Nem oszlatta fel a bíróság a Szebb Jövőért egyesületet

Belpol

A Gyulai Törvényszék első fokon úgy döntött: nem kell feloszlatni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet. A békéscsabai székhelyű, Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán masírozó, a helyi cigányokat megfélemlítő paramilitáris banda ellen a Békés Megyei Főügyészség nyújtott be keresetet.

„Megdögletek!”, „Szappant csinálunk belőletek!”, „A véretekkel festjük ki a falakat!” – az ilyen és ehhez hasonlatos kijelentések a Gyulai Törvényszék ítélete szerint valóban elhangoztak 2011 márciusában és áprilisában Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán, és ezek valóban jogsértő, kirekesztő és rasszista megnyilvánulások. De, rögzíti az indoklás, nem bizonyítható, hogy ezeket a fenyegetéseket a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai tették volna, hiszen rajtuk kívül jelen voltak a Véderő, a Csendőrség és Betyársereg egységei is. Az ítélet szerint a keresetet benyújtó Békés Megyei Főügyészségnek és mellette a jogvédő szervezeteknek, a Vöröskeresztnek és a sajtónak nem sikerült megkülönböztetni a különböző paramilitáris szervezeteket és tagjaikat. Az ítélet indoklása ugyanakkor nem mulasztja el megjegyezni, hogy ezen szervezetek tagjai olykor egyáltalán nem különültek el egymástól.

A tavaly tavasz eleji gyöngyöspatai és hajdúhadházi események után a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség kezdeményezett törvényességi felülvizsgálatot a Békéscsabán bejegyzett Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen. A Békés Megyei Főügyészség ezek után kezdett törvényességi vizsgálatot a szervezet ellen. Az ennek nyomán tavaly ősszel a Gyulai Törvényszéken elindult sokfordulós első fokú tárgyalás zárult le most.

 

László Attila, a Szebb Jövőért vezetője. Szabad a jövője


László Attila, a Szebb Jövőért vezetője. Szabad a jövője

Fotó: MTI

 

A Békés Megyei Főügyészség keresete szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület működése túllépte az alapszabályukban lefektetetteket, az északkelet-magyarországi településeken való fellépésük pedig kirekesztő és rasszista volt, így az alkotmányt és több honi és nemzetközi törvényt, jogszabályt sértettek meg ezzel. Ennek bizonyítására többórás videoanyagot, többtucatnyi cikket, beszámolót, tudósítást és tanúvallomást csatolt a vádhatóság. Ellenkeresetében a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület azt bizonygatta, hogy nem lépte túl az alapszabályában lefektetett elveket, amelyek egyebek között bűnmegelőzésről, áldozatvédelemről, valamint az emberi és polgári jogok védelméről és kulturális tevékenységről szólnak.

A tárgyalássorozaton kétféle valóság tárulhatott az ember szeme elé. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetői és az általuk megidézett tanúk szerint a helyi cigány lakosság egy részének magatartása miatt olyan áldatlan állapotok alakultak ki Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, a lopások és a vagyon elleni bűncselekmények olyan mértéket öltöttek, amellyel rendőrség nem tudott megküzdeni – ezért volt indokolt a fellépésük. Ezzel szemben a vádhatóság és több tanú, köztük cigány önkormányzati vezetők szerint egyik településen sem volt az átlagosnál rosszabb helyzet. Erről tanúskodnak a rendőrségi beszámolók, és az, hogy a helyi közmeghallgatások napirendjét nem ez a kérdés uralta.

A Gyulai Törvényszék első fokú ítélete indoklásában megkapták a magukét a jogvédő szervezetek, a sajtó és a Vöröskereszt is. A bíróság szerint a két helyszínen megjelent jogvédők és a Vöröskereszt nem a helyzet megoldására törekedtek, hanem a kiszolgáltatottság és a jogfosztottság érzetét erősítették a helybeli romákban, miközben segélyeket osztottak nekik. A törvényszék ítélete éles szavakkal bírálta a TASZ tavaly szeptemberi, a gyöngyöspatai fejleményekről szóló árnyékjelentését, különösen azért, mert nem tett különbséget a településen megjelent paramilitáris szervezetek között. Több tanú „feketeruhásokról” számolt be. A bíróság szerint ezzel nem sikerült tisztázni, mely szervezetekről is van szó, holott az egyenruhák alapján lett volna lehetőség különbségtételre. (A korabeli beszámolók szerint a Betyársereg tagjai ostorokkal, viperákkal és fokosokkal a kezükben járták a cigányok által lakott utcákat.) Kapott bírálatot a média is, amely a bíróság szerint a fentieken túl inkább hangulatot közvetített és nem tényszerűen tudósított.

A Gyulai Törvényszék ráadásul nem látta bizonyítottnak az ok-okozati összefüggést a gyöngyöspatai és hajdúhadházi történések, valamint a polgárőr egyesület ottani tevékenysége között. László Attila, a Szebb Jövőért vezetője ezt győzelemnek és a független magyar bíróság független ítéletének nevezte a narancs.hu-nak, elismerve, hogy ellentétes ítéletre számítottak. A bírósági tárgyalás végén a közel kéttucatnyi szélsőjobbos polgárőr felállva elmondta az irredenta „Hiszek egy”-et, László Attila „Adjon az isten!” felszólítására „Szebb jövőt!” kiáltottak, majd elhagyták a dísztermet.

Az ügyészség képviselője tudósítónknak nem árulta el, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen, mégis ez látszik valószínűbb forgatókönyvnek.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.