Nem lesz társelnöki rendszer a Jobbikban, és valószínű, hogy Sneider Tamás lesz az új vezető

  • narancs.hu
  • 2018. április 28.

Belpol

De lesz egy helyettese is.

Ma tartotta kongresszusát a Jobbik, ahol ugyan a korábban felmerült, az LMP-éhez hasonló társelnöki rendszert leszavazta a tagság, de végrehajtottak egy szabálymódosítást, melynek értelmében mostantól az elnök mellett elnökhelyettes is részt vesz a párt munkájában.

Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Hír TV-nek azt mondta, hogy „megtörtént ez a strukturális változás, a jövőben nemcsak egy elnök, hat alelnök irányítja a Jobbikot, hanem elnök, elnökhelyettes és hat alelnök, tehát a társelnöki rendszer az ugye el lett vetve, és helyette egy elnök-elnökhelyettesi koncepció lépett életbe, és ez a küldöttek több mint 82 százalékának egyetértésével, hatalmas többséggel elfogadásra került”. Mirkóczi szerint Jobbik nem tér le a Vona Gábor-féle néppártosodás útjáról.

Az új elnök és elnökhelyettes személyéről a május 12-i kongresszuson döntenek, de a csatorna szerint nagy valószínűséggel Sneider Tamás kerülhet a párt élére, a helyettese pedig Gyöngyösi Márton lehet. A Hír TV azt is megjegyzi, hogy a mai eseményeket az elnökségre szintén pályázó Toroczkai László vereségeként értékelték a pártban.

Sneider Tamás

Sneider Tamás

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A változtatásokra azért került sor, mert a Jobbik elnöke, Vona Gábor a választás estéjén lemondott, másnap pedig bejelentette, hogy a parlamenti mandátumát sem veszi át.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.