Főleg egy közintézmény esetében azt gondolná a halandó átlagpolgár, hogy nem annyira bonyolult dolog egy közbeszerzés, legalábbis az a része, amikor a beérkezett ajánlatok közül választani kell. Persze alaposan és szakszerűen meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező vállalkozások tényleg megfelelnek-e a kiírás feltételeinek, de ha minden rendben, akkor lehet is mérlegelni az ígért minőség illetve az ár alapján. Olykor persze meg lehet magyarázni, hogy a kicsit drágább talán jobb, de a Debreceni Egyetem egyik cégénél ezt most nagyon nehéz lenne. Mutatjuk, miről is van szó.
| ||
A nemrég Vlagyimir Putyint díszpolgárrá kinevező egyetem egyik cége, az UD Human Service Kft. még tavaly októberében írt ki egy közbeszerzést: számos tisztítószert, tisztítóeszközt és néhány takarítógépet szerettek volna vásárolni. A két részre osztott kiírásra több cég is jelentkezett, idén január elején döntött is az UD Human Service, egy debreceni cég, a Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó. Idáig nincs is semmi különös a folyamatban, ám ha megnézzük a szerencsés cég hátterét és a többi ajánlatot, az eljárásban több furcsaságot is találhatunk. A közbeszerzés az LMP-s Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfójának az egyik témája, nekünk a sajtótájékoztató előtt mesélt az ügyről.
Nem nagy összegről van szó – bár ez is csak nézőpont kérdése –, kicsivel több mint 36 millió forintért szerződött az egyetem kft.-je a nyertes céggel, de valamiért a feltűnően legmagasabb ajánlatot fogadták el. A két részre osztott közbeszerzés első felére volt olyan vállalkozás, amely 22 millió forintért szállított volna takarítóeszközöket és -gépeket, szemben a befutó Credo Trade 33,9 millió forintos ajánlatával. De a nyertesnél a második legmagasabb ajánlattevő is több mint 3 millió forinttal olcsóbban szállított volna. Ezek után az UD Human Service Kft. – és így az egyetem – azt mondta, nekik nem kell az olcsóbb, kizártak mindenkit, csak a legdrágább ajánlatot tevőt nem. Ezt úgy tehették meg, hogy a közbeszerzés kiírásába beleírták: ha olyan cég jelentkezik, amely 100 millió forint feletti éves árbevétel felett produkál, azt kirakhatják, ha úgy gondolják.
A Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nem csupán az a gond, hogy ők tették magasan a legdrágább ajánlatot, de a céginformációs adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag alig van értékelhető eredményük: 2014. és 2016. között egy forint árbevételt sem termeltek. A portálunkhoz eljuttatott információk szerint ráadásul a cég alvállalkozóra akarja bízni a takarítóeszközök és tisztítószerek beszerzését, onnan a Credo átveszi azokat, majd valamekkora haszonnal átadja az egyetemnek. Ezzel akár 10 millió forintnál is többet kereshetnek, hiszen a legolcsóbb ajánlatot tevő ennyivel olcsóbban is leszállította volna a tételesen leírt eszközöket. Vagyis: a debreceni egyetem cége szerette volna támogatni a kisvállalkozásokat, amely rendben is van, de az már nehezen védhető, hogy egy olyan túl magas árajánlattal előálló kft. miatt zárt ki másokat, amelynek a korábbi években nem volt bevétele, és amely nem is tudja, vagy nem akarja önmaga beszállítani a kért eszközöket, hiszen alvállalkozót kell megbíznia.
(A Debreceni Egyetemet és az UD Human Service Kft.-t is megkerestük az ügyben, azt kértük, indokolják meg a közbeszerzés fentebb részletezett furcsaságait. Amint elküldik a válaszaikat, közöljük az álláspontjukat.)
„Ez vagy totális dilettantizmusra utal, vagy arra, hogy itt az irányított közbeszerzés egyik iskolapéldáját láthatjuk. Én az utóbbira tippelek” – kommentálta a furcsa esetet az LMP társelnöke. Hadházy Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csütörtöki már a századik korrupcióinfója; noha több korrupciógyanús ügynek nem lett látványos eredménye, szerinte szerencsére nem igaz, hogy Polt Péter legfőbb ügyész minden ügy kivizsgálását meg tudja akadályozni, hiszen 45 feljelentésünkből 20-ban az ügyészség kénytelen volt nyomozást indítani. Utóbbira példa egyebek közt a kezdetben Farkas Flórián irányítása alatt működő Híd a munka világába foglalkoztatási program korrupciógyanús pénzköltései, vagy a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program körüli visszaélésgyanúk. De nyomoznak még az általunk is bemutatott bátonyterenyei és bicskei fantomraktárak kapcsán, továbbá az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, illetve a Széchenyi Programiroda pénzszórásai ügyében is.
Cikkünk megjelenése után reagált az egyetem és az UD Human Service Kft. is. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt közölte, hogy tulajdonosként az UD Human Service Kft. napi ügyeibe nem avatkozhatnak bele, azok kapcsán direkt utasítást nem adhatnak. „Az intézmény tulajdonosként elkötelezett amellett, hogy a többségi befolyása alatt álló társaságok törvényesen és hatékonyan működjenek. Tekintettel a sajtóban megjelentekre, a tulajdonos belső ellenőrzést rendel el és annak eredménye szerint, amennyiben szükséges, változtat a folyamatok végrehajtási rendjén és az ellenőrzések gyakoriságán” – jelezte az intézmény.
Az UD Human Service felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárást megindító felhívásban éltek azzal a jogszabályok adta lehetőségükkel, miszerint „árubeszerzés esetén a százmillió forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára teszi csak lehetővé az ajánlattételt”. Ezt azért tették, hogy a kis- és középvállalkozások számára minél hatékonyabb versenypozíciót teremtsenek. Mivel mindezt a közbeszerzési kiírásukban előírták, így nem volt más választásuk, a többi cég ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteniük, hiszen azok 2016-os árbevétele átlépte a 100 millió forintot. Az UD Human Service külön kiemelte, hogy az általuk tett korlátozást minden ajánlattevőnek látnia kellett.
