Nem plüssállatok kellenek – interjú Juhász Péter belvárosi polgármesterjelölttel

Belpol

Négy év alatt megszokhattuk, hogy a kampány leginkább az ellenfél gyalázását jelenti. Most is számtalan példát tudnánk felsorolni, de a legszembetűnőbb karaktergyilkossági kísérlet az V. kerületben Juhász Péter polgármesterjelölt ellen zajlik.

magyarnarancs.hu: Miután megjelent, hogy ön az ellenzék belvárosi polgármesterjelöltje, a Fidelitas máris tüntetést szervezett. Azóta is a kampány szerves része, hogy emlékeztetik a szavazókat a Kendermag Egyesületre, ami számukra azt jelenti, hogy Juhász Péter drogos. Nem érzi úgy, hogy szerencsésebb lett volna egy kevébé támadható jelöltet indítani?

Juhász Péter: Nem az én dolgom ezt eldönteni. Emellett kétségtelen, hogy senki sem támadhatatlan. Más kérdés, hogy milyen eszközökkel. Ez nagyon jól látszik abból, hogy engem mivel támadnak. Egy tizenvalahány évvel ezelőtti civil kezdeményezésemet vették elő, és ezért szórják rám a hazugságokat. Soha nem voltam drogos. Jogvédő vagyok, aki kiáll bizonyos emberek jogaiért. A drogost vették elő, de elővehették volna a meleget vagy a cigányt is, hiszen amikor a TASZ-nál dolgoztam, az ő jogaikért is kiálltam. Innen kezdve pedig teljesen mindegy, ki a jelölt, inkább az számít, hogy ki az, akit gyűlöletkeltéssel nem lehet megrémíteni, eltántorítani. Ilyen értelemben velem mellélőttek... Leragasztották a plakátjaimat azzal, hogy drogos vagyok. Másik plakát készült, amin a családommal vagyok. Kíváncsi vagyok, hogy ezt is le fogják-e ragasztani?

false

false

 

magyarnarancs.hu: De egy polgármester-választás nem arról szól, hogy ki a strapabíróbb.

JP: Dehogynem. A fideszes jelölt, Szentgyörgyvölgyi Péter nem jelenik meg sehol, nincsen programja. Egyszer nyilatkozott az Echo tévében, akkor is dadogott. Teljesen egyértelmű, hogy arról szól a Fidesz stratégiája, hogy az ellenfelet járassa le. Szentgyörgyvölgyi szinte bujkál, nem hajlandó vitatkozni, programot ismertetni. De ez szinte minden polgármesterjelöltjükre igaz. Ezért nem az a kérdés, hogy jön valaki, akinek jobb a programja, hanem arról, hogy ki hogyan tűri a gyűlölködést.

magyarnarancs.hu: Kell a Fidesznek program? Rogán Antal népszerű polgármester, maga helyett ajánlja Szentgyörgyvölgyi Pétert, vagyis minden úgy megy tovább, ahogy eddig. A nyugdíjasok, családosok ingyensonkát kapnak karácsonykor, a kerület beszáll a fűtésszámlákba és így tovább. Erre legfeljebb licitálni lehet.

JP: De ez nem az ő találmányuk! Ezek a támogatások már a korábbi szocialista polgármester, Steiner Pál alatt megvoltak. Rogán csak megtartotta ezt a szokást, ahogy egyébként én is megtartanám. Mert megvan rá a forrás, ugyanis a Belvárosnak sokkal, de sokkal nagyobb a költségvetése a többi kerülethez képest: Budapest költségvetése háromszázmilliárd, az V. kerületé 25, ami lakosságarányosan nézve hatalmas összeg. Sőt! Akár még több juttattást is kaphatnának a kerület lakói.

magyarnarancs.hu: Nem ezt hívják „ráígérésnek”?

JP: A programomban az a legfontosabb, hogy átláthatóvá kell tenni a kerület gazdasági működését. Ha ez megtörténik, és utána is van miből, akkor miért ne lehetne a lakosság kedvében járni. De hangsúlyozom, az átláthatóság a legfontosabb. Ahogy azt Orbán Viktornak írt nyílt levelemben is kifejtettem, Rogánék bagóért adtak el hihetetlen mennyiségű ingatlant, és ebből konkrétan az ellenfelem is profitált, a piaci árnál lényegesen olcsóbban jutott lakáshoz, és ez csak a jéghegy csúcsa.

false

 

Fotó: A szerző felvétele

magyarnarancs.hu: Nemrég láttam egy drága papírra nyomott, nagyon színes kiadványt, amiben arról van szó, hogy mi minden változott az elmúlt négy évben a kerületben.

JP: De ebben az is benne van, aminek semmi köze nincs a kerülethez. A Ferenciek tere uniós pénzből valósult meg, a Kossuth tér kormányberuházás és így tovább. A látszat valóban az, hogy itt aztán csodadolgok történtek, de ha jobban belemegyünk, az látható, hogy ez egy Potemkin-kerület. Tegnap például voltam egy házban a Báthori utcában. A homlokzat csodásan felújítva, bent meg minden rohad. Gondolom, az nincs benne abban kiadványban, hogy az elmúlt négy évben hányan költöztek el innen, hogy éppen ezért egyre magasabb az átlagéletkor, mert családdal már nem olyan könnyű belvárosinak lenni. Nincs parkolóhely, egy közértet alig találni. Minden a turistákra van kihegyezve, de azok a szolgáltatások, amik egy lakónak szükségesek, kiszorultak a kerületből. Minden második bolt üres... Ezért is lett a programom szlogenje az, hogy „otthonos Belvárost”.

magyarnarancs.hu: És ezt hogy képzeli el?

JP: A már említett átláthatóság mellett a közösségi tervezést említeném elsőként. A mostani vezetés mindent a lakók feje felett dönt el, és ennek biztosan véget vetnék. Rendszeressé tenném a közmeghallgatásokat, népszavazásokat. Ráadásul sikerült egy sor kiváló szakember magam mellé állítanom, és a ő személyük garancia, hogy nemcsak a levegőbe beszélek. Bojár Gábor abban állt mellém, hogy szakmai és jogi segítséget adjon a vállalkozóbarát környezet kialaktásában, hogy visszajöjjenek a szolgáltatók, Daróczi Gábor abban segítene, hogy ne csak a Hoffmann Rózsa-féle egyeniskolákba járhassanak a kerületi gyerekek, Horváth András az átláthatóság biztosításában venne részt, hogy mindenki számára érthetőek, és hozzáférhetőek legyen a kerületi szerződések, Orsós Éva a nyugdíjasügyet rakná rendbe.

magyarnarancs.hu: Úgy tűnik, hogy épp a nyugdíjasok vannak oda a legjobban Rogán Antalért.

JP: Szerintem kifejezetten visszataszító, ahogy az előző polgármester kézből eteti és afféle szavazógépnek tekinti az időseket. Szavazógépnek, akiket ilyen-olyan vásárlási utaványokkal le lehet kenyerezni. Pedig sokkal hasznosabb lenne a kerület számára is, ha a támogatások megtartása mellett a bennük lévő energiát, élettapasztalatot, szaktudást is lehetne kamatoztatni. De ehhez felnőttként kellene kezelni őket! Milyen dolog az, hogy a kerületi lapban büszkén nyilatkozzák, hogy plüssállatokat vásárolnak a nyugdjasotthonokba, mondván, hogy ezt szeretik simogatni az öregek. Azt hiszem, ez mindent elmond arról, hogy a Fidesz hogyan gondolkodik a választókról. És ez tűrhetetlen.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.