„Szociális népszavazás” 2008

Négy éve volt

  • narancs.hu
  • 2012. március 9.

Belpol

Az elmúlt húsz év egyik legkártékonyabb politikai akciója a négy éve, 2008. március 9-én tartott „szociális népszavazás” nemcsak a szocialista-liberális koalíciót döntötte romba. Hosszabb távon nem csupán a referendumot kezdeményező Fidesznek, de az országnak is felmérhetetlen károkat okozott.

A négy évvel ezelőtti, a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazás a 2006 őszén kirobbant politikai válságot zárta le: a referendumot követően az MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlott, és világossá vált az is, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek mennie kell – csak az időpont volt kérdés (egy évig húzta még). 2008. március 9. azonban nem csupán egy bizonytalan kormánykoalíció mind áttekinthetetlenebbé és kontraproduktívabbá váló reformtörekvéseinek a végére tett pontot, hanem annak a folyamatnak is fontos állomása volt, amelynek kifutásáról manapság elég sokat tudunk már.

A 2008-as népszavazás Orbán Viktor 2006 őszén indított kormánybuktató akciójának volt logikus és kikerülhetetlen következménye. (Teljes cikkünk a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvasható.) 

A népszavazás részletes története a Narancs hajdani írásai alapján pompásan rekonstruálható:


Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.