Nem elfogyott, hanem megromolhatott a maradék Szputnyik-vakcina

  • narancs.hu
  • 2021. december 5.

Belpol

Mintegy 200 ezer dózisról lehet szó, amelyet valószínűleg meg kellett semmisíteni. 

November közepén a kormány azt közölte, hogy „a Szputnyik már elfogyott”, a G7 szerint viszont ekkor még volt közel 200 ezer rendelt és leszállított dózis, amit még nem használtak fel, így ez megromolhatott. 

A beadott vakcinák típusára vonatkozó információt ugyan hazai felhasználásra a magyar kormányzat sohasem tett közzé, viszont az adatokat elküldi az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC), amelynek oldaláról ez némi késéssel legyűjthető. 

A G7 összesítése szerint az orosz gyártó májusban leszállította az utolsó 200 ezer adagot is a kormány rendeléséből, ugyanakkor az orosz vakcina felhasználása június közepén szinte megállt, utána már alig alkalmazták. A legutóbbi héten pedig már egyetlen egy dózist sem adtak be belőle.

Az orosz oltóanyagnak az OGYÉI honlapja szerint hat hónap a szavatossági ideje, az utolsó 200 ezer Szputnyik (második komponens) pedig május 11-én érkezett Magyarországra, így november első felében ezek szavatossága akkor is lejárt, ha csak közvetlenül a szállítás előtti napokban gyártották le őket. 

A lap próbálta megtudni a koronavírus sajtóközponttól, hogy volt-e még olyan készlet, amelyet nem használtak fel, és amelynek lejárt a szavatossági ideje, de nem kapott választ a kérdéseire,

az ECDC-nek leadott adatsor szerint viszont kellett maradnia még 198 208 adagnak, amiket előbb-utóbb meg kellett semmisíteni.

 

Ennyi Szputnyik vakcina értéke mintegy 578 millió forint volt a szerződés megkötésének idején érvényes forint-dollár árfolyam szerint.

A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy a mintegy 90 százalékos felhasználtság nem számít rossz aránynak.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.