Pert indít a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert a főváros nem velük akar építtetni

  • narancs.hu
  • 2022. május 23.

Belpol

A beruházó cég szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes.

Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg – írja a Népszava. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. – nyilatkozta a lapnak Walton Imre a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetője.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra.

Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban többször elmondta, hogy a beruházásban a fővárost rengeteg környezeti kockázat érinti, és az időközben hozott módosításokkal a látványberuházás csak tovább terhelné a Gellért-hegyet, mert nem váltaná ki a turistabuszokat.

A Gellért-hegyi siklóra elméletileg azért lenne szükség, hogy a nyári turistaáradat idején ne lepjék el a környéket a szerződéses buszok, amelyekből akár 350-400 darab is megfordul ott naponta. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.