Neonácik összetörték a Ferenc téri Black Lives Matter szobrot

  • narancs.hu
  • 2021. április 2.

Belpol

A szobrot ledöntő Incze Bélát, a Légió Hungária nevű fajvédő, neonáci szervezet vezetőjét a rendőrség előállította.

Péntek reggel a Légió Hungária nevű fajvédő, neonáci szervezet három tagja ledöntötte és összetörte a  Ferenc téren felállított Black Lives Matter szobrot - írja a 444.hu.

Az alkotás  tönkretételéről az elkövetők videót is készítettek, amelyet a szervezet közösségi oldalára töltöttek fel. A videót azzal kommentálják: "Tegnap a baloldali városvezetés felállította, mi pedig ma reggel korábbi ígéreteinkhez híven lebontottuk." A poszt szerint a szobor ledöntőjét, Incze Bélát, a szervezet vezetőségi tagját a rendőrség előállította.

A szobor felállítása után rögtön megkezdődött az azt ellenzők akciója, erről lapounk is beszámolt: először még csak furnérlemezekből állított paravánnal takarták el a Mi Hazánk nevű szélsőjobbos szervezet tagjai az alkotást. 

Prizma című alkotást Szalay Péter szobrászművész készítette, ez a New York-i Szabadság-szobrot formázza meg szivárványszínben, térdre ereszkedve, felemelt ökölbe szorított jobb kézzel. 

Az alkotó lapunknak adott interjújában egyébként úgy nyilatkozott, nem lenne problémája azzal, ha például ledöntenék a szobrot.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.