Nagy nevekkel és önbizalommal erősít a CEU a maradásért vívott harcában

Belpol

A következő tanévet még Budapesten töltik, hogy aztán mi lesz, az leginkább Orbán Viktor döntésétől függ.

„A 2017/2018-as tanévben is minden tevékenységét Budapesten folytatja a CEU. Itt maradunk, ez a város az otthonunk, minden megy tovább a megszokott rendben” – jelentette ki Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora kedd délutáni sajtótájékoztatóján.

A lex CEU valóban nem akadályozza meg az egyetemet abban, hogy a következő tanévet is végigcsinálja. Azonban ha nem teljesítik a törvény új előírásait, a 2018/2019-es tanévre már

nem vehetnek fel hallgatókat.

„Az egyetem új hallgatók nélkül bezárásra van ítélve, ezért azt reméljük, a következő hónapokban megváltozik az intézmény ellehetetlenítését célzó, teljesen abszurd kormányzati szándék”– mondta erről az elnök-rektor.

Budapest melletti elkötelezettségük megerősítésén túl három dolgot jelentett be kedden a CEU vezetése. Altusz Kristóf helyettes államtitkár, a kormány kijelölt főtárgyalója felvette a kapcsolatot Andrew Cuomo new yorki kormányzó kabinetjével, és két héten belül személyesen is találkoznak. Ezt a CEU pozitív jelként értékeli, hiszen a kormány korábban az amerikai föderális kormánnyal szeretett volna tárgyalni, és Trumpékkal akarták aláírni a lex CEU-ban megkövetelt nemzetközi egyezményt is, annak ellenére, hogy a központi kormányzatnak erre nincs jogosítványa.

Közölték továbbá, hogy júniusban az egyetemre látogat Mario Vargas Llosa és Joachim Gauck. A Nobel-díjas író az akadémiai szabadságról rendezett konferencián szólal fel június 22-én, Németország nemrégiben leköszönt köztársasági elnöke pedig a CEU Nyílt Társadalom díját veheti át a június 23-i diplomaosztó ünnepségen.

false

Ignatieff üdvözölte, hogy az Európai Bizottság, a Velencei Bizottság és a magyar Alkotmánybíróság is vizsgálja a felsőoktatási törvény módosításának jogszerűségét. Ám hozzátette, hogy ezeket az eljárásokat nem tudják befolyásolni, és nem is várhatnak a kimenetelükre, hiszen

„egy egyetemet kell működtetnünk.”

A lex CEU több új feltételt is szabott a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére, amelyek kifejezetten a Soros György által alapított intézményt célozzák. A törvény kihirdetésétől számított fél éven belül – azaz október 11-ig – kellene nemzetközi szerződést kötnie a magyar kormánynak és a CEU székhelye szerinti államnak az egyetem támogatásáról. Továbbá 2018. január 1-ig a CEU-nak Amerikában is be kellene indítania „tényleges oktatási tevékenységét.” Ha a feltételeket nem teljesítik, működési engedélyüket bármikor visszavonhatja az Oktatási Hivatal (bár a korábban megkezdett képzéseket még befejezhetik).

Ignatieff „óvatos optimizmusát” az indokolja, hogy a kormány legalább elkezdte a párbeszédet New York állammal. Arra a kérdésemre nem válaszolt egyértelműen, hogy önmagában egy megfelelő garanciákat tartalmazó nemzetközi egyezmény is megoldás lenne-e, vagy mindenképpen szükség van a lex CEU módosítására/visszavonására. Ez alapján nem kizárt, hogy ha akar, a kormány találhat magának menekülőutat úgy, hogy a CEU se hagyja el Budapestet, és a törvényt se kelljen módosítani. Bár hogy a látszólag szigorú feltételeket milyen kiskapukkal lehetne teljesíteni, az még nem egészen világos.

A helyzet abszurditását mutatja, hogy bár New York állammal igen, a CEU-val egyáltalán nem kíván komoly tárgyalásokba bocsátkozni a kormányzat. Enyedi Zsolt rektorhelyettes szerint még azt sem hajlandóak megmagyarázni, pontosan mit kell érteni a „tényleges amerikai oktatási tevékenység alatt.” Egy másik Budapesten működő amerikai intézmény, a McDaniel College működéséről a kormány már tárgyal egy másik amerikai állammal, Marylanddel – sőt egyes hírek szerint megállapodás is született -, ám ennek részleteiről sem tájékoztatják a CEU-t.

Ignatieff a sajtótájékoztatón nem akart a CEU esetleges B-tervéről beszélni. Azt mondta,

„csak akkor jutunk bárhova, ha erőt mutatunk.”

Az önbizalom jeleként kijelentette, hogy egy jelentkezésen gondolkodó diáknak még ebben a bizonytalan helyzetben is azt mondaná: „jelentkezz már holnap a CEU-ra!”

„Nem fogunk gyáva nyúl játékot játszani a kormánnyal” – tette hozzá. Pedig a játék két hónapja elindult, első ránézésre meglehetősen egyenlőtlen erőviszonyok mellett. A kormány törvényhozási és végrehajtási hatalmával bármikor ellehetetlenítheti az egyetemet, míg a CEU és diplomáciai szövetségesei jobbára csak a népszerűségvesztéssel és a végzetes nemzetközi elszigetelődéssel tudják zsarolni Orbánékat. Ki fogja elrántani a kormányt?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.