Baja Ferenc és Kósáné Kovács Magda száll ringbe. Előbbi - aki szerint a zsurki vodkagyár törvényes támogatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bíróság az állami pénz és kamatok visszafizetésére kötelezte a céget - már bőszen dolgozik kongresszusi anyagán. Maga mögött tudhatja a baloldali tömörülést és a szocialista platformot, amely a fent említett nyilatkozatában megemlíti: a Baja ellen felhozott vádak alaptalanok, nincs ok megkérdőjelezni politikai alkalmasságát.

Ugyanez a nyilatkozat - érdemei elismerése mellett - Kósáné Kovács Magdával szemben Kiss Pétert tartja alkalmasnak az ügyvezető alelnöki tisztre. Kósáné korábban már nyilatkozott arról, hogy nem vállalja a jelölést, inkább a választmányi elnöki posztért küzdene meg.

A reaktivált Horn

Lapzártánk után - a választások óta először - Horn Gyula pártelnök aktuális kérdésekről tart tájékoztatót. Hogy pontosan miről, azt az MSZP sajtósai sem tudták megmondani. A nemzet nagy örömére Horn Gyula újra aktív: árnyékkormány felállítását javasolja, nyilatkozik Postabank-ügyben, és szervezkedik pártbeli híveivel, akik úgy látják, "az MSZP nem a régi a Gyula nélkül".

M. M.

Testvér testvér ellen

Nemcsak a kongresszusra, hanem az önkormányzati választásokra készülődvén is izzítanak egyes szocialista politikusok. Egyelőre nem tudni pontosan, mi áll annak a vitának a hátterében, amit a szocialisták polgármester-jelölése váltott ki a IV. kerületben. Jól értesült forrásokból a Narancs úgy tudja, hogy a jelöltállítási csetepaté mögött generációs és ezzel szorosan összefüggő gazdasági érdekkülönbségek (többek között IV. kerületi ingatlanérdekeltségek) húzódnak meg. Mindenesetre a vita már most megosztja a szocialista párt vezetőségét.

A testvérharc azzal kezdődött, hogy a biztos befutónak hitt Vajda Pál, Budapest jelenlegi főpolgármester-helyettese helyett az újpesti pártszervezet július végén nagy többséggel Schmuck Andort, a helyi önkormányzat szocialista képviselőjét jelölte újpesti polgármesternek. A döntés megdöbbentette a IV. kerület egy másik MSZP-szervezetét, a káposztásmegyeri csoportot. Elnökük, Kiss Sándor egyenesen puccsot emlegetett, és arról beszélt, hogy szűk személyi és csoport-érdekek háttérbe szorították a szakmaiságot. Schmuck jelölésétől olyannyira felháborodott, hogy a Népszabadságon keresztül megüzente Schmucknak: jobb, ha magától belátja, nem lenne alkalmas polgármesternek. A Xénia-láz-botrány kapcsán országosan ismertté lett Schmuck meg azt üzente vissza, hogy jelölése szabályos volt, ezért az eredményt véglegesnek tekinti, meg azt is, hogy a káposztásmegyeri csoportnak semmilyen vétójoga sincs a polgármesterjelölt kiválasztásában. Az MSZP több vezetője azonban nem így látja a dolgot, s attól tartanak, hogy Schmuck jelölésével a párt sok hűséges szavazót elveszít. A szocialista etika szabályai szerint ezért azonnali hatállyal egyeztetést rendeltek el a felek között. Talán még ebben a szent percben is egyeztetnek valamilyen megjegyezhetetlen nevű fórum égisze alatt. Kiss Sándor mindenesetre csak azután nyilatkozik a Narancsnak, ha megegyeznek. "Addig egy kis nyugalmat szeretnénk", mondta érdeklődésünkre. Schmuck Andor sem zárkózott el tőlünk, "mindent elmondok személyesen arról, hogy mi van a háttérben", a találkozó azonban lapzártánkig - szándékunk ellenére - valahogy mégsem bírt összejönni.

- kr -

szerző
M. M.- kr -
publikálva
1998/33. (08. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra