Nem oszlatta fel a bíróság a Szebb Jövőért egyesületet

Belpol

A Gyulai Törvényszék első fokon úgy döntött: nem kell feloszlatni a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet. A békéscsabai székhelyű, Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán masírozó, a helyi cigányokat megfélemlítő paramilitáris banda ellen a Békés Megyei Főügyészség nyújtott be keresetet.

„Megdögletek!”, „Szappant csinálunk belőletek!”, „A véretekkel festjük ki a falakat!” – az ilyen és ehhez hasonlatos kijelentések a Gyulai Törvényszék ítélete szerint valóban elhangoztak 2011 márciusában és áprilisában Gyöngyöspatán és Hajdúhadházán, és ezek valóban jogsértő, kirekesztő és rasszista megnyilvánulások. De, rögzíti az indoklás, nem bizonyítható, hogy ezeket a fenyegetéseket a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai tették volna, hiszen rajtuk kívül jelen voltak a Véderő, a Csendőrség és Betyársereg egységei is. Az ítélet szerint a keresetet benyújtó Békés Megyei Főügyészségnek és mellette a jogvédő szervezeteknek, a Vöröskeresztnek és a sajtónak nem sikerült megkülönböztetni a különböző paramilitáris szervezeteket és tagjaikat. Az ítélet indoklása ugyanakkor nem mulasztja el megjegyezni, hogy ezen szervezetek tagjai olykor egyáltalán nem különültek el egymástól.

A tavaly tavasz eleji gyöngyöspatai és hajdúhadházi események után a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség kezdeményezett törvényességi felülvizsgálatot a Békéscsabán bejegyzett Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület ellen. A Békés Megyei Főügyészség ezek után kezdett törvényességi vizsgálatot a szervezet ellen. Az ennek nyomán tavaly ősszel a Gyulai Törvényszéken elindult sokfordulós első fokú tárgyalás zárult le most.

 

László Attila, a Szebb Jövőért vezetője. Szabad a jövője


László Attila, a Szebb Jövőért vezetője. Szabad a jövője

Fotó: MTI

 

A Békés Megyei Főügyészség keresete szerint a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület működése túllépte az alapszabályukban lefektetetteket, az északkelet-magyarországi településeken való fellépésük pedig kirekesztő és rasszista volt, így az alkotmányt és több honi és nemzetközi törvényt, jogszabályt sértettek meg ezzel. Ennek bizonyítására többórás videoanyagot, többtucatnyi cikket, beszámolót, tudósítást és tanúvallomást csatolt a vádhatóság. Ellenkeresetében a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület azt bizonygatta, hogy nem lépte túl az alapszabályában lefektetett elveket, amelyek egyebek között bűnmegelőzésről, áldozatvédelemről, valamint az emberi és polgári jogok védelméről és kulturális tevékenységről szólnak.

A tárgyalássorozaton kétféle valóság tárulhatott az ember szeme elé. A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület vezetői és az általuk megidézett tanúk szerint a helyi cigány lakosság egy részének magatartása miatt olyan áldatlan állapotok alakultak ki Gyöngyöspatán és Hajdúhadházon, a lopások és a vagyon elleni bűncselekmények olyan mértéket öltöttek, amellyel rendőrség nem tudott megküzdeni – ezért volt indokolt a fellépésük. Ezzel szemben a vádhatóság és több tanú, köztük cigány önkormányzati vezetők szerint egyik településen sem volt az átlagosnál rosszabb helyzet. Erről tanúskodnak a rendőrségi beszámolók, és az, hogy a helyi közmeghallgatások napirendjét nem ez a kérdés uralta.

A Gyulai Törvényszék első fokú ítélete indoklásában megkapták a magukét a jogvédő szervezetek, a sajtó és a Vöröskereszt is. A bíróság szerint a két helyszínen megjelent jogvédők és a Vöröskereszt nem a helyzet megoldására törekedtek, hanem a kiszolgáltatottság és a jogfosztottság érzetét erősítették a helybeli romákban, miközben segélyeket osztottak nekik. A törvényszék ítélete éles szavakkal bírálta a TASZ tavaly szeptemberi, a gyöngyöspatai fejleményekről szóló árnyékjelentését, különösen azért, mert nem tett különbséget a településen megjelent paramilitáris szervezetek között. Több tanú „feketeruhásokról” számolt be. A bíróság szerint ezzel nem sikerült tisztázni, mely szervezetekről is van szó, holott az egyenruhák alapján lett volna lehetőség különbségtételre. (A korabeli beszámolók szerint a Betyársereg tagjai ostorokkal, viperákkal és fokosokkal a kezükben járták a cigányok által lakott utcákat.) Kapott bírálatot a média is, amely a bíróság szerint a fentieken túl inkább hangulatot közvetített és nem tényszerűen tudósított.

A Gyulai Törvényszék ráadásul nem látta bizonyítottnak az ok-okozati összefüggést a gyöngyöspatai és hajdúhadházi történések, valamint a polgárőr egyesület ottani tevékenysége között. László Attila, a Szebb Jövőért vezetője ezt győzelemnek és a független magyar bíróság független ítéletének nevezte a narancs.hu-nak, elismerve, hogy ellentétes ítéletre számítottak. A bírósági tárgyalás végén a közel kéttucatnyi szélsőjobbos polgárőr felállva elmondta az irredenta „Hiszek egy”-et, László Attila „Adjon az isten!” felszólítására „Szebb jövőt!” kiáltottak, majd elhagyták a dísztermet.

Az ügyészség képviselője tudósítónknak nem árulta el, hogy fellebbeznek-e az ítélet ellen, mégis ez látszik valószínűbb forgatókönyvnek.

Figyelmébe ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.