Nálunk a legalacsonyabb tanárok fizetése az EU OECD-tagállamai között

  • narancs.hu
  • 2022. május 23.

Belpol

Ráaádsul nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol annyira magas lenne a tanárok kötelező óraszáma, mint Magyarországon.

Nincs még egy olyan ország az Európai Unióban, ahol annyira magas lenne a tanárok kötelező óraszáma, mint Magyarországon – ez derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett.

A magyar tanárok tanítási óraszáma a legmagasabb Európában, és elegendő segítő személyzet hiányában sok tanárnak nem tanári feladatokat kell ellátnia, például az iskolán kívüli felügyeletet. Ami  még ennél is lesújtóbb képet mutat az az, hogy a tanárok fizetése a legalacsonyabb az EU OECD-tagállamai között. Míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám néhol a 60 százalékot sem éri el – 58 és 66 százalék között mozog.

A dokumentum kitér arra is, hogy bár az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, a részletesebb elemzés azonban azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében hiány mutatkozik. A jelentés azt is megjegyzi, hogy az iskolák központosított irányítása miatt az iskolavezetők korlátozott önállósággal és eszközökkel rendelkeznek a tanítás minőségének javítására.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.