Nem hagyják magukat: összefognak a makói diákok a 22 év után elküldött igazgatójukért

  • narancs.hu
  • 2017. július 14.

Belpol

A minisztérium „ezzel az ítélettel szembement a diákok, a szülők, a tantestület és minden makói akaratával”.

Nemrég derült ki, hogy nem vezetheti tovább a Makói József Attila Gimnáziumot Rója István, akinek az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) érvénytelenítette a pályázatát. Egyedül ő pályázott az igazgatói posztra, így kérdéses, miért döntött így a minisztérium, mindenesetre az iskolát 22 éve vezető férfit egyelőre nem tájékoztatták az okokról. Rója a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, „érezte, hogy ez lesz a vége”. Beszélt arról is, hogy amikor Lázár János Makón járt, megkérdezte tőle, miért írta alá a miskolci Herman Ottó Gimnázium által elindított, az oktatás sanyarú helyzetére rávilágító felhívást. „Én ekkor kedvesen, udvariasan válaszoltam neki, és úgy gondolom ma is. Minden szavam igaz volt” – mondta az igazgató.

Makói József Attila Gimnázium

Makói József Attila Gimnázium

 

Most arról ír az eduline.hu, hogy az igazgatóval szimpatizáló tanárok, diákok és szülők kék szalagot kötnek a gimnázium kerítésére, így tiltakoznak Rója István pályázatának érvénytelenítése ellen. A Facebookon terjed egy felhívás, amely szerint a minisztérium „ezzel az ítélettel szembement a diákok, a szülők, a tantestület és minden makói akaratával”.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.