Nem fogja óriásplakátokon hirdetni a kormány, de változatlan ütemben folytatódik a menekültek befogadása

Belpol

Erről tényleg Magyarország dönt, nem az ENSZ.

Mióta Orbán Viktor a migrációellenességet tette meg fő politikai termékévé, a Magyarországon lefolytatott menekültügyi eljárások adatairól jobbára csak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) honlapjának nem épp hivalkodó részére feltöltött havi statisztikákból lehet tájékozódni. Hogy ezek a számok mennyire meg tudják zavarni a politikai kommunikációt, azt jól érzékeltette az Altusz Kristóf külügyi államtitkár év eleji nyilatkozata nyomán kirobbant botrány.

A BMH ma tette közzé legfrissebb, az év első két hónapjára vonatkozó adatait. Ezekből kiderül, hogy januárban és februárban összesen 191 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben a magyar hatóság, 204 kérelmet utasított el, 82 esetben pedig megszüntette az eljárást (vélhetően a kérelmező ismeretlen helyre történő távozása miatt).

Bár a februári statisztikákat most nem közölték külön, a januári adatok ismeretében könnyen kiszámolhatjuk, hogy az év második hónapjában 94 kérelmező kapott valamilyen elismerést: egy menekültstátuszt, 82 oltalmazotti és 11 befogadotti státuszt ítélt meg a hivatal (a három jogállás közötti fő különbség a családegyesítési jogban, az állampolgársághoz jutás lehetőségeiben és a felülvizsgálati időben van).

Az első két hónapban összesen 242, februárban azonban csak 60 új menedékkérelmet fogadott be a hivatal. Ennek az lehet az oka, hogy sajtóhírek szerint februárban – talán nem teljesen függetlenül az Altusz-botránytól – napi 5-5 főről napi 1-1 főre csökkentették azon menedékkérők számát, akik bebocsátást nyerhetnek a szerb határon álló két tranzitzónába.

Az új kérelmezőkről nemzetiségi adatokat is közölt a BMH, ez alapján elmondható, hogy idén gyakorlatilag kizárólag afgán (102 fő), iraki (84), szír (22), iráni (17) és pakisztáni (11) állampolgárok érkeztek menedékkérőként Magyarországra.

Hogy a kormányzati retorika, a fizikai és jogi határzár ellenére hogyan kaphatott tavaly is közel 1300 ember nemzetközi védelmet Magyarországon, arról itt írtunk bővebben:

Kormányzati öngól

A kormány szigorú migrációs politikája paradox módon ahhoz vezetett, hogy 2017-ben rekordot döntött a kiadott menekültstátuszok száma. A Fidesznek vannak ötletei a megoldásra.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.