MSZP: Indul a dili

  • M. M.- kr -
  • 1998. augusztus 13.

Belpol

Annak ellenére, hogy jó néhányan szorgalmazták, az MSZP-ben nem született informális egyezség a vezető tisztségek elosztásáról a szeptember 5-i kongresszus előtt. A legnagyobb ellenzéki pártban hétfői lapzártánk után összesítik a jelöléseket. Vezető szocialista politikusok szerint nem kétséges, hogy Kovács László lesz a szocialisták következő elnöke.
Annak ellenére, hogy jó néhányan szorgalmazták, az MSZP-ben nem született informális egyezség a vezető tisztségek elosztásáról a szeptember 5-i kongresszus előtt. A legnagyobb ellenzéki pártban hétfői lapzártánk után összesítik a jelöléseket. Vezető szocialista politikusok szerint nem kétséges, hogy Kovács László lesz a szocialisták következő elnöke.

Az MSZP-ben ma ismét divat platformozni; már a hívőtagozat is azon gondolkodik, hogy platformmá alakul. Választmányi tagok hosszú sorokba szerveződnek, alelnökök a vidéket járják, pártdokumentumok tucatjai készülnek, bukott pártvezetők nyilatkozzák, mely poszt után nem vágyakoznak. (Rendszerint elfelejtik hozzátenni: nem is jelölték őket az említett tisztségekre. Lásd Szekeres Imre esetét az elnöki székkel, melybe akkor sem ülne bele, ha mások ezt nagyon szeretnék, jelentette ki.)

Miután Horn Gyula a választások előtt egy évvel takarodót fújt a platformoknak, most ismét szervezkednek az MSZP liberálisai, szocialistái, munkásai és hívői. Többségük szerint platformban az erő. Ez az az "alegység", melynek segítségével az MSZP-ben politizálók a legtöbb befolyást képesek gyakorolni a párttestületek működésére és a pártközvéleményre, fogalmazott az országos választmány egy tagja.

Vélekedésüket nyilvánvalóan a baloldali tömörülés és a szocialista platform közös nyilatkozata támasztja alá, melyben az "egyszerű párttagok" nekimentek a támadhatatlannak vélt, a választási vereség után "konszenzussal" felfedezett Kovács Lászlónak. Lényegében Nagy Sándor mellett agitáltak, amikor július végén közzétették irományukat, melyben a frakcióvezetői és a pártelnöki funkció szétválasztását sürgették. "Határozott véleményünk, hogy a pártelnöki és a frakcióvezetői feladatok teljes embert kívánnak, azokat félállásban nem lehet megfelelően ellátni. Ezen túlmenően a párton belüli demokratikus működés, a politikai és szakmai értelemben vett kiegyensúlyozottság szempontjából sem lenne indokolt, ha e két legfontosabb vezetői tisztséget egyetlen személy birtokolná", szól a dokumentum.

Tulajdonképpen csak azt nem látják a platformhívők, hogy Nagy Sándor előbb volt, mint a baloldali tömörülés meg a szocialista csoport, és hogy az ő keze nyomát viseli a jól szerkesztett dokumentum, melynek segítségével ajánlja magát.

Kovács és Nagy

Az elnöki posztért való küzdelembe, ha hivatalosan nem is, de informálisan - a szervezkedéssel - beszállt Nagy Sándor is. Még akkor is így van ez, ha a jelölést esetleg nem vállalja. A frakcióvezető-helyettesek egyike szerint nem valószínű, hogy valóban pártelnök akar lenni. NaSa - ahogyan Nagy Sándor a szocialista szlengben szerepel - a régi, jól bevált trükkhöz folyamodott, amikor egy lehetetlennek tűnő kijelentéssel, illetve ebben az esetben önmaga elnökjelöltként való feltüntetésével közelebb igyekezett kerülni valós céljához. A volt szakszervezeti vezér, aki egy ideje a párt megbecsült közgazdásza, több elnökségi tag szerint igazából a frakcióvezetést nézte ki magának.

Kovács László - ahogy várható volt - európai példák tömegét hozta fel a pártelnöki és frakcióvezetői poszt egyben tartásának igazolására. Nem hagyta szó nélkül az esetet a kongresszust előkészítő jelölőbizottság sem, melynek vezetője, Keleti György egyértelműen a volt külügyminiszter hívének számít. A baloldali dokumentum nyilvánosságra hozatalát követte a jelölőbizottság állásfoglalása, melyből ország-világ megtudhatta, Kovács László a legesélyesebb a pártelnöki posztra.

Lapzártánk idején ekképp nyilatkozott a Narancsnak a jelölés állásáról a bizottság egy tagja is. A jelölések összegzését augusztus 12-én (e számunk megjelenése előtt egy nappal) kezdi meg a testület, s határoz arról is, hogy írat-e házi feladatot a tisztségekre jelölt politikusokkal. Annak ellenére, hogy erről még nincs döntés a pártban, eminensek módjára jó néhányan készítik a maguk kongresszusi bemutatkozó, elemző anyagát.

A lapunk által megkérdezettek azonban írásukban nem foglalkoznak az alapkérdéssel, mely szerint Kovács László vagy Nagy Sándor képes-e inkább megfelelni az MSZP mára túlságosan is sokszínűvé vált szavazótáborának. (A népszerűségi mutatókat tekintve egyelőre úgy tűnik, egyikük sem, hiszen mindketten csak egy-egy csoportot képesek megszólítani a párton belül. Míg Kovács László az értelmiség favoritja, addig Nagy Sándor a szocialisták bázisában nagy tömegben jelen lévő "kádári kisemberek" érdekkijárója.)

Körmérkőzés

Nemcsak elnököt, hanem ügyvezetőt és választmányi elnököt is választanak szeptember 5-ei kongresszusukon a szocialisták. Az MSZP-ben mára lényegében mindenki - akinek van befolyása - szembekerült mindenkivel. Az ügyvezető elnökségért a jelölések alapján Szekeres Imre, Kiss Péter és Csiha Judit indulhat. (A párton belüli csatákról képet adhat, hogy Csiha jelölése egyszerre árt és használ a Szekeressel szemben állóknak. Egyfelől megosztja a volt frakcióvezető ellentáborát, másfelől megoldást jelent a Kiss Pétertől annak BIT-es múltja miatt irtózóknak. Csiha Judit jelölésével utóbbiak a kongresszusi szavazáskor, egy esetleges visszalépés után, mégis könnyen Kiss Péter mellé állíthatók.)

És akkor még nem beszéltünk Szekeres Imréről, aki, mint tudjuk, nem akar elnök lenni. De aki könnyen a királycsináló szerepébe kerülhet, ha a pártban és a frakcióban meglévő, nem csekély támogatottságát felajánlja akár az elnökjelöltek, akár az ügyvezető alelnökök valamelyikének. Annak ellenére, hogy a jelölőbizottság egy tagja szerint az ügyvezetésre Kiss Péternek van a legnagyobb esélye, Szekeres Imre tábora sem elhanyagolható. Nemcsak lekötelezettjei, hanem a szervezőképességében bízók is támogatják, mondván, "amikor az Imre csinálta a pártot, mentek a dolgok".

A választmányi elnöki posztért vélhetően Baja Ferenc és Kósáné Kovács Magda száll ringbe. Előbbi - aki szerint a zsurki vodkagyár törvényes támogatását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a bíróság az állami pénz és kamatok visszafizetésére kötelezte a céget - már bőszen dolgozik kongresszusi anyagán. Maga mögött tudhatja a baloldali tömörülést és a szocialista platformot, amely a fent említett nyilatkozatában megemlíti: a Baja ellen felhozott vádak alaptalanok, nincs ok megkérdőjelezni politikai alkalmasságát.

Ugyanez a nyilatkozat - érdemei elismerése mellett - Kósáné Kovács Magdával szemben Kiss Pétert tartja alkalmasnak az ügyvezető alelnöki tisztre. Kósáné korábban már nyilatkozott arról, hogy nem vállalja a jelölést, inkább a választmányi elnöki posztért küzdene meg.

A reaktivált Horn

Lapzártánk után - a választások óta először - Horn Gyula pártelnök aktuális kérdésekről tart tájékoztatót. Hogy pontosan miről, azt az MSZP sajtósai sem tudták megmondani. A nemzet nagy örömére Horn Gyula újra aktív: árnyékkormány felállítását javasolja, nyilatkozik Postabank-ügyben, és szervezkedik pártbeli híveivel, akik úgy látják, "az MSZP nem a régi a Gyula nélkül".

M. M.

Testvér testvér ellen

Nemcsak a kongresszusra, hanem az önkormányzati választásokra készülődvén is izzítanak egyes szocialista politikusok. Egyelőre nem tudni pontosan, mi áll annak a vitának a hátterében, amit a szocialisták polgármester-jelölése váltott ki a IV. kerületben. Jól értesült forrásokból a Narancs úgy tudja, hogy a jelöltállítási csetepaté mögött generációs és ezzel szorosan összefüggő gazdasági érdekkülönbségek (többek között IV. kerületi ingatlanérdekeltségek) húzódnak meg. Mindenesetre a vita már most megosztja a szocialista párt vezetőségét.

A testvérharc azzal kezdődött, hogy a biztos befutónak hitt Vajda Pál, Budapest jelenlegi főpolgármester-helyettese helyett az újpesti pártszervezet július végén nagy többséggel Schmuck Andort, a helyi önkormányzat szocialista képviselőjét jelölte újpesti polgármesternek. A döntés megdöbbentette a IV. kerület egy másik MSZP-szervezetét, a káposztásmegyeri csoportot. Elnökük, Kiss Sándor egyenesen puccsot emlegetett, és arról beszélt, hogy szűk személyi és csoport-érdekek háttérbe szorították a szakmaiságot. Schmuck jelölésétől olyannyira felháborodott, hogy a Népszabadságon keresztül megüzente Schmucknak: jobb, ha magától belátja, nem lenne alkalmas polgármesternek. A Xénia-láz-botrány kapcsán országosan ismertté lett Schmuck meg azt üzente vissza, hogy jelölése szabályos volt, ezért az eredményt véglegesnek tekinti, meg azt is, hogy a káposztásmegyeri csoportnak semmilyen vétójoga sincs a polgármesterjelölt kiválasztásában. Az MSZP több vezetője azonban nem így látja a dolgot, s attól tartanak, hogy Schmuck jelölésével a párt sok hűséges szavazót elveszít. A szocialista etika szabályai szerint ezért azonnali hatállyal egyeztetést rendeltek el a felek között. Talán még ebben a szent percben is egyeztetnek valamilyen megjegyezhetetlen nevű fórum égisze alatt. Kiss Sándor mindenesetre csak azután nyilatkozik a Narancsnak, ha megegyeznek. "Addig egy kis nyugalmat szeretnénk", mondta érdeklődésünkre. Schmuck Andor sem zárkózott el tőlünk, "mindent elmondok személyesen arról, hogy mi van a háttérben", a találkozó azonban lapzártánkig - szándékunk ellenére - valahogy mégsem bírt összejönni.

- kr -

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.