narancs.hu: Tud a szoborvédő II. Versmaratonról a József Attila-szobornál?
Marton Lászlóné: A szervezők felhívtak telefonon, hogy részt vennék-e rajta. Én is vittem egy szál virágot a költőnek és az alkotónak. Két hete és a múlt héten is voltam a szobornál, a hely miatt főként, de meg is simogattam. Újból és újból meg akartam győződni arról, hogy a Marton László által elfogadott legjobb helynél létezik-e jobb hely a szobornak.
narancs.hu: Zsigmond Attila, a Budapest Galéria (a galéria a budapesti szobrok gazdája) igazgatója azt nyilatkozta: „Most messze van a Dunától, nem is láthatja a folyót, az új helyén pedig akár még a dinnyehéjat is.”
ML: Ez nevetséges érvelés. Zsigmond Attila, a Budapest Galéria jelenlegi igazgatója az akkori szakmai zsűri felelős személyeként vett részt az alkotás elfogadásában és a művész által javasolt és elfogadott helyszín pontos kijelölésében. (Zsigmond Attila a narancs.hu-nak azt mondta, a Budapest Galéria vezetőjeként szervezője volt a szakmai zsűrinek, nem tagja, szavazati joga nem volt - a szerk.) Az alkotás József Attila A Dunánál című, talán legszebb és legismertebb versét fejezi ki plasztikában. Nem a szobornak kell a Dunát nézni, hanem az embereknek kell a szoborhoz odamenni és körbejárni.
Fotó: A szerző felvétele
narancs.hu: A Kossuth tér átalakítása során a rakpart az Erzsébet hídtól a Margit hídig gyalogosan is végigjárható lesz, vagyis sokan sétálnak majd el a szobor előtt.
ML: Igen, az egy elképzelés. Azonban a szobor készítője a jelenlegi helyet találta megfelelőnek, a Parlament déli homlokzatánál. A Dunánál című szobor a Parlament mellett az élet megállíthatatlan folyásának legkifejezőbb szimbóluma.
narancs.hu: Egyeztettek önnel az áthelyezésről?
ML: Amikor 2011 novemberében felröppent a hír, hogy a szobrot át szeretnék helyezni, telefonon érdeklődtem. Mondták, szerintük a szobornak nincs jó helye, nem jó nézetű, bokros környezetben van, jobb helyet keresnek. Márciusban az elnöki kabinettől levélben megkerestek az elképzelés részletes leírásával, és hogy jelöljek meg egy időpontot, amikor személyesen is bemutatják az elgondolt tervet. A kért határidőn belül nem időpontot jelöltem meg, hanem levélben válaszoltam: közjegyző előtt írtam alá a nyilatkozatomat, hogy „Marton László A Dunánál 1980-ban készített és felállított köztéri szobrának az eredeti helyszínről más helyszínre való helyezéséhez, mint Marton László szobrászművész özvegye, a szerzői jog gyakorlója, nem járulok hozzá”.
narancs.hu: Vadász György, akire az új helyszín tervezését bízta a kormány, és aki a szobor társalkotójának nevezte magát, azt mondja, a jelenleginél méltóbb, „a rakodópart alsó kövén ültem” verssornak megfelelőbb helyre kerül most a szobor.
ML: Először is, Vadász György nem társalkotója a szobornak. Csak a nyilvánosság felé azt kommunikálták, „a társszerző nyilatkozott, hogy elvihetik onnan”. Eközben az igazság az, hogy sem neki, sem másnak nincs jogosultsága a szobor elmozdítására, ugyanis Marton László szobrászművész a szobor alkotója, a szerzői jog egyetlen jogosultja, hiszen a költő versét szimbolizáló kisplasztika már 1978-ban készült. A szobor szerves része a lépcső, ez is a férjem munkája. Amikor 1980 nyarán meglátogatta a műteremben a férjemet Farkasinszky Lajos, az akkori főpolgármester-helyettes, és meglátta a polcon A Dunánál kisplasztika gipszét, akkor rendelte meg nagyban. Vadász György ekkor került a képbe építészként, engedélyezőként, ő rajzolta meg a Marton László által igényelt méret szerint a szobor alatti lépcsőt, és engedélyeztette. A 2010-ben, két évvel a halála után megjelent Életutam című könyvében a férjem azt írja: „Hamarosan megrendelést kaptam: József Attila születésének 80. évfordulójára el kellett készítenem nagyban (a kisplasztikát – a szerk.). Rövid volt az idő, de azért én alig több mint egy hónap alatt elkészítettem a szobrot. Vadász Gyuri barátommal közben megfelelő helyet kerestünk az alkotásnak. A Parlament déli homlokzata előtt találtunk igazán jó helyet a szobornak.”
narancs.hu: Az elnöki kabinettel megszakadt az egyeztetés?
ML: Levelem kézhezvételekor még felhívtak, tudom-e, hogy a férjem is máshova akarta tenni a szobrot. Mondtam, hogy ez nem igaz.
narancs.hu: Van az ön tiltakozásának valamiféle politikai indíttatása?
ML: A művészet pártatlan. Egyetlen feladatom, kötelességem, a művész szellemiségének őrzése és védelme. Ez bármelyik kormánynak jutott volna eszébe, én minden esetben tiltakoznék és perelnék.
narancs.hu: Mit tesz, ha a tér átrendezésekor az ön tiltakozása ellenére mégis elmozdítják a szobrot?
ML: Én biztos vagyok az igazamban, hogy a Berni Uniós Egyezmény szerinti védelmi idő Magyarországon a szerző halálától számított 70 év, tehát a jog nekem ad majd igazat. A szobor elmozdítására a 70 év letelte után van lehetősége a tér tulajdonosának, akkor dönthet és ítélkezhet Marton László alkotása felett.
narancs.hu: Mi történik, ha esetleg évek múlva megnyeri a pert, de a József Attila-szobor már a rakpart alsó kövén lesz?
ML: Ha hozzányúlnak, akkor folyamatosan jogsértésben lesznek, és külföldi visszhangja is lehet a nemzetközileg elismert művész szobrának exponált helyről való eltávolításának. A törvényi háttér ismeretében abban reménykedem, hogy okos döntést hoz a kormány, és a szobor a helyén marad.
