Nem sérti az Alaptörvényt, hogy jövő májusig nem lehet időközi önkormányzati választást tartani

  • narancs.hu
  • 2023. december 15.

Belpol

Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők normakontroll-indítványát.

Az országgyűlés többsége idén májusban döntött úgy, hogy 2023. május 26-tól a következő önkormányzati választások időpontjáig, azaz 2024. június 9-ig nem lehet választást tartani, ha megszűnik egy egyéni választókerületi képviselő megbízatása. Ehelyett az illetőt jelölő szervezet(ek) 2019-ben állított kompenzációs listájáról kaphatja meg valaki a mandátumot, ugyanúgy, mintha eleve listán bejutott képviselő távozott volna. Így például a  főváros XII. kerületében sem választhattak új képviselőt Vágó István halála miatt – írja a hvg.hu.

A törvényt kifogásoló képviselők szerint ez a megoldás sérti az állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogát, hogy a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással válasszák meg, és hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga választónak és választhatónak lenni. Mivel így mandátumhoz juthat olyan is, akinek az adott választókörzethez semmi köze sincs, a választóknak az új képviselő személyének kiválasztására semmilyen befolyásuk nem lehet.

 

Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa szerint azonban

az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása, a választási eljárás szabályainak megállapítása során.

Korlátozás máskor is volt, például a járvány idején, sőt a törvény korábban is kimondta, hogy nem lehet időközi választást tartani az általános önkormányzati választások évében április 1-je és az általános választás napja között. Arra nem tér ki az indoklás, hogy ez azért nem több mint egy év kihagyást jelent.

Az igazságügyi miniszter az Ab-hoz írt levelében, és maga a testület is azzal érvel a vitatott megoldás mellett, hogy így akkor se marad betöltetlen a mandátum, ha nem lehet időközi választást tartani, de

igazából nem látszik érv amellett, hogy miért nem lehet ilyet tartani

– jegyzi meg a lap. Az Ab hosszan magyarázza a lista értelmét, de nem tér ki az egyéni választókerületekben személy szerint megválasztott képviselők és a töredékszavazatok alapján listáról bekerültek közti különbségre, illetve egyáltalán nem reagál a panaszosoknak arra az érvére, hogy az adott lista egy – vagy közös lista esetén több – pártvezetőség döntése alapján állt össze, és

az onnan most kijelölt képviselőnek esetleg semmi köze nincs ahhoz a választókerülethez, amelyet ezentúl képviselni fog.

Lehet, hogy egyáltalán nem ismeri, és az ott élők sem ismerik őt.

Az Ab arra is hivatkozik, hogy az Alaptörvény értelmében a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvének érvényesítéséért elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány felelős, „maga az alkotmányozó emelte tehát prioritássá azt, hogy a helyi önkormányzati választások során jelentős költséget takarítson meg”.

 

Mindezek alapján az Ab azt állapította meg, hogy az Országgyűlés az új szabályokkal nem sértette meg az Alaptörvényt. A választópolgárok 2019-ben a kompenzációs listára általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül és titkosan szavaztak, a kifogásolt törvény pedig „biztosítja azt, hogy időközi választásra vonatkozó moratórium ideje alatt az egyéni választókerületi mandátum betöltött legyen”. A módosításnak alkotmányosan elfogadható indoka volt, a közvetlenség elvének, valamint a választói akarat szabad kifejeződésének a sérelme nem áll fenn – áll az AB határozatában.

Ezért a testület a képviselők beadványát elutasította, a törvény vitatott pontját nem semmisítette meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.