Nem fogja óriásplakátokon hirdetni a kormány, de változatlan ütemben folytatódik a menekültek befogadása

Belpol

Erről tényleg Magyarország dönt, nem az ENSZ.

Mióta Orbán Viktor a migrációellenességet tette meg fő politikai termékévé, a Magyarországon lefolytatott menekültügyi eljárások adatairól jobbára csak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) honlapjának nem épp hivalkodó részére feltöltött havi statisztikákból lehet tájékozódni. Hogy ezek a számok mennyire meg tudják zavarni a politikai kommunikációt, azt jól érzékeltette az Altusz Kristóf külügyi államtitkár év eleji nyilatkozata nyomán kirobbant botrány.

A BMH ma tette közzé legfrissebb, az év első két hónapjára vonatkozó adatait. Ezekből kiderül, hogy januárban és februárban összesen 191 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben a magyar hatóság, 204 kérelmet utasított el, 82 esetben pedig megszüntette az eljárást (vélhetően a kérelmező ismeretlen helyre történő távozása miatt).

Bár a februári statisztikákat most nem közölték külön, a januári adatok ismeretében könnyen kiszámolhatjuk, hogy az év második hónapjában 94 kérelmező kapott valamilyen elismerést: egy menekültstátuszt, 82 oltalmazotti és 11 befogadotti státuszt ítélt meg a hivatal (a három jogállás közötti fő különbség a családegyesítési jogban, az állampolgársághoz jutás lehetőségeiben és a felülvizsgálati időben van).

Az első két hónapban összesen 242, februárban azonban csak 60 új menedékkérelmet fogadott be a hivatal. Ennek az lehet az oka, hogy sajtóhírek szerint februárban – talán nem teljesen függetlenül az Altusz-botránytól – napi 5-5 főről napi 1-1 főre csökkentették azon menedékkérők számát, akik bebocsátást nyerhetnek a szerb határon álló két tranzitzónába.

Az új kérelmezőkről nemzetiségi adatokat is közölt a BMH, ez alapján elmondható, hogy idén gyakorlatilag kizárólag afgán (102 fő), iraki (84), szír (22), iráni (17) és pakisztáni (11) állampolgárok érkeztek menedékkérőként Magyarországra.

Hogy a kormányzati retorika, a fizikai és jogi határzár ellenére hogyan kaphatott tavaly is közel 1300 ember nemzetközi védelmet Magyarországon, arról itt írtunk bővebben:

Kormányzati öngól

A kormány szigorú migrációs politikája paradox módon ahhoz vezetett, hogy 2017-ben rekordot döntött a kiadott menekültstátuszok száma. A Fidesznek vannak ötletei a megoldásra.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.