Interjú

"Hosszú évek óta tudjuk: az oltásellenesség alapját képező tanulmány csalás volt"

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a bárányhimlő elleni védőoltás szabályozásáról

Belpol

Szeptembertől kötelezővé és ingyenessé válik a bárányhimlő elleni védőoltás, aminek a szakma kifejezetten örül – annak viszont kevésbé, hogy a beadási időpontokról a kormány egyoldalúan, az érintett orvosok megkérdezése nélkül döntött. Jelen állás szerint a rendelkezés nem egyezik sem a nemzetközi, sem pedig a hazai szakmai ajánlásokkal.

Magyar Narancs: A szakma rég­óta szerette volna, ha a bárányhimlő elleni oltás kötelezővé válna. Most ez megtörtént, azonban nem felhőtlen az öröm. Mi a baj a szabályozással?

Póta György: Hosszú évek óta küzdöttünk azért, hogy a bárányhimlő elleni oltás is kötelezővé váljon, szakmai javaslatokat is küldtünk a kormány részére. Éppen ezért örültünk, amikor Lázár János a tavalyi országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy ez az oltás 2019-től kötelező lesz. Mivel a szakmában egyértelmű konszenzus van arról, hogy a bárányhimlő elleni oltást a meglévő oltási rendbe kell beilleszteni, vagy­is az eddigi kötelező oltásokkal egyszerre kell beadni, nem igazán értjük, hogy a most bejelentett szabályozás ettől miért tér el.

Valamiért úgy kommunikálják ezt az egészet, mintha a bárányhimlő elleni egy új oltás lenne, amelynek új oltási időpontot kell találni, pedig ezt szakmailag semmi sem igazolja. Hosszú évek óta oltunk bárányhimlő ellen, az első oltást 15, a másodikat – mert kettő kell a teljes védelemhez – 18 hónapos korban adjuk. Jelen állás szerint azonban a kormány rendelkezése szerint a 13., illetve a 16. hónapban kell majd beadni. Ez a felállás nagyon romboló, és nem tudjuk, hogy ki és honnan vette.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

Fotó: Németh Dániel

 

MN: Ezek szerint a részletekről nem konzultáltak a szakma képviselőivel?

PGY: Jómagam a sajtóból értesültem a bejelentésről, és miután felhívtam az összes olyan szakembert, akiknek nemzetközi szinten is számít a véleménye, kiderült, hogy senki sem érti ezt a helyzetet, senkit sem kérdeztek meg előzetesen. Azzal, hogy két új időpontot jelöltek ki a bárányhimlő elleni oltásra, egyrészt feleslegesen terhelik a háziorvosi rendszert és a szülőket is, hiszen plusz két alkalommal kell megjelenniük a rendelőben, másrészt szakmailag sincsen teljesen rendben.

A nemzetközi és hazai ajánlások is úgy szólnak, hogy a 15. hónapban beadott oltásokkal együtt kellene ezt is adni. Ilyenkor oltják be a gyerekeket mumpsz, kanyaró és rózsahimlő ellen. A 15 hónapos előírás természetesen nem véletlen, ugyanis a csecsemőknél létezik egy ún. anyai immunitás, ami azt jelenti, hogy a gyermek az anyja által – vagy azért, mert korábban az anyát is beoltották, vagy azért, mert ő már túlesett az adott betegségen – védve van egy ideig. Ez a védettség a gyermek 6 hónapos koráig biztosan kitart, de előfordul, hogy 12 hónaposan még mindig védelem alatt áll.

Ebből a szempontból a 13. hónapra hozott oltási időpont korainak tűnik, bár hozzáteszem, hogy hivatalosan 12 hónapos kor után lehet oltani. Ugyanakkor az egyéves kor körül adott oltás nem biztos, hogy a megfelelő védettséget fogja eredményezni, mert lehet, hogy még tart az anyai immunitás és akkor az egész nem ér semmit. Biztosabb várni a gyermek 15 hónapos koráig, ahogy azt eddig is tettük.

Ez az egész zavar az időpontokkal kifejezetten káros, hiszen a laikusoknak ebből az jön le, hogy eddig az orvosok rosszkor adták az oltást. Ezen egyébként egy tollvonással lehetne változtatni, írtunk is emiatt az illetékes minisztériumnak egy levelet, amelyet a teljes szakmai grémium aláírt. Azt válaszolták, hogy foglalkoznak az üggyel. Ilyen választ sokat kaptunk már más ügyben, aztán mégsem történt semmi, tehát ez önmagában nem biztató.

MN: Nemcsak az időpont változik, hanem az is, hogy mivel a bárányhimlő kikerül a választható oltások köréből, azaz a háziorvos nem kérhet ezért 2 ezer forint oltási díjat a jövőben. Egyes szakértők szerint ezzel akár évi félmillió forinttól is eleshetnek egyes praxisok. Ön szerint a kormánynak kompenzálnia kellene ezért az orvosokat?

PGY: A bárányhimlő elleni két oltás a családoknak gyermekenként eddig 20 ezer forintba került, mivel az oltást nekik kellett megvásárolni. Egy pár évvel ezelőtti kormányrendelet kimondja, hogy azokért a tevékenységekért, amelyeket nem finanszíroz az E-alap – ilyen a választható védőoltás beadása is – kérhető pluszpénz, jelen esetben 2 ezer forint oltásonként, tehát 4 ezer forint gyerme­kenként.

A vakcina

A vakcina

Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

A szakmán belül vita tárgyát képezi, hogy kérhet-e az orvos ezért pénzt, miután a szülő több tízezer forintot fizetett magáért az oltóanyagért. Megjegyzem, én sosem kértem, hiszen így is drága volt a családoknak ez a két oltás, és mivel a többi kötelező oltással együtt adtam, nem jelentett pluszmunkát még egy mozdulat aznap. Azonban vannak olyan orvosok, akik erről máshogy vélekednek. Kétségtelen tény, hogy a változás kiesést jelent azoknak a kollégáknak, akik eddig elkérték ezt a pénzt.

Ezt a kérdést szerencsésebb lenne tágabb kontextusban láttatni, ugyanis abban mindenki egyetért, hogy a gyermekorvosok tesznek a legtöbbet a prevencióért, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom egészséges egyénekből álljon. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy az államnak jobban meg kellene fizetnie a prevenciót, hiszen ez a legolcsóbb befektetés annak érdekében, hogy egy generáció egészségesebb legyen.

De én biztos nem fogom szorgalmazni a kormánynál, hogy konkrétan a bárányhimlő-védőoltás miatt kompenzálják a háziorvosokat. Az egész prevenciós tevékenység jelentőségét figyelembe véve kellene anyagilag jobban támogatni a szakembereket. Ezenkívül azt is fontosnak tartom, hogy a választható védőoltásokra 30-50 százalékos állami támogatás kerüljön, hiszen jelenleg nagyon költséges a szülőknek kifizetni ezeket, miközben az ország érdeke, hogy ne legyenek beteg emberek, akik később hetekre kénytelenek táppénzre menni.

Beoltás bárányhimlő ellen

Beoltás bárányhimlő ellen

Fotó: MTI/Rosta Tibor

 

MN: A bárányhimlő elleni védőoltásra vonatkozó bejelentés során elhangzott a kormány részéről, hogy a magyar védőoltási rend példaértékű a világon.

PGY: Ez tényleg így van. A magyar oltási rend még a szocializmusból ránk maradt rendszer, amelynek lényege, hogy mindenki ingyen megkapja a legfontosabb védőoltásokat, ennek be­adását pedig maximálisan ellenőrzik, tehát ez alól nem mentesül senki. Láthatjuk, mi történik most azokban az országokban, ahol a kanyaró ellen nem kötelező oltani.

Olyan helyeken is kitört a járvány, ahol egyébként az egészségügyi ellátás nem mondható rossznak, és itt most nem Ukrajnára gondolok, hanem például Olaszországra vagy az Egyesült Államokra.A minap olvastam, hogy a Karib-tengeren karantént rendeltek el egy hajón és nem engedték kikötni, mert az utasok között megjelent a kanyaró. Később kiderült, hogy a hajón szcientológusok voltak, akik megrögzött oltásellenesek.

MN: Ha már oltásellenesség: mit tapasztal, a magyar társadalomban milyen mértékben jelenik ez meg?

PGY: Az oltáselleneseket két csoportba kell osztani. Egyrészt vannak azok, akikre már-már a szektajellegű gondolkodás jellemző: ők tántoríthatatlanul hisznek abban, hogy a védőoltások ártanak. Ez a csoport azonban az oltásellenesek kis százalékát teszi ki. Mégis sikerült előtérbe kerülniük, mert a média a közelmúltban aránytalanul nagyobb teret adott az oltásellenes véleményeknek, mint az oltáspártiaknak.

Ezzel azt a hatást keltették, mintha a ténylegesnél nagyobb tömeg állna a fanatikus oltásellenesség mögött. Mindez azért problémás, mert úgy adják le ezeket a híreket, hogy közben hosszú évek óta tudjuk: az oltásellenesség alapját képező tanulmány csalás volt. (Andrew Wakefield brit orvos 1998-ban azt állította a Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányában, hogy az autizmus kialakulása és a védőoltások között összefüggés van. Később vizsgálatok cáfolták ezt az állítást, majd kiderült, hogy Wakefield meghamísította a kutatás eredményeit – CS. E. E.) Ez a történet mára lerágott csont, de Magyarországon még mindig lehet azzal kampányolni, hogy a védőoltás autizmust okoz.

Szóval, akik ebben hisznek, azokat nem lehet észérvekkel meggyőzni. Az oltásellenesek másik csoportja – nagyjából a magyar társadalom 20 százaléka – az, akiket a szakma kétkedőknek nevez. Ők hajlamosak arra, hogy az oltásellenesek véleményét elhiggyék, azonban meg lehet őket győzni annak az ellenkezőjéről. Saját praxisomban szoktam találkozni ilyen szülőkkel, akik nagyon bizonytalanok, viszont szinte várják tőlem, hogy elmagyarázzam és meggyőzzem őket arról, miért nem káros az oltás.

Nekem eddig mindig sikerült elérnem, hogy ne féljenek. Fontos velük foglalkozni, mert a mostani kanyarójárvány is bizonyítja, hogy azokon a területeken, ahol többségbe kerülnek az oltásellenesek, megjelennek olyan betegségek, amelyeket korábban már visszaszorítottak. Létezik az úgynevezett nyájimmunitás: ha a lakosság magas számban oltott, akkor azok is védve lesznek a betegségek ellen, akik nem kaptak oltást. Viszont ha az optimális arány megbillen, könnyen járvány törhet ki. Ez történt most Brooklyn ortodox zsidók lakta negyedében, ahol a zárt közösségben élő oltástagadók most megbetegedtek és küzdenek a kanyaróval.

Készülnek a kanyarójárványra a makói kórházban (2017)

Készülnek a kanyarójárványra a makói kórházban (2017)

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

 

MN: Magyarország határainál is tombol a kanyaró. Mekkora most hazánkban a kanyaróval szembeni átoltottsági szint?

PGY: Kilencvennyolc százalékos, tehát azt mondhatom, biztonságban van a magyar lakosság. Azonban a kanyaró elleni védőoltásnak van egy történelme, ami a mostani helyzetben nagyon is számít. Kanyaró ellen az 1960-as években kezdtek el oltani, de csak egy oltást kapott mindenki. Később aztán kiderült, hogy annyi nem ad teljes védettséget, ahhoz ugyanis két oltás kell – ahogy most a bárányhimlőhöz is. A második, úgynevezett emlékeztető oltást csak 1990 óta adják a gyerekeknek hatodik osztályos korukban. Ebből következik, hogy a magyar lakosság egy részének köztudottan gyenge a védettsége. Közülük most többen megbetegedtek. De amíg 97-98 százalék körüli átoltottság van egy betegséggel szemben Magyarországon, nem beszélhetünk járványról.

Figyelmébe ajánljuk