Augusztus eleje óta közismert, hogy a rendőrség egy ingatlanbefektetési szövetkezet ügye miatt körözi Klivinyi Zoltánt, aki a kilencvenes években a hazai fociüzletben, az elmúlt évben pedig a médiában szerzett érdekeltségeket; májusig az Esti Hírlap kiadójának tulajdonosa és elnöke volt. A múlt héten nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Az alábbiakban az érdekeltségi köreinek szereplőivel folytatott beszélgetések és az üzletemberről korábban nyilvánosságra került információk alapján próbáljuk vázolni a vállalkozó portréját.A2003 elején alakult Vertical-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet (V-I) néhány hónap múlva fölkeltette a sajtó figyelmét. Ennek oka tavasszal főként az ingatlanszövetkezetekkel szembeni, később igazolódni látszó általános gyanakvás volt (ma a KPHM és a Duna Profit ügyében folyik eljárás; előbbinél őrizetbe vételre, utóbbi esetben vádemelésre is sor került), ám a V-I körül is akadtak furcsaságok. A szövetkezet hirdetései 18 és 23 százalék közötti kamatot ígértek a belépők tagi kölcsönei után, kedvező ingatlanvásárlási lehetőséggel kecsegtetve az ügyfeleket. Az irreálisnak tűnő hozamok és a tagok által befizetett összegek kifizetésével lapzártánkig nem akadt probléma; a Narancsnak nyilatkozó Szigeti János százados, a XI. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője szerint a több száz, tanúként kihallgatott szövetkezeti tag közül a múlt hét végéig senki nem jelezte, hogy a V-I megszegte volna kötelezettségeit, ám hozzátette: ha bebizonyosodik, hogy az ügyfelek pénzét a szövetkezet nem az általa megjelölt célokra (azaz ingatlanok építésére és vásárlására) fordította, a befektetők pénzének megtérülése a bíróság előtt legföljebb mérlegelhető enyhítő körülménynek minősül.
A Vertical-ügy
A botrány kitörésekor a V-I honlapja szerint a társaság befektetései közé tartozott a Budapest XVII. kerületében épülő madárdombi lakópark, a XII. kerületi Pinty utcába álmodott ötcsillagos hotel (melynek tervét később apartmanházra mérsékelték), illetve a Keszthellyel egybeépült Gyenesdiáson megvásárolt panzió és étterem. A dolgok mai állása szerint ez utóbbi a V-I legbiztosabb befektetése, hiszen ez már készen van; a többiről viszont áprilisban olyan hírek jelentek meg, melyek nem sok jót ígértek a befektetőknek. Amellett, hogy a V-I honlapján Szent István-hegyként említették a Falcon hotel helyszínéül tervezett Széchenyi-hegyet, a Magyar Nemzet és a HVG áprilisi riportjaiból az is kiderült, hogy az építkezés leendő helyszíne részben nem a szövetkezeté, s a tulajdonosok nem is szándékoznak eladni telkeiket. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a V-I tulajdonában lévő telek besorolása miatt az 1600 négyzetméteres alapterületűre tervezett hotel helyett csak egy alig 200 négyzetméteres, legfeljebb 6 méter magas építményt lehetett volna felhúzni, amit talán még a szövetkezet vezetői sem tudtak, hiszen nem kértek építési engedélyt (lásd: Magyar Nemzet, 2003. április 17. és 23.; HVG, 2003. április 26.). A V-I-t nem hozta zavarba a fordulat, honlapján ugyanis a következő tájékoztatás olvasható: "A pinty utcai (sic!) beruházásunk az érvényben lévő rendezési terv alapján módosításra kényszerült, így a hotel helyett a FALCON Apartmanház kerül kivitelezésre." Május utolsó napjaiban azonban egy névtelen feljelentés alapján a XI. kerületi rendőrkapitányság vizsgálódni kezdett a szövetkezet körül.
Az eljárásról Szigeti János a következőket mondta lapunknak: a V-I ügyében sikkasztás, csalás és tőkebefektetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt kezdtek nyomozni, amit azután állapítottak meg, hogy a Pinty utcai, illetve a madárdombi ingatlanok ügyében illetékes XII. és XVII. kerületi önkormányzat megkeresése nyomán világossá vált: az ingatlanokon bajosan épül fel az ígért ötcsillagos szálloda, illetve lakópark. Ennek akadálya a fentieken kívül, hogy a Széchenyi-hegyi ingatlannak nincs közterületi kapcsolata (!), így már megközelítésével is bajok lehetnek.
Beszáll az Esti Hírlap
Július 21-én a tv2 adott hírt arról, hogy V-I-ügyben a Csongrád megyei rendőrség mellett a XI. kerületi kapitányság is nyomoz. A V-I egyik tulajdonosa és gazdasági igazgatója, Balogh Attila másnap az Esti Hírlap (EH) Stabil a Vertical-Invest című cikkében reagált az elhangzottakra: pert helyezett kilátásba a csatorna ellen, egyben cáfolta a madárdombi és a Pinty utcai ingatlan építési engedélyeinek hiányáról szóló állítást. Ekkortól naponta bukkantak föl hírek a szövetkezetről; ám nem a rendőrség kezdett kommunikációs hadjáratba, hanem - az EH-n keresztül - a V-I.
A lap július 24-én Szól a jereváni rádió címmel a szövetkezet "szerkesztőségbe betelefonáló" befektetőinek felháborodását ismertette, akik közül bizonyos Kovács úr, illetve Szabóné amellett, hogy egyöntetűen kifejezték a "híresztelések" fölötti felháborodásukat, hangot adtak a szövetkezet gyenesdiási üdülőjében eltöltött nyaralásuk miatti elégedettségüknek is (Kovács úr és felesége például azért döntött a V-I üdülője mellett, mert a szövetkezet tagjai számára "olcsó ott-tartózkodást tesz lehetővé, ráadásul közel van Keszthely, Hévíz és a Balaton is", ezért aztán a Kovács házaspár "sokat kirándult a környéken"). Négy nap múlva az EH Nincs pánik a Madárdombon címmel adott hírt arról, hogy "értesülése szerint a rendőrség eddig nem talált csalásra utaló adatot" a V-I építkezésével kapcsolatban. A cikkben, melyben Balogh Attila és a szövetkezet egyik (elégedett és bizakodó) ügyfele szólalt meg, ellentmondásos információk láttak napvilágot a lakópark első ütemének átadásáról (amit a cikk alcíme "az őszre", Balogh azonban 2004 őszére tett), ám a nyilatkozók egybehangzóan állították: bár a tv2 "valótlan közlése (...) hatalmas károkat okozhatott volna" a szövetkezetnek és a vásárlóknak, "szerencsére az emberek nem ülnek fel minden szóbeszédnek".
Az Esti Hírlap július 31-én Zaklatják a zsaruk a befektetőket címmel arról számolt be, hogy a rendőrség kérdőíveket küldött ki a V-I befektetőinek, melyeken a szövetkezetnek folyósított kölcsön nagyságáról és további sorsáról érdeklődött. A megszólaltatottak ("egyszerű befektetők", valamint Balogh Attila és Dezső Antal ügyvéd, a V-I jogi képviselője) minden alapot nélkülöző, törvénytelen nyomozati cselekménynek minősítették a rendőrség eljárását, amivel szemben a V-I panasszal élt az ügyészségen.
Az EH nem júliusban vette először védelmébe az ingatlanszövetkezeteket. Amikor április elején megjelentek az első hírek a KPHM körüli zűrökről, a lap terjedelmes publicisztikában kelt a cég védelmére (Keresztes hadjárat indult az ingatlanszövetkezetek ellen, Esti Hírlap, 2003. április 11.). A cikk, amely "demokratikus országhoz méltatlan támadás"-nak minősítette azt a végül július 1-jén életbe lépett jogszabály-módosítást, amely megtiltotta a szövetkezeteknek az általuk ígért hozamok akár nyílt, akár burkolt reklámozását, a Magyarországon működő bankok lobbitevékenységét vélte felfedezni a "hadjárat" hátterében. Nem egészen egy héttel később, amikor a rendőrség tőkebefektetési csalás miatt nyomozást indított a KPHM ellen, a lap (mentve a menthetőt) sietett leszögezni: "Konkurensei elhatárolódnak a rendezetlen hátterű pénzügyi társaságtól". A megszólaltatott szövetkezeti vezetők között volt Balogh Attila, aki kijelentette: sajnálja, hogy "egyesek az összes szövetkezetet egy kalap alá veszik a KPHM-mel" (Meseszerű hozamok, EH, 2003. április 17.).
Az ingatlanszövetkezetek védelmében közzétett írásokról Valencsik Ferenc, az Esti Hírlap Kiadó és Vagyonkezelő Rt. (EH Rt.) elnöke kérdésünkre elmondta: a hatóságok eddig egyetlen ügyben sem találtak károsultat, ezért fönntartja álláspontját, miszerint a szövetkezetek nagy része hisztériakeltés áldozata. "Ha bármelyik ügyben akad akár egyetlen károsult is, az EH lesz az első újság, amelyik címlapon közli az eseményt, és követeli a felelősök szigorú megbüntetését" - ígérte Valencsik, aki rágalomnak minősítette, hogy bármiféle összefonódás volna valamelyik ingatlanszövetkezet és az EH Rt. között.
Körkörös elhatárolódás
Augusztus 7-én a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a Vertical-ügy kulcsfigurája a "médiaérdekeltségekkel is rendelkező" Klivinyi Zoltán, akit az RTL Klub kora esti híradója az EH Rt. igazgatósági elnökének titulált (az RTL Klub még aznap helyesbített, közölve, hogy a férfi az rt. egykori elnöke). A gyorsan szaporodó hírekből nem derült ki egyértelműen, hogy milyen kapcsolatban áll egymással Klivinyi, a V-I és az EH. Az érintettek mindenesetre sürgősen elhatárolódtak egymástól: Valencsik a Nap-kelte augusztus 9-i adásában leszögezte: az EH Rt.-nek május óta semmi köze nincs Klivinyi Zoltánhoz, s tudomása szerint a V-I-nek és Klivinyinek sincs egymáshoz. Másnap Klivinyi telefoninterjút adott a Nap-kelte producerének, állítása szerint "a világ egyik legszabadabb országából", "ahol ilyen dolgok nem fordulhatnak elő, ami most vele otthon", kijelentve, hogy sem a V-I-hez, sem pedig az EH-hoz nincs köze. Dezső Antal viszont Klivinyitől határolta el ügyfelét: "A cégnél nincs ügy, a rendőrség egyetlen fillér hiányt sem állapított meg, a cég részéről mindenki tanú Klivinyi ügyében" (Blikk, 2003. augusztus 13.).
Valencsik Ferenc lapunknak kijelentette: cégbírósági iratok igazolják, hogy az EH-nak sem Klivinyi Zoltánhoz, sem a V-I-hez nincs köze, az ezzel ellentétes állítások egy, az EH ellen indított "koncentrált támadás" részét képezik, melyek mozgatórugóit "még nem ismeri". Mindenesetre az ilyen állításokat eddig közlő orgánumokat, melyek közül kérdésünkre az RTL Klubot, a Westelt, a Magyar Nemzetet, a Portfolio.hu-t, továbbá a HVG-t nevezte meg, 100-100 millió forintra szándékozik perelni (az RTL Klub és a Westel WAP-ot üzemeltető mobilcég esetében ezt már meg is tette).
Klivinyi a médiában
"Hihetetlenül kreatív és tehetséges figura, tele ambícióval és munkabírással. Nagy hibája viszont, hogy képtelen felmérni korlátait, gátlástalanul belevág minden ötlet megvalósításába, átgázol mindenkin, akiről akár csak feltételezi, hogy útját állhatja" - mondták Klivinyiről egybehangzóan egykori, az élet különböző területén vele együtt dolgozó üzletfelei.
Klivinyi Zoltán és az EH Rt. kapcsolatának előzményei 2001 végére nyúlnak vissza, amikor az üzletember - Szűcs Gábor egykori Kurír-főszerkesztővel és Gordon Istvánnal, a Playboy egykori első emberével közösen - a Penthouse című amerikai pornólap magyar mutációjának elindítása mellett döntött, melynek kiadója az MCS Artwork Kft. volt, felügyelőbizottságában Pánczél Ferenc egykori óbudai szocialista képviselővel (akit az ügyészség a kerület pénzének egy brókercéghez irányításával vádol - lásd: HVG, 2003. augusztus 14.).
Szűcs még a lap első számának októberi megjelenése előtt, míg a stáb többi tagja 2002 végén távozott az újságtól, miután összekülönböztek a Penthouse védjegy magyarországi használatát az (éppen a múlt héten csődvédelmet kért) amerikai kiadótól megszerző Klivinyivel. Utóbbi a Penthouse 2003. januári számában megjelent, még a magyar sajtóban is szokatlanul durva, személyeskedő beköszöntőjében - melyben név szerint számolt be egykori munkatársai viselt dolgairól - anyagi és koncepcionális ellentétekre vezette vissza a szakítást, kijelentve, hogy "2003-tól a Penthouse nem a színházi világ havilapja lesz, inkább bevállalós, odamondogatós, tényfeltáró és érdekes puncimagazin". A bevállalás és odamondogatás jegyében indult januárban a Love & Sorry (L&S) című, az e téren piacvezető Story magazinra emlékeztető logóval megjelenő női hetilap, majd március elején az EH is, melynek első főszerkesztője Valencsik Ferenc lett. Az EH Rt. eredetileg csak a napilap kiadásával foglalkozott, ám március végén az L&S és a Penthouse is a társasághoz került; ekkortól Valencsik igazgatóként, majd Klivinyi lemondása után elnökként tevékenykedett.
Az EH induláskori 96 forintos árát rövidesen a felére csökkentették, majd március végétől a lapot ingyen osztogatták, mégpedig 150 ezer példányban. Június végétől az EH felére csökkentett példányszámban jelenik meg; a legutóbbi hírek szerint ősztől ismét fizetni kell érte. Nem világos, hogy tulajdonosa miből finanszírozza a konkurens lapokhoz képest elenyésző mennyiségű hirdetőt vonzó ingyenes újságot (melynek március-áprilisi hirdetési bevételei a Blikk mutatóinak 8,3, az ingyenes Metro újság bevételeinek kerek 4 százalékát tették ki - forrás: Mediagnózis). Klivinyi az EH indulásakor a Nap-keltének azt mondta: a napilap kiadását az L&S-ből és a Penthouse-ból származó bevételekből kívánja finanszírozni. Valencsik ugyanott május végén úgy nyilatkozott, hogy hirdetési bevételeinek köszönhetően az EH működése nullszaldós; múlt heti kérdésünkre viszont azt felelte, hogy a kiadó amerikai tulajdonosa havi 80-90 millió forintot invesztál a lapba.
Ami biztos: Klivinyi Zoltán - miután a saját, Nap-keltében elhangzott és a Narancs érdeklődésére Valencsik által is megerősített állítása szerint egy "titkosszolgálati informátort" talált az EH munkatársai között - túladott 49 százalékos tulajdonrészén, amit egy washingtoni bejegyzésű cég vásárolt meg. Mint az a HVG múlt heti számában olvasható, Klivinyi távozása után édesanyja, Kövér Ágnes az EH Rt. igazgatótanácsi tagja lett. A Valencsik által "amerikai pénzügyi befektetőnek" nevezett új tulajdonosról többet nem sikerült megtudnunk.
Címlapról az ingatlanbizniszbe
A Penthouse első számának címlapján látható ifjú hölgyek kiválasztását Klivinyi nem bízta a véletlenre. A 2002-es Miss Hungary előtt az üzletember nem csinált titkot abból, hogy a versenyen előkelő helyezést elérő lányok közül a kiválasztottaknak szerződést kínál az induló magazin (Színes Mai Lap, 2002. szeptember 18.). A verseny második helyezettje, a 24 éves pápai Svecz Szabina egyike lett a Penthouse első számának címlapján látható öt szépségnek; majd a kiadó (azaz Klivinyi Zoltán) exkluzív szerződést kötött vele (Mai Nap, 2002. október 20.). Később sokoldalúságára is fény derült: a hölgyet 2003 januárjában már a Vertical-Invest élén találtuk, 2003 augusztusában pedig sehol sem (lásd erről Hiányzók című keretes írásunkat).
Szigeti János százados szerint a Klivinyit és a V-I-t összekötő egyik kapocs Svecz személye. Az osztályvezető hozzátette: bár a vállalkozó és a szövetkezet között nincs cégbírósági iratokkal igazolható kapcsolat, a V-I-ről szóló tanúvallomások alapján egyértelműnek tűnik, hogy "a szövetkezet tevékenységének értelmi szerzője Klivinyi Zoltán volt".
Gavra Gábor
A sportvezető
Klivinyit sportmúltja a futballhoz kötötte: idehaza a másodosztályban kergette a labdát a BKV Előre jobbszélsőjeként, de rövid ideig állítólag megfordult a torontói Fradiban is. Szűkebb pátriájában, "budán azt mesélik, már játékos korában seftelt Bécsből csempészett holmikkal, amit Klivinyi idén márciusban, a Nemzeti Sportnak adott interjúban sem tagadott.
A III. Ker. TTVE Hévízi úti pályájával szemben a 90-es évek első felében a környék legfelkapottabb diszkója volt a High Life, amit Klivinyi üzemeltetett. Amikor a TTVE sokadszor a csőd szélére került, a klubvezető Vígh Péter megkereste, hogy segítsen. Ezután Klivinyi lett a szakosztálymenedzser, és tevékenységének köszönhetően a csapat 59 év után, az 1996/97-es szezon erejéig visszakerült az élvonalba. Más forrásaink szerint viszont a fő szponzornak, a Westelnek ekkoriban ment el átmenetileg a kedve a focicsapatok támogatásától. A menedzser értett a csinnadrattához: az első NB I-es meccsen római kori kapun, korhű díszletek között futottak a pályára a játékosok. "A Zoli sosem játszott kicsiben, hanem baromi drága ötleteket próbált megvalósítani, amire szándékosan eszeveszetten költött, hogy minél hatalmasabbnak látszódjon, és a végén kifizetetlen számlákat hagyott maga után. A csapat nem járt rosszul, bár hallani olyan történetről, hogy a kiesés után felkereste az egyik szponzort, akitől ugyanannyit akart kiszedni, mint az előző évben. >>Ötmilliót csak az élvonalra adunkszolták neki. Állítólag a klub egyik funkcionáriusa is jelen volt, aki pontosan tudta, hogy a támogatótól tavaly csak másfél millió érkezett a klubhoz."
Klivinyi kedvére hasznosította az egyesületi ingatlanokat is: a Chaos diszkó két éjjel üzemelt a tornateremben, mire Tarlós István polgármester a hangszigetelés hiánya miatt bezáratta. Ugyancsak a menedzser nevéhez fűződik a MayDay megrendezése, ami a nagy eső miatt alaposan tönkrevágta a TTVE pálya talaját. A Nemzeti Sportnak Klivinyi azt nyilatkozta, hogy azért állt fel, mert az önkormányzat nem volt hajlandó a pályát magánkézbe adni, így senkinek nem állt érdekében a fejlesztés.
"buda után a menedzser a Soproni Atlétikai és Futball Clubon is megpróbált segíteni. Ekkoriban bábáskodott a Dreher nyugat-magyarországi pozícióinak megerősítésénél, aminek köszönhetően a sörgyár a focicsapat névadó szponzora lett. A klubban nem szerzett pozíciót, viszont "sörpénzen" elkészíttette a csapat emblémáját és marketingtervét. Kikötötte, hogy a TTVE-től vele együtt érkezett játékosoknak játszania kell. (A magyar futballmódi szerint az igazolási díjból nyilván neki is csurrant-cseppent valamennyi.) Egyik volt játékosával sikerült beszélnünk, aki azt mondta: "A Zolit a vezetők nem nagyon szerették, mert játékospárti volt." Való igaz: a focisták megkapták tőle a jussukat. Klivinyire soproni forrásunk úgy emlékszik, hogy a városban meglehetősen kétes volt a híre: a soproni sportcentrum dísztermében a pesti diszkóval egy időben, 1993-94-ben üzemeltetett High Life szintén kifizetetlen számlákat hagyott az utókorra.
A menedzser dolgozott Nyíregyházán is, de ottani tevékenységéről nem sikerült közelebbit megtudnunk. Klivinyi némi karriert labdarúgásunk legfelsőbb testületében is befutott: 1994-ben Molnár Zoltánnal, a Népstadion későbbi igazgatójával együtt hozta létre az MLSZ marketingbizottságát.
Bogár Zsolt
Az olajos kapcsolat
Magyarországon nincs valamirevaló botrány olajos szál nélkül: Klivinyi Zoltán Nap-keltének adott augusztus 10-i nyilatkozatában (A Nap-kelte nagy dobása címmel teljes terjedelmében közölte az EH) a vele szembeni eljárás mozgatójaként az általa olajgengszternek titulált Szűcs Attilát nevezte meg.
Az egyik Klivinyi elleni eljárás valóban egy Szűcs Attila érdekkörébe tartozó cég, a Spurs Kft. ingatlanára hamis aláírással és a kft. ugyancsak hamis bélyegzőjével felvett 50 millió forintos hitel körülményeit vizsgálja. A hitelfelvevők egyikének vallomása szerint Klivinyi Zoltán megbízásából hajtották végre az akciót. A Klivinyi Zoltánnál, illetve az édesanyjánál idén májusban tartott házkutatás alkalmával megtalálták a Spurs hamis bélyegzőjét (lásd: Magyar Nemzet, 2003. augusztus 9.).
Szűcs Attilára 1999-ben, egy olajcsempészési ügy során figyelt fel a vámhatóság, majd a rendőrség (az ügy részleteit lásd: Népszabadság, 2003. augusztus 14.). Az EH Klivinyi Szűcsre vonatkozó, a Nap-keltében elhangzott nyilatkozata után két nappal közölte a Szűcs elleni vádirat teljes szövegét, melyet a lap állítása szerint "egy feladó nélküli levélben" juttattak el az újság szerkesztőségébe.
Hiányzók
Lapunk szerette volna megszólaltatni Klivinyi Zoltánt, aki az elmúlt héten a Nap-keltének, a Blikknek és a Magyar Nemzetnek is telefonált, ám szerkesztőségünkkel sajnos nem lépett kapcsolatba. Több forrásunk szerint viszont - bár nyilatkozataival azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy az Egyesült Államokban tartózkodik - a vállalkozó néhány hete, jóval a nyomozás elindulása után még biztosan Magyarországon volt. A rendőrség nem erősítette meg ezt az állítást.
Balogh Attilát, a V-I gazdasági igazgatóját sikerült utolérnünk, ő azonban kórházi kezelésére hivatkozva a múlt héten elzárkózott a nyilatkozattól; ígérete szerint e héten válaszol lapunk kérdéseire. A külföldön tartózkodó Dezső Antalnak hagyott üzenetünk nem vezetett eredményre; nyilatkozata remélhetőleg a jövő héten olvasható lesz a Narancsban. Svecz Szabina tartózkodási helyéről hiába érdeklődtünk az általa vezetett szövetkezetnél; a Magyar Nemzet szombati száma szerint a V-I első embere "jelenleg bujkál". Ezzel kapcsolatban Szigeti János százados lapunknak úgy nyilatkozott: bár Svecz Szabinát tanúként már kihallgatták, a rendőrség most nem keresi őt, így "bujkálásáról" sincs tudomása.
