Négy mai hír arról, hogy Magyarország nem diktatúra
D__KB20170227100.jpg

Négy mai hír arról, hogy Magyarország nem diktatúra

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2017.03.28 10:24

Belpol

Még csak reggel tíz óra van, de máris négy hír érkezett arról, hogy Magyarország nem egy diktatúrába hajló ország, hanem vezetői felvilágosult demokrataként, az emberi jogok tiszteletben tartásával az ország fejlődésén munkálkodnak.

„Konzultáció” a civilek ellen

A héten induló, ötödik nemzeti konzultációnak nevezett hazugságkampány egyik része a nemzetközi civil szervezetek elleni rágalomhadjárat újabb állomása. A kormánypárti Magyar Idők információi szerint a hat „kérdés” egyike a következő lesz: „Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország?” Ahogy azt már megszokhattuk a „nemzeti” „konzultációk” során, nemcsak a kérdések, de a válaszlehetőségek is alternatív tényeket tükröznek. Az egyik „az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket – mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése – büntetni kell”, a másik pedig a „fogadjuk el, hogy létezhetnek olyan nemzetközi szervezetek, amelyek következmények nélkül buzdíthatnak a magyar törvények kijátszására”.

false

 

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára vasárnap azt közölte: a nemzeti konzultációval a kormány ahhoz kéri a magyar emberek támogatását, hogy „meg tudjuk védeni határainkat és meggátoljuk a betelepítést” – idézte az MTI.

Azt, hogy kitől kellene megvédeni az országot, nem tudni. A rendőrség szerint ebben a hónapban (28-a van) mindössze 37 illegális határsértőt fogtak el a határnál, márciusban 18 olyan nap volt, amikor senki nem jött be illegálisan az országba.

Még keményebben a menekültek ellen

Ráadásul pont ma lép életbe az a törvénymódosítás, mely a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” tovább szigorítja a menedékkérelmek kiadását. E szerint menedékjogi kérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani. A menedékkérőnek a kérelme jogerős elbírálásáig – ami hetekig is eltarthat – a tranzitzónában kell várakoznia, s azt csak kifelé – vagyis Szerbia felé – hagyhatja el. A szabályozás a 14–18 év alatti gyerekekre is vonatkozik, csak a náluk fiatalabbak kérhetnek gyermekvédelmi elhelyezést. Ne feledjük, a tranzitzónák a börtönre kicsit sem emlékeztető kis, komfort nélküli konténerek, melyekből ha valaki kilép, szabálysértést követ el.

Magyar hús a gyilkos diktátornak

Eközben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer a diktatúrába éppen átlépő Fülöp-szigeteki Rodrigo Duterténél járt. Duterte épp drogháború címén ölet meg ezreket az országában, és büszke rá, hogy korábban már ő is ölt embert.

Itt van a mi új barátunk: Szijjártó Péter a Fülöp-szigeteki diktátornál járt

Rodrigo Duterte a napokban elküldte a kurva anyjába az EU-t. Vajon miről beszélgethettek a magyar külügyminiszterrel?

 

Szijjártó tegnap még csak parolázott a gyilkos Dutertével, ma már azonban kiderült, hogy miért is „érte meg” elmenni Maniláig. Három magyar cég megkapta az engedélyt, hogy megkezdje a magyar hús exportját a Fülöp-szigetekre! Ráadásul adódhatnak még további lehetőségek is az együttműködésben, a miniszter az agrárium mellett az informatikai szektort és a vízgazdálkodást emelte ki. Szijjártó szerint a világgazdaság fordulóponthoz érkezett, új világrend alakul ki, és a versenyképességet is teljesen más tényezők fogják meghatározni a korábbiakhoz képest. „A bátorság és a nyitottság jelenti majd a különbséget siker és kudarc között.”

„Csak katonai diktatúrában volt erre példa”

Ezzel párhuzamosan pedig a kormánypártok halál komolyan beszélnek arról, hogy kilépünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből. A múlt héten Kovács Zoltán kormányszóvivő és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője egyszerre nyilatkozta, hogy szükség lehet erre a lépésre.

Ezzel kapcsolatban az EKINT arról ír, hogy katonai diktatúrában volt eddig csak példa az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondására. Mint írják, a kilépésre utaló nyilatkozatok azt követően hangoztak el, miután a strasbourgi bíróság két bangladesi menedékkérő ügyében elmarasztalta Magyarországot. A kilépés felvetése az EKINT szerint komoly aggodalomra ad okot, mert a 20. század közepén az emberi jogok nemzetközi védelmi rendszerét azért hívták életre, hogy az emberek legalapvetőbb jogai soha ne válhassanak egy állam önkényének tárgyává; a nemzetközi megállapodás felmondása ennek ellenkezőjét üzeni. A bíróság egy-egy döntése vitatható, de az egyezmény felmondása nem tehető értelmes vita tárgyává.

Ráadásul eddig csak katonai diktatúrában volt példa az Európa Tanácsból való kilépésre és ezzel az Emberi Jogok Európai Egyezményének felmondására. Jelesül Görögország esetében, ahol 1967-ben katonai junta ragadta magához a hatalmat. A strasbourgi alapvető jogok általános elvekként az uniós jogrend részét képezik, tehát nehéz lenne úgy felmondani az egyezményt, hogy közben az unió tagjai maradunk.

A kormánypártok halál komolyan beszélnek arról, hogy kilépünk az Emberi Jogok Európai Egyezményéből

A kormányszóvivő és a Fidesz frakcióvezetője egyszerre nyilatkozta, hogy szükség lehet erre a lépésre. Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor teszteli belföldi közönségét és külföldi partnereit: ki hogyan reagálna arra a korábban elképzelhetetlen lépésre, hogy Magyarország kivonja magát az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) fennhatósága alól.

Neked ajánljuk