Nagyon gyanús közbeszerzés a Debreceni Egyetemen

  • Magyar Krisztián
  • 2018. január 18.

Belpol

Kizárták az olcsóbb ajánlatokat adó cégeket, hogy aztán megbízhassanak egy fantomvállalkozást

Főleg egy közintézmény esetében azt gondolná a halandó átlagpolgár, hogy nem annyira bonyolult dolog egy közbeszerzés, legalábbis az a része, amikor a beérkezett ajánlatok közül választani kell. Persze alaposan és szakszerűen meg kell vizsgálni, hogy a jelentkező vállalkozások tényleg megfelelnek-e a kiírás feltételeinek, de ha minden rendben, akkor lehet is mérlegelni az ígért minőség illetve az ár alapján. Olykor persze meg lehet magyarázni, hogy a kicsit drágább talán jobb, de a Debreceni Egyetem egyik cégénél ezt most nagyon nehéz lenne. Mutatjuk, miről is van szó.

false

A nemrég Vlagyimir Putyint díszpolgárrá kinevező egyetem egyik cége, az UD Human Service Kft. még tavaly októberében írt ki egy közbeszerzést: számos tisztítószert, tisztítóeszközt és néhány takarítógépet szerettek volna vásárolni. A két részre osztott kiírásra több cég is jelentkezett, idén január elején döntött is az UD Human Service, egy debreceni cég, a Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó. Idáig nincs is semmi különös a folyamatban, ám ha megnézzük a szerencsés cég hátterét és a többi ajánlatot, az eljárásban több furcsaságot is találhatunk. A közbeszerzés az LMP-s Hadházy Ákos csütörtöki korrupcióinfójának az egyik témája, nekünk a sajtótájékoztató előtt mesélt az ügyről.

Nem nagy összegről van szó – bár ez is csak nézőpont kérdése –, kicsivel több mint 36 millió forintért szerződött az egyetem kft.-je a nyertes céggel, de valamiért a feltűnően legmagasabb ajánlatot fogadták el. A két részre osztott közbeszerzés első felére volt olyan vállalkozás, amely 22 millió forintért szállított volna takarítóeszközöket és -gépeket, szemben a befutó Credo Trade 33,9 millió forintos ajánlatával. De a nyertesnél a második legmagasabb ajánlattevő is több mint 3 millió forinttal olcsóbban szállított volna. Ezek után az UD Human Service Kft. – és így az egyetem – azt mondta, nekik nem kell az olcsóbb, kizártak mindenkit, csak a legdrágább ajánlatot tevőt nem. Ezt úgy tehették meg, hogy a közbeszerzés kiírásába beleírták: ha olyan cég jelentkezik, amely 100 millió forint feletti éves árbevétel felett produkál, azt kirakhatják, ha úgy gondolják.

A Credo Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel nem csupán az a gond, hogy ők tették magasan a legdrágább ajánlatot, de a céginformációs adatokból az is kiderül, hogy gyakorlatilag alig van értékelhető eredményük: 2014. és 2016. között egy forint árbevételt sem termeltek. A portálunkhoz eljuttatott információk szerint ráadásul a cég alvállalkozóra akarja bízni a takarítóeszközök és tisztítószerek beszerzését, onnan a Credo átveszi azokat, majd valamekkora haszonnal átadja az egyetemnek. Ezzel akár 10 millió forintnál is többet kereshetnek, hiszen a legolcsóbb ajánlatot tevő ennyivel olcsóbban is leszállította volna a tételesen leírt eszközöket. Vagyis: a debreceni egyetem cége szerette volna támogatni a kisvállalkozásokat, amely rendben is van, de az már nehezen védhető, hogy egy olyan túl magas árajánlattal előálló kft. miatt zárt ki másokat, amelynek a korábbi években nem volt bevétele, és amely nem is tudja, vagy nem akarja önmaga beszállítani a kért eszközöket, hiszen alvállalkozót kell megbíznia.

(A Debreceni Egyetemet és az UD Human Service Kft.-t is megkerestük az ügyben, azt kértük, indokolják meg a közbeszerzés fentebb részletezett furcsaságait. Amint elküldik a válaszaikat, közöljük az álláspontjukat.)

„Ez vagy totális dilettantizmusra utal, vagy arra, hogy itt az irányított közbeszerzés egyik iskolapéldáját láthatjuk. Én az utóbbira tippelek” – kommentálta a furcsa esetet az LMP társelnöke. Hadházy Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy a csütörtöki már a századik korrupcióinfója; noha több korrupciógyanús ügynek nem lett látványos eredménye, szerinte szerencsére nem igaz, hogy Polt Péter legfőbb ügyész minden ügy kivizsgálását meg tudja akadályozni, hiszen 45 feljelentésünkből 20-ban az ügyészség kénytelen volt nyomozást indítani. Utóbbira példa egyebek közt a kezdetben Farkas Flórián irányítása alatt működő Híd a munka világába foglalkoztatási program korrupciógyanús pénzköltései, vagy a 14 milliárdos uniós keretből finanszírozott Öveges-program körüli visszaélésgyanúk. De nyomoznak még az általunk is bemutatott bátonyterenyei és bicskei fantomraktárak kapcsán, továbbá az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, illetve a Széchenyi Programiroda pénzszórásai ügyében is.

Cikkünk megjelenése után reagált az egyetem és az UD Human Service Kft. is. A Debreceni Egyetem megkeresésünkre azt közölte, hogy tulajdonosként az UD Human Service Kft. napi ügyeibe nem avatkozhatnak bele, azok kapcsán direkt utasítást nem adhatnak. „Az intézmény tulajdonosként elkötelezett amellett, hogy a többségi befolyása alatt álló társaságok törvényesen és hatékonyan működjenek. Tekintettel a sajtóban megjelentekre, a tulajdonos belső ellenőrzést rendel el és annak eredménye szerint, amennyiben szükséges, változtat a folyamatok végrehajtási rendjén és az ellenőrzések gyakoriságán” – jelezte az intézmény.

Az UD Human Service felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárást megindító felhívásban éltek azzal a jogszabályok adta lehetőségükkel, miszerint „árubeszerzés esetén a százmillió forint általános forgalmi adó nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára teszi csak lehetővé az ajánlattételt”. Ezt azért tették, hogy a kis- és középvállalkozások számára minél hatékonyabb versenypozíciót teremtsenek. Mivel mindezt a közbeszerzési kiírásukban előírták, így nem volt más választásuk, a többi cég ajánlatát érvénytelennek kellett minősíteniük, hiszen azok 2016-os árbevétele átlépte a 100 millió forintot. Az UD Human Service külön kiemelte, hogy az általuk tett korlátozást minden ajánlattevőnek látnia kellett.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.