Nem kaptak szót a pedagógus szakszervezetek a státusztörvényről szóló egyeztetésen

  • narancs.hu
  • 2023. május 24.

Belpol

Pintér Sándor csak a pártok képviselőivel állt szóba. A Belügyminisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott: összefonódnak a szakmai szervezetek a baloldallal.

Politikai bábszínháznak nevezte Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke azt a találkozót, melyet a Belügyminisztérium szakmai egyeztetésként hirdetett meg szerda délelőttre a pedagógusokat érintő státusztörvénnyel kapcsolatban az ellenzéki pártoknak.

A múlt pénteken kiadott meghívó szerint az ellenzéki pártok egy-egy szakértőt vihettek magukkal, a találkozón minden ellenzéki párt meg is jelent.

A Telex beszámolója szerint a pártok képviselőit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform, az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront egy-egy embere kísérte el.

A találkozó után tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy

a szakmai szervezetek a megjelenésük ellenére nem kaptak szót. Pintér Sándor belügyminiszter kizárólag a pártok képviselőivel állt szóba.

Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője azt mondta, Pintér a képviselőknek sem adott konkrét válaszokat felvetéseikre, csupán annyit mondott, hogy lesznek még egyeztetések a szakértőkkel. Nagy ezt azzal kommentálta, kíváncsiak lesznek ezekre, viszont illúzióik nincsenek.

A találkozón Pintér egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjét hallgatta meg, aki a kötelező óraszám csökkentését javasolta. Nagy Erzsébet szerint ebben lehet elmozdulás, de az is lehet, hogy "csak a játszma része volt".

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom képviselője azt mondta, hogy először látták mosolyogni Pintért, de sajnálják, hogy rajtuk mosolygott. Május 30-án a Sándor-palota előtt szólítják fel Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az egyeztetés után a Belügyminisztérium is sajtótájékoztatót tartott. Rétvári Bence államtitkár azt mondta, "ma megtudtuk, hogy a magyar ellenzék mit nem akar". Rétvári arról beszélt, hogy a státusztörvény, illetve pedagógus-életpályamodell tervezete előtt is egyeztettek a pedagógusokkal, és a tervezet megjelenése után is folyamatosak a tárgyalások. A politikus szerint a jövőben még az EU jóváhagyása kell az életpályamodell parlamenti elfogadásához.

Mint ismert, a kormány tavaly júniusban hozta nyilvánosságra a pedagógusok bérének emeléséről szóló tervet, melynek végrehajtása a Fidesz-narratíva szerint csak akkor lehetséges, ha az EU küldi a "jogtalanul" visszatartott pénzt. Ha a pénz megérkezik, akkor 800 ezer forintra felkúszhat a pedagógusok bére. Addig is lehet várakozni, bizakodni, hinni a kormánynak.

A hvg.hu élő közvetítéséből kiderült, Rétvári, mint az várható volt, felmondta a propagandát, majd távozott. Eszerint sokadjára elismételte, a baloldal azon dolgozik, hogy ne legyen pedagógusbéremelés, mi több, szerinte ma sem kaptak arra garanciát, hogy a baloldal a pedagógusok mellé áll. Azt mondta, nem tudja, józan ésszal ki gondolhatja ma azt bárki Magyarországon, hogy a pedagógusoknak nem jár ez a pénz. 

Rétvári szerint kizárólag a Mi Hazánk véleményezte érdemben a státusztörvény tervezetét, egyetlen ellenzéki párt sem tette ezt meg rajtuk kívül. "A mai napon a baloldali pártok egyetlen egy javaslattal sem éltek" – mondta Rétvári. Szerinte a pártok azért mentek csak el a Belügyminisztériumba, hogy kivonuljanak, hiszen nem az egyeztetés szándékával érkeztek. 

Az államtitkár azért odaszúrt a pártokkal érkező szakmai szervezeteknek is, szerinte egyértelmű az összefonódásuk. Majd, miután ezt kijelentette, közölte, nem lehet kérdezni, és lezárta a tájékoztatót.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.