Nem fogja óriásplakátokon hirdetni a kormány, de változatlan ütemben folytatódik a menekültek befogadása

Belpol

Erről tényleg Magyarország dönt, nem az ENSZ.

Mióta Orbán Viktor a migrációellenességet tette meg fő politikai termékévé, a Magyarországon lefolytatott menekültügyi eljárások adatairól jobbára csak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) honlapjának nem épp hivalkodó részére feltöltött havi statisztikákból lehet tájékozódni. Hogy ezek a számok mennyire meg tudják zavarni a politikai kommunikációt, azt jól érzékeltette az Altusz Kristóf külügyi államtitkár év eleji nyilatkozata nyomán kirobbant botrány.

A BMH ma tette közzé legfrissebb, az év első két hónapjára vonatkozó adatait. Ezekből kiderül, hogy januárban és februárban összesen 191 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben a magyar hatóság, 204 kérelmet utasított el, 82 esetben pedig megszüntette az eljárást (vélhetően a kérelmező ismeretlen helyre történő távozása miatt).

Bár a februári statisztikákat most nem közölték külön, a januári adatok ismeretében könnyen kiszámolhatjuk, hogy az év második hónapjában 94 kérelmező kapott valamilyen elismerést: egy menekültstátuszt, 82 oltalmazotti és 11 befogadotti státuszt ítélt meg a hivatal (a három jogállás közötti fő különbség a családegyesítési jogban, az állampolgársághoz jutás lehetőségeiben és a felülvizsgálati időben van).

Az első két hónapban összesen 242, februárban azonban csak 60 új menedékkérelmet fogadott be a hivatal. Ennek az lehet az oka, hogy sajtóhírek szerint februárban – talán nem teljesen függetlenül az Altusz-botránytól – napi 5-5 főről napi 1-1 főre csökkentették azon menedékkérők számát, akik bebocsátást nyerhetnek a szerb határon álló két tranzitzónába.

Az új kérelmezőkről nemzetiségi adatokat is közölt a BMH, ez alapján elmondható, hogy idén gyakorlatilag kizárólag afgán (102 fő), iraki (84), szír (22), iráni (17) és pakisztáni (11) állampolgárok érkeztek menedékkérőként Magyarországra.

Hogy a kormányzati retorika, a fizikai és jogi határzár ellenére hogyan kaphatott tavaly is közel 1300 ember nemzetközi védelmet Magyarországon, arról itt írtunk bővebben:

Kormányzati öngól

A kormány szigorú migrációs politikája paradox módon ahhoz vezetett, hogy 2017-ben rekordot döntött a kiadott menekültstátuszok száma. A Fidesznek vannak ötletei a megoldásra.

Figyelmébe ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.