Nádasdy Ádám a könyvfóliázásról: A Fidesz szégyellje magát

  • narancs.hu
  • 2023. augusztus 10.

Belpol

A nyelvész-költő szerint volt egy-két évtized, amikor büszkeséggel lehetett arról beszélni, hogy magyar. 

„Rosszul érzem magam. Csak azt tudom mondani, hogy a Fidesz szégyellje magát. Ez tényleg a legalantasabb dolog: kampányfogás céljából pont az olvasásnak, az irodalomnak mennek neki, mikor a mai világban hálát kellene rebegni, ha egy fiatal könyvet vesz a kezébe. Ez a kampányfogás talán a legegyszerűbb, kevésbé művelt és idősödő közönséget tudja meggyőzni róla, hogy jó, ha a melegséggel, szexualitással kapcsolatos könyveket nem lehet olyan egyszerűen megvenni. Nem találtak ennél jobbat?” – nyilatkozta Nádasdy Ádám nyelvész, költő a 24.hu-nak a kormány könyfóliázásával kapcsolatban. 

nadasdy.jpg

 
Fotó: Sióréti Gábor

Nádasdy szerint ráadásul képesek azt a szót a szájukra venni, hogy „gyermekvédelem”. „Nem félnek az Istentől? Az volna a gyermekvédelem, ha az élet durvaságával szemben, az internetről ömlő pornóval, lélektelenséggel szemben szépirodalmat adnának a gyerekek kezébe.Rómeó és Júlia sokkal érdekesebb, mintha ugyanezt pornóban adom elő, pedig ők is basztak egy nagyot. Arról szól az egész mű, már elnézést kérek, Shakespeare elég természetesen meg is írja. De emberien, empatikusan van előadva. Ehelyett megy a heccelés. Borzasztóan kínos”. 

A költő férjével Londonban él, és ha egy társaságban Magyarország szóba kerül, akkor védeni szokta. „Szeretem a hazámat, és szeretném mindig jobb színben feltüntetni. Onnantól kezdve, hogy Horn Gyula átvágta a drótkerítést az osztrák–magyar határon, volt egy-két évtized, amikor teljes büszkeséggel lehetett arról beszélni, hogy magyar vagyok”. 

2015-ben még úgy tippelte, hogy Magyarországon húsz év múlva engedélyezik az azonos neműek házasságát. Nádasdy ezt most is tartja: „Sajnos ilyen optimista vagyok. Az oroszok is kimentek, a törökök is kimentek, majd a Fidesz is visszaszorul. Vagy megjön az eszük, és a Fideszen belül is a józanabb, jobb ízlésű emberek azt mondják, ne álljon már meg a civilizáció Hegyeshalomnál.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.