Pert indít a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert a főváros nem velük akar építtetni

  • narancs.hu
  • 2022. május 23.

Belpol

A beruházó cég szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes.

Pert indított a Gellért-hegyi sikló beruházója, mert szerinte a fővárosi önkormányzattal még 2009 januárjában megkötött szerződésük nem szűnt meg – írja a Népszava. A cég álláspontja szerint a főváros érdekmúlásra hivatkozó elállása jogellenes. – nyilatkozta a lapnak Walton Imre a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetője.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes megerősítette: a főváros közberuházásként kívánja megvalósítani a siklót. Így hiába készíttette el a terveket és kapta meg rá az építési engedélyt a kormányhivataltól a projektgazda Gellérthegyi Sikló Kft. – amelyben 25 százalékban tulajdonos a fővárosi BKK –, az építkezést nem kezdheti meg. Ehhez ugyanis a fővárosnak át kellene adnia a területet, ám erre jelen állás szerint nem számíthat a cég. A városvezetés a turisztikai hasznosításhoz nem járul hozzá.A főváros a bemutatott terveket sem tartja elfogadhatónak, mivel túl sok fa kivágásával járna és abban sem biztosak, hogy a magánberuházó valóban képes a megvalósításra.

Kiss Ambrus a januári közgyűlési vita előtt arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekt megvalósításában egy tavalyi kormányhatározat az irányadó, amely 1,5 milliárdot rendelt a projekt előkészítésére és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK) bízta meg a feladattal. Csakhogy az új kormány felszámolja a BFK-t, az állami forrásból megvalósítani szándékozott fővárosi projektet Lázár János új minisztériumához utalta. A tárcavezető pedig rögtön az elején tisztázta: a projektlistát felül fogják vizsgálni.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban többször elmondta, hogy a beruházásban a fővárost rengeteg környezeti kockázat érinti, és az időközben hozott módosításokkal a látványberuházás csak tovább terhelné a Gellért-hegyet, mert nem váltaná ki a turistabuszokat.

A Gellért-hegyi siklóra elméletileg azért lenne szükség, hogy a nyári turistaáradat idején ne lepjék el a környéket a szerződéses buszok, amelyekből akár 350-400 darab is megfordul ott naponta. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól Csató Kata lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.