A fólia csak átmenet volt, a valódi tiltás most kezdődik el

Publicisztika

Orbán Balázs Tusnádfürdőn egy fél mondattal taccsra tette a magyar könyves szakmát.

Aligha lehet annál világosabban és egyértelműbben fogalmazni, mint ahogy Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a minap a Telex riporterének Tusnádfürdőn eldadogta, hogy mi várható a könyvesboltokban. Márpedig, ha ő mondja, aki egyebek mellett az állami, azaz adófizetői százmilliárdokkal kitömött kormányközeli káderképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítvány kuratóriumi elnöke – s mint ilyen, a nemrég bekebelezett Libri tulajdonosa is egyben, érdemes rá odafigyelni, akármilyen kellemetlen is ez.

Érdekesen skizofrén helyzetből kellene Orbán Balázsnak ezügyben nyilatkoznia – hiszen egyfelől a hatalom képviselője, másfelől a Libri tulajdonosaként a korlátozások elszenvedője is elvileg –, ám tudathasadásnak nyoma sincs (ahhoz tudat is kéne), helyette vegytiszta cinizmus csilingel a politikus szavaiban. Azt állítja Orbán egyfelől, hogy a törvény világosan fogalmaz, másfelől, hogy mindenkinek kötelessége azt betartani. Aztán pislant még néhányat ártatlanul a trendérzékenyen retrográd szemüvege mögött.

Na már most a Libri ugyanezekben a percekben arról nyilatkozik, hogy egyelőre nem világos számukra, mit is követel meg pontosan a törvény, illetve, hogy ezt a valóságban nekik hogyan kellene megoldaniuk, ezért további egyeztetéseket indítványoznak a kormány megfelelő képviselőivel. De hát a kormány erre legmegfelelőbb képviselője éppen maga a Libri tulajdonosa, vagyis Orbán Balázs. Vele meg nem is kell külön egyeztetni, hiszen már megmondta, ahogy az előbb idéztük, hogy azt és úgy kell betartani, ami le van írva.

Mindeközben harmadik szólamként az is újra és újra felhangzik (hol a Libri, hol az MCC részéről), hogy semmi nem fog változni. De persze máris minden a feje tetejére állt.

Ha ez nem változás, akkor nem tudjuk, mi az. Különös logikai-retorikai kardnyelés ennek a változatlanságnak a mantrázása.

A Telex nemrég egy olyan listát is nyilvánosságra hozott, amelyben azok a Libri-boltok vannak felsorolva, amelyek 200 méternél közelebb állnak valamilyen vallási vagy oktatási intézményhez. Amennyiben Orbán Balázs szavait komolyan kell venni azt illetően, hogy a törvény betartása kötelező, a szabályok pedig világosak, ezekből a boltokból teljes egészében száműzni lesz kénytelen a Libri (azaz Orbán) azokat a könyveket, amelyek nem felelnek meg a gyermekvédelminek csúfolt homofób törvény kívánalmainak. Hogy a Libriben ezt tudják, erre készülnek, annál is egyértelműbb, hiszen máris belistázták a boltokat eszerint – hogy közben megint felmondják a kötelező „nem fog itt változni semmi”-dumát, lényegtelen.

Egyelőre 30 boltról van szó tehát, de ez csupán a Libri hálózatát jelenti (a hivatalosan 56 boltból álló üzletlánc több mint fele tehát kapásból beleesik a no-go kategóriába), ha Orbán szavai szerint mindenki másnak is ugyanígy ki kell mérni a távolságot (márpedig ezt mondja a törvény, meg Balázs főigazgató úr is), akkor a Líra boltok is készülhetnek, illetve a függetlenek is – hiszen miért pont ők maradnának ki?

A magyar könyvterjesztői struktúra nagyobb részében, és egyáltalán nem csak a vidéki kisboltokban, ez a 200 méteres szabály egyszerűen betiltottá fogja tenni a törvény szerint gyanús könyveket. A fóliázás, áthelyezgetés okafogyottá válik immár.

Sokkal könnyebb így tiltani, mintha mondjuk már a megjelenésüket is megpróbálná megakadályozni a hatalom. Nálunk semmi sincs tiltva – mondhatják majd, és fogják is, sőt, máris dünnyögik –, az más kérdés, hogy nem lehet majd hozzájutni az efféle irodalomhoz, legfeljebb pult alól, illegális utcai árusoknál, zárt klubokban. De ezeken a helyeken is majd csak egy darabig – hiszen az eladhatóságukban akadályozott könyvek mögül a még oly lelkes – ám, az MCC-vel, és rajta keresztül a Librivel ellentétben valóban a piacról megélni kénytelen – kiadók is ki fognak hátrálni.

Oké, valóban tiszta sor – igaza van a miniszter úrnak – hogy mit követel a rendelet 200 méterre vonatkozó része, csak akkora őrültség az egész, hogy eddig senki (még az MCC-Libri se) vette komolyan. De most már értjük, hogy tényleg ez van. Még ha nem is hiszünk a szemünknek.

Jut eszünkbe, a könyvtárakkal mi a helyzet?

Ám van egy másik érdekes kitétel is a törvényben, illetve a végrehajtási rendeletében, mégpedig az, hogy milyen könyvek is esnek a – már látjuk, országos méretű – korlátozás alá? Ezt is több szakértő felvetette már, de válasz egyelőre nincs: tehát, hogy a szexualitás öncélú ábrázolását hogyan kell érteni? Mert ha tényleg úgy, ahogy írva van, és Orbán Balázs erre utalt, akkor itt megy a levesbe minden Janus Pannonius epigrammáitól Kovács Ákos novelláiig. Vagy abban nem basznak? Akkor pardon.

Ugyanígy kérdés (volt), hogy a homoszexualitás ábrázolása pontosan honnan számít bajosnak. Mert hát azt mondja a törvény, hogy már a megjelenítés is tilos, Balázs politikai főigazgató szerint pedig a törvény egyértelmű – ha ezt komolyan vesszük, akkor innentől kezdve szinte bármit ki lehet ebrudalni a boltokból. Ad absurdum a mandineres Szilvay Gergely professzor nagyívű főművét – A gender-elmélet kritikája – Töprengések az antropológiai forradalomról a feminizmustól a transzneműségig – se árulhatják tovább az ország boltjainak jó részében. Tömegek fognak beleőrülni a hiányába! Ez amolyan bekalkulált veszteség lehet Orbán Balázséknak, illetve a kormánynak. Majd máshol és más formában megvigasztalják Szilvayt és a hozzá hasonlókat. Értsd meg Gergő, ezt kéri a párt, a nagyobb ügyért ennyi áldozatot vállalnod kell! Megérti, vállalja.

Abban a hátborzongató pillanatban tehát, amikor a Libri tulajdonosa (stb.) megmondta Tusnádfürdőn, hogy úgy és azt kell végrehajtani a boltokban, amit és ahogy a törvény parancsol, végső soron azt jelentette be, hogy bárkit és bármit ki fognak tudni baszni, és ki is basznak (illetve baszatnak) a boltokból. Mert ezt a vizes lepedőt (szex és ábrázolás) akármire rá lehet húzni. Egyszóval csicska gyerekek – fogalmazott, ha más szavakkal is, Orbán –, innentől mi döntjük el, mi és hol lesz árulható. Ha jól viselkedtek, nincs bünti, ha szarakodtok, van. Nem egy szabályrendszert állítunk fel – ismerte el végső soron, nem minden büszkeség nélkül a magyar könyvpiac újdonsült ura –

hiszen mi magunk vagyunk a rendszer, nem a szabályokhoz kell igazodnotok, hanem a mi kedélyünkhöz.

Ha valaki még mindig azt hiszi, hogy ez az egész az LMBTQ-könyvekről, pláne a gyermekvédelemről szól, annak további kellemes álmodozást kívánunk. Az ébredés nagyon keserű lesz.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.

Közlemény

  • Narancs

Kedves Olvasóink,

lapunk idei utolsó száma a jövő héten jelenik meg, és csütörtök helyett már szerdán megvásárolható lesz a megszokott árushelyeken. 

Megint lebukott egy pap

Történetesen megint egy úgynevezett NER-pap (ez valami olyasmi kifejezés, mint a komcsi alatt a békepap volt, tulajdonképpen most is nyugodtan hívhatnánk őket békepapoknak, ugyan, mi változott).

Félúton

Érdekes interjút adott hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorának Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter.

Lukács György második halála

  • Kardos András

Fiatalkorában Georg Simmel, Emil Lask, Ernst Bloch, Max Weber és még sok más nagy filozófus mondotta, írta, gondolta, hogy Lukács György filozófiai zseni. Lukács hosszú életében bármely fordulata, üldözése, emigrációja határozta meg éppen a filozófus helyzetét, egy dolog biztos volt: marxizmus előtti fiatalkorában, éppen úgy, mint marxista fordulata után, a legnagyobb filozófusok közé tartozott.