Nagy szavak, nagy pénzek

A gyermekvállalás kaland: a magyar kormány gyártotta akadálypályán különösen. Ez nem változott a „Családok évében” sem, hiába szórtak el rá milliárdokat.

„Ön, ugye, nem beszél magyarul?” – faggatta a France 24 riporterét Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, ezzel vonva kétségbe, hogy a francia új­ságíró nyelvtudás nélkül érti, mi történik nálunk. A Magyar Narancs magyarul kérdezte volna a kormány családpolitikájáról, a Családok éve eredményeiről az államtitkárt, de nem állt kötélnek, mint ahogy a miniszté­riumtól sem kaptunk válaszokat. Pedig lenne miről beszélni.

A kampányévben a korábbi központi előirányzatokon túl 20 milliárd forintot csoportosítottak át családtámogatásokra; ezen belül 3,5 milliárd forint többletforrást szavaztak meg bölcsődefejlesztésre, 10 milliárdot a három- vagy többgyerekes családok lakáscélú hiteltartozásainak csökkentésére, 1 milliárdot a több gyereket vállaló fiatalok diákhitel-tartozásának elengedésére. Külön tétel volt a Családok éve programsorozata, amelyre 3 milliárd forintot adott a kormány. Ezen a soron szerepelt egy új családkutató intézet felállítása, a Babakötvény biztosítása a határon túli magyarok számára. Ezenfelül vertek érmet, fellobogózták a fővárosi hidakat, készültek óriásplakátok, külön grafikai elem az állami, önkormányzati intézményeknek, és forgattak több kisfilmet is, igaz, utóbbiak közül eddig csak egyet – Szülőnek lenni életre szóló kaland! – szór napi rendszerességgel a kormánypárti média. Csakhogy a gyerekvállalás Magyarországon nem időben behatárolható, izgalmas kaland, amelyben a legfontosabb kérdés, hogy mennyi csokit együnk, hanem súlyos életdöntés. Egy többgyermekes család sokkal inkább ki van téve az elszegényedésnek, mint egy gyermektelen.

 

Legyen több gyerek!

A Fidesz családpolitikája súlyosan megosztó – vallja Neményi Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének professzora. Szerinte a kormány minden egyes gesztusa erősíti a társadalom kasztosodását ahelyett, hogy a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek kiegyenlítésére törekedne. Az egymást követő társadalompolitikai intézkedések hatása legfeljebb a különféle csoportok egymás ellen hangolásában mérhető. A diák- és lakáshitelek elengedése, a gyedextra, az adókedvezmény, de még a bölcsődeprogram is szinte kizárólag a középosztálynak nevezett társadalmi rétegnek kedvez – jóllehet a professzor szerint Magyarországon nincs klasszikus középosztály, mivel a társadalom végletesen kettészakadt nyertesekre és vesztesekre. A támogatotti körből kiszorulók gyorsuló ütemben közelednek a lét pereme felé. Az Orbán-kormány által harsogott eredmények, mint például a házasságkötések és a gyermekszületések számának emelkedése csak átmeneti hatás, tartós demográfiai változást nem jelez.

A kormány családpolitikájának legsötétebb oldala a tinédzserterhességek számának erőteljes növekedése. A leszakadó országrészekben élő, nyolc osztályt sem végzett, hátrányos helyzetű tizenéves lányok számára szinte nincs más út a felnőtté váláshoz, mint a gyermekvállalás. Őket nem segíti sem a diákhitel, sem a nyelvvizsga-visszatérítés, sem az ingyenes KRESZ-tanfolyam, sem a gyed, sem az adókedvezmény. A keresettől és az „érdemességtől” független egyetlen ellátási forma, a családi pótlék összege azonban tíz éve nem változott. S ez éppen olyan jól mutatja a kormányzati irányt, mint az újonnan biztosított kedvezmények. De még az egyébként üdvözlendő programok is gyakorta torz célokat szolgálnak. A bölcsődék például nem a kis falvakban, a leszakadó településeken épülnek, hanem azokon a településeken, ahol a gazdasági érdek diktálja.

A kormány egy már alig létező mítoszban hisz – állítja Neményi Mária –, az általuk elképzelt kétgyermekes, két dolgozó szülős családmodell kihalóban van. A család ma már sokkal bonyolultabb képződmény, ám erről a Fidesz–KDNP nem akar tudomást venni. Így viszont minden szándék, még a legjobbak is érdemi hatás nélkül vesznek a semmibe. Még a plakátokon szerepeltetett családokat is külföldi fotóügynökségektől vásárolják, lerí róluk, hogy semmi közük a magyar valósághoz.

A fentieket a KSH adatai is alátámasztják. Novák Katalin többször is elsütötte, hogy nő a „családalapítási kedv” Magyarországon. Csakhogy ilyen statisztikai kategória nincs, más mérhető adatok pedig nem igazolják vissza a kormány optimizmusát. A házas­sá́g­kö̈­tések szá́ma a 2015-ben bevezetett, friss házasoknak adott adókedvezmény nyomán 2016-ban ugyan 51 805-re emelkedett a 2014-es
38 780-ról, de tavaly már ismét 2,3 százalékkal kevesebb esküvőt tartottak. Így vélhetőleg nem az új családok száma növekedett, csupán azoké, akik az ingyenpénz miatt papírt szereztek meglévő párkapcsolatukról. Nem jobb a helyzet a születésszámokkal sem. A Fidesz-rezsim nyolc éve alatt több mint 50 ezerrel kevesebb gyerek született, mint a 2002–2009-es „elmúltnyolcévben”. Az orbáni családpolitika kudarcát azonban mi sem mutatja jobban, mint hogy nem ott születnek meg a babák, ahol a kormány várja őket. Ahogyan Kapitány Balázs és Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének demográfusai tavaly megjelent írásukban rámutattak: a jómódú Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon tartósan visszaesett a gyerekszám, holott az előbbi régióban egyedülálló módon még nőtt is a szülőképes korú nők száma. Ezzel szemben a legszegényebb részeken, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön kevesebb nőre több gyerek jutott.

 

Eladni a műsort

A kormányzati családpropaganda zászlóshajója kétségtelenül a családok otthonteremtési kedvezménye (csok), erre a bevezetése óta több mint 180 milliárdot költött az állam. Az idén az Emmi háttérintézményeként létrehozott Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családpolitikáért (KINCS) szerint az összesen megkötött 58 255 szerződés közül 2017-ben 20 686 gyereket vállaltak be zömében gyermektelen párok. A türelmi idő lejárta után derül majd ki, mennyien számították el magukat. A nem teljesítők súlyos milliókat fizethetnek vissza, ami akár családok bedőlését is okozhatja. (Arról nem is beszélve, hogy a csok árfelhajtó hatása miatt sokkal drágábban vehették meg otthonukat.)

A kampányév részének tekintett programok zöme ugyancsak már évek óta, esetenként évtizedek óta megy. A legtöbb esetben még csak nem is változtattak rajta, viszont nagy felhajtást rendeznek körülöttük. A marketing kétségtelenül fontos: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal nettó 700 millió forint értékben írt ki kormányzati tendert a Családok éve reklámozására, amit keveseket meglepő módon Balásy Gyula – az állami pénzből működtetett kormányzati propaganda egyik legfontosabb kurrens szereplőjének – cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. nyertek. (Csupán összehasonlításul: a családi pótlékra csaknem 4 milliárddal kevesebb jutott az idén.)

Két újdonságot viszont valóban hozott ez az év. A január elsején indult Köldökzsinór programban a külföldön született magyar gyermekek után is igénybe vehető a Babakötvény és az anyasági támogatás. Az egyszeri ellátások összege megegyezik a magyarországi szülők számára biztosítottal, így az anyasági támogatás összege 64 125 forint egy gyerek után, ikrekre 85 500 forint jár. Az életkezdési támogatás – Babakötvény – címén 42 500 forintot kaphatnak a határon túli magyarok. A valódi célokra jó rálátást ad a terület korábbi helyettes államtitkára, Fűrész Tünde, a KINCS novemberig megbízott, majd azóta kinevezett igazgatója: „Ezzel jobban követni tudjuk majd, hogy szerte a világban hol születik magyar gyermek.” Nos, ez biztosan fontos. Az intézet egyébként elemzést is készített a program hatásairól, amellyel „a magyar családpolitika átlépte a trianoni határokat”. Októberig 8157 kérelem érkezett, amelyből 5525 esetben erdélyi és vajdasági magyarok kérték a támogatást gyermekük után; de bejelentkeztek ezért az Amerikai Egyesült Államokból és Norvégiából is.

A KINCS buzgó munkavégzését jelzi, hogy több elemzést is készített. Például idei utolsó analízisében a csok hatásait tárja elénk. Az adatsorok összefüggéseit például így mutatják be: „Minél több már megszületett gyermeke van valakinek, annál kevesebb további gyermeket vállal.” Ki gondolta volna? Másrészt „3 gyermeket kizárólag még gyermektelenek vállalnak, de a gyermektelen párok túlnyomórészt két gyereket vállaltak”. Az intézmény szervezett egy öt részből álló programsorozatot is. A nyitórendezvényen Novák Katalin a kormány „több házasság, kevesebb abortusz” fémjelezte sikereiről beszélt, míg az Emmi leköszönt minisztere, Balog Zoltán a „hűség, hit, szeretet” hármasáról értekezett. Az intézmény éves költségeire először 650 millió forintot irányoztak elő, de ez menet közben kevésnek bizonyult, így az összeget 867,5 millióra emelték; ebből 359 millió forint munkabérre és személyi juttatásokra megy el.

A gazdagoknak még jobb lesz, a nagy többségnek még rosszabb, miközben felesleges beruházásokra megy el az adófizetők pénze: sportcsarnokok, stadionok, felcsúti kisvasút – emelte ki a jövő évi költségvetési vitában Bangóné Borbély Ildikó (MSZP), aki szerint családi pótlékra közel 5 milliárd forinttal jut kevesebb 2019-ben, gyesre majdnem 800 millió forinttal, gyetre több mint 500 millióval, gyermekétkeztetésre 330 millió forinttal. Ráadásul ez utóbbit összevonták az idén még külön összegekkel szereplő, a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatásával. Nem jut több rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, a gyermekvédelmi lakásalap támogatására sem.

Novák Katalinból viszont árad a kincstári optimizmus. „Ha a magyar emberek a nemzeti konzultáción megerősítik a kormány elképzeléseit, akkor jövőre már 2000 milliárd forintot is meghaladó összeget fordítunk a családokra” – mondta egy interjúban, és szavait a Mediaworks (akkor még csak) 14 megyei napilapja egyszerre kürtölte világgá. Az államtitkár szerint a magyar családpolitika nemzetközi szinten is példa nélküli. Tény, hogy GDP-arányosan Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van: nálunk a GDP 3,57 százaléka megy el családpolitikai célokra, míg Ausztriában 2,6 százalék, Szlovákiában 2 százalék, Lengyelországban pedig 1,61 százalék – mutatott rá Szikra Dorottya, az MTA kutatója egy korábbi tanulmányában. Csakhogy a támogatások megoszlása ezekben az országokban a magyartól nagyon különbözik. Ott a kiegyenlítésre törekednek, és a szegényebbek nagyobb támogatását szolgálják a juttatások, míg Magyarországon négyszer akkora támogatást kap egy átlagbért vagy ennél többet, akár milliókat kereső család az államtól, mint egy szegény, munka nélküli szülőkből és gyerekeikből álló család. A gyes elsorvasztása az egyszülős – zömében nők eltartotta – családokat, a családi pótlék összegének befagyasztása a szegényeket húzza lefelé. 2016-ban a hat évnél fiatalabb gyerekek ötöde élt súlyos deprivációban. Szikra szerint nem valamiféle hiba csúszott a kormány családpolitikai tervei­be, ez tudatos lépések sorozata. Az egymást követő Orbán-kormányok családpolitikája kimerül a középosztály gyermekvállalási kedvének növelésében, illetve a hagyományos családmodell erőltetésében. De ezzel együtt is elérhetetlen cél marad a népesség reprodukciójához szükséges, áhított 2,1-es teljes termékenységi arányszám.

Akiknek nagyon bejött

 

A Családok éve honlapját is működtető Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. (CSBO) nem panaszkodhat a hozzá befolyó állami támogatásokra és uniós forrásokra. 
A kormány családpolitikai célkitűzéseit megvalósító céget eredetileg Magyar Vitorlás Központ Kft. néven jegyezték be, ezt változtatták át az Emmi 2016-os érkezésekor a feladathoz jobban illőre. Alig száradt meg a tinta a módosító bejegyzésen, a társaságra már rá is bíztak egy 1,26 milliárd forintos programot. (A vállalkozást 2012 óta az – iratait nagy esőkben elvesztő, az elmúlt években 10 milliárd forintot meghaladó uniós forrást begyűjtő – Fidelitashoz több szálon kötődő Új Nemzedék Központ birtokolja.) A korábban hajóépítéssel és szálláskiadással foglalkozó CSBO egy csapásra óvodák és családi napközik „esélyteremtő szerepét és hátránykompenzációs képességét” erősítő szervezetté lépett elő. A cég ezután nyert még két uniós pályázatot. A kríziskezelő szolgálatokat 1,16 milliárdért fejleszti, míg a „kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztését” konzorciumban 5,7 milliárdból valósítja meg. Az Emmi is kiírt egy pályázatot, ahol eleve nem indulhatott más, csak a CSBO, és a nyertes a családbarát értékrend általánossá és magával értetődővé tételére 6,17 milliárdot kapott. Az alacsony termékenységi ráta egyik oka ugyanis a kormány szerint a hagyományos családi értékek háttérbe szorulása. A generációk egymáshoz közelítése érdekében vezetik majd be a „családbarát hely” védjegyet, babacsomagot osztanak, idősügyi referenseket képeznek. Később kaptak még 225 milliót komplex nőügyi és gyermekjóléti feladatokra, és 290 milliót „témagenerálásra”. A munkatársak és a projektmenedzsment bére milliárdokat visz el.

Idén szeptemberben 14 milliárd forint EU-s fejlesztési forrásból, természetesen a CSBO szakmai irányításával, megkezdődött az országos Család- és KarrierPONT hálózat kiépítése. Novák Katalin de­cember elején már azt bizonygatta, hogy a munka folyik, a központok családi „oázisként” működnek. A Magyar Narancs által fellelt programok régi sémákat idéztek: használtruha-gyűjtés, gitárbemutató, óvodások idősotthoni műsora, beszélgetés híres emberrel, adventi koszorúkötés, főzőshow stb. A honlapokon – ha van – ott sorakoznak a jól ismert jogi, HR- és gyermekvédelmi tanácsok. A CSBO által megszabott célok szerint három év alatt minden központnak legalább 20 helyi munkáltatóval kell felvennie a kapcsolatot, 500 főt kell bevonnia a projektekbe, és minimum 1000 főt szükséges elérni valamilyen kommunikációs csatornán.